A szerkezetátalakítási eljárás megindításáról gyakorlati szemmel I.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Idéntől konkrétabbá és egyes esetekben szigorúbbá válnak a vasúti étkezőkocsikban, a repülőkön vagy épp a távolsági buszon folytatott árusítás feltételei, például a vásárlók számára látható helyen kell feltüntetni a kereskedő nevét és székhelyét is. Ha pedig termékforgalmazás az utazásszervezés célja, akkor januártól már ennek a helyét és időpontját is kötelezően be kell jelenteni az illetékes jegyzőnél, aki erről tájékoztatja a fogyasztóvédelmi felügyelőséget.
Az év elejétől érdemes odafigyelni a kereskedelemmel foglalkozóknak tevékenységük feltételeire, mivel módosult a kereskedelemről szóló 2005. évi CVXIV. törvény, valamint a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009.(IX.29.) számú kormányrendelet is. Az előbbi jogszabály a tevékenységek folytatásának, továbbá a termékek forgalmazásának alapvető követelményeire és ellenőrzésére terjed ki, míg az utóbbi állapítja meg a kereskedelmi tevékenység bejelentésének és az üzletek működési engedélye kiadásának, a kereskedők és az üzletek nyilvántartásának, valamint a kereskedelmi tevékenység egyes kereskedési formákban való folytatásának részletes szabályait.
Volánbsz – büférészleg nélkül. Mostantól nehezebben vehetünk üdítőt a sofőrtől
A rendelet több ponton is kiegészült, valamint a mellékleteiben megtalálható, a nyilvántartás-vezetés és a bejelentési kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkörök is módosultak. A kereskedelmi törvény módosítása csekélyebb, ám pontos magyarázattal szolgál a rendeletet megérteni vágyók számára, mivel az értelmező rendelkezések közé bekerült egy új – 13.a. – pont, amelyben a közlekedési eszközön folytatott értékesítés fogalmát írja le, mintegy engedélyezetté téve azt. Ezt azért lényeges áttekintenünk, mivel a fent hivatkozott rendelet eme tevékenységi forma végzésének feltételeit taglalja, valamint a bejelentési kötelezettségére vonatkozó adatokat sorolja fel. A törvény szerint tehát a közlekedési eszközön folytatott értékesítés nem más, mint a vasúti étkezőkocsiban és büfében, autóbuszjáraton, személyhajó éttermében és büféjében, valamint polgári repülőgépjáraton végzett kiskereskedelmi tevékenység. Ez azonban még nem elégséges ahhoz, hogy bármilyen terméket forgalmazhassunk ebben a formában, ugyanis a módosítással ez a tevékenység is bekerült a törvény ama bekezdésébe, amelyben azon kereskedelmi tevékenységek foglalnak helyet, melyekre vonatkozóan a konkrét termék kereskedelme jogszabályi felhatalmazás alapján betiltható vagy korlátozható, illetőleg az is lehetséges, hogy a tevékenység kizárólag egyik vagy másik kereskedési formában folytatható. A rendelet további kitételeket határoz meg a közlekedési eszközön folytatott értékesítésre vonatkozóan, a tekintetben, hogy kiköti: milyen feltételekkel lehet megkezdeni és folytatni azt. Eszerint szükséges hozzá a közlekedési eszköz tulajdonosának vagy üzembentartójának engedélye, továbbá elengedhetetlen az értékesített termékekre vonatkozó jogszabályok szerinti hatósági engedélyek birtoklása, valamint a kereskedő nevét és székhelyét is fel kell tüntetni, méghozzá a vásárlók számára látható helyen.
A kereskedelmi törvény szerinti bejelentési kötelezettséget a fentiekben írt rendelet szabályozza a „kereskedelmi tevékenység bejelentésével kapcsolatos eljárások” című fejezetében. Ebben a tekintetben a jegyző hivatott nyilvántartást vezetni a bejelentett adatokról és információkról. A bejelentési kötelezettségre vonatkozó adatok köréről a rendelet mellékletében tájékozódhatunk, mely januártól már két új kötelező adatot is tartalmaz. Ennek egyike ama közlekedési eszköznek a megjelölése, amelyen esetlegesen a kereskedelmi tevékenységet folytatni akarjuk. Ám ha termék forgalmazása céljából szeretnénk utazást vagy rendezvényt szervezni, akkor januártól már ennek a helyét és időpontját is kötelezően be kell jelentenünk. Erre vonatkozóan a rendelet szűkítést is tartalmaz, mivel meghatározza azt is, hogy a jegyző részére tett bejelentést az utazást vagy rendezvényt megelőzően legkésőbb 15 nappal kell megtenni. A határidő betartása azért is fontos, mert ez után a jegyző részére is határidőt szab a rendelet, mivel a bejelentés másolatát legkésőbb 3 napon belül meg kell küldenie az utazás vagy rendezvény helye szerint illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségnek.
Végül pedig fontos tudnunk azt is: ha mozgó járművön történő kereskedelmi tevékenységet akarunk folytatni, erre vonatkozóan nem csak egyszerű bejelentési kötelezettségünk van, mivel a rendeletben ez a tevékenység a külön engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenységek közé került be. Ennek megfelelően az illetékes hatóság adja meg hozzájárulását, és ezáltal kizárólag a külön engedély birtokában kezdhető meg és folytatható a tevékenység. Ezzel összefüggően a jegyzői nyilvántartás is csak a hatóságtól érkezett engedélyről szóló értesítést követően vezethető.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]
Alábbi cikkünkben a 2024/104–106. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!