Változó felnőttképzési szabályok: az adatszolgáltatási kötelezettség is érzékeny pont lehet

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2021. január 1-től ismét változtak a Felnőttképzési törvény szabályai – röviden áttekintjük cikkünkben a legfontosabb módosításokat.

A tavalyi év igencsak sűrű volt a felnőttképzési területen dolgozók és tanulók számára is. A járványhelyzet fokozódásával és a veszélyhelyzet elrendelésével nehéz helyzetben találták magukat mindkét oldalon, ráadásul éppen abban az évben, amikor a hagyományos felnőttképzés – az Országos Képzési Jegyzék, azaz az OKJ – eddigi rendszere megszűnt 2020. szeptember 1-től, és az év végéig lehetett csak indítani a korábbi OKJ-s szakmákat a még rugalmasabb feltételekkel.

Nemcsak az OKJ-s tanfolyamokat indító képzőket érinti a felnőttképzési törvény újabb változásai: sokkal többen tartoznak a törvény hatálya alá, mint azt gondolják, azonban sokan nem tudják, hogy szolgáltatásukra ugyanúgy vonatkoznak az Fktv. rendelkezései, míg mások bizonytalanok abban, vajon tevékenységük felnőttképzésnek minősül-e.

Idén január 1-től újabb módosításokkal változik az Fktv.: a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXVIII. törvény és a a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVIII. törvény sok más törvény mellett a felnőttképzésre vonatkozóan is tartalmaz új szabályokat.

Az Fktv. új hatálya és egyes fogalmak

A január 1-től hatályos szabályok alapján a törvény hatálya a következőkre terjed ki:

• jogi személy, egyéni vállalkozó, és gazdasági tevékenységet folytató más természetes személy által célirányosan kompetenciakialakításra vagy -fejlesztésre irányuló és szervezetten megvalósuló – törvényben meghatározott oktatási és tehetséggondozó intézmény alapfeladatába nem tartozó – oktatás és képzés, melyet
  • üzletszerű gazdasági tevékenységként végez
  • a belső képzés kivételével – ingyenesen és a képzésben részt vevő személyekről a felnőttképző által egyedi azonosításra és annak ellenőrizhetőségére alkalmas módon, bármilyen formában vezetett nyilvántartás mellett, vagy
  • belső képzésként szervez meg
• és a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás

Azaz a korábbiaktól eltérően – amikor is lehetett engedély nélkül, nem a törvény hatálya alá tartozóan ilyen jellegű tevékenységet folytatni bizonyos esetekben – mostantól az Fktv. hatálya valamennyi olyan, a fent meghatározott személyre kiterjed, aki felnőttképzési tevékenységet folytat.

A szervezettség, célirányosság és a kompetenciakialakítás fogalmait nem bontja ki a törvény, ezekre egy, az Innovációs és Technológiai Minisztérium által összeállított útmutatóból lehet következtetni, így például szervezettnek tekinthető egy képzés akkor, ha az például tervszerűen, előre meghirdetett, tartós vagy rendszeres jelleggel megtartott, időkerete meghatározott, az abban résztvevő felek beazonosíthatóak, és interakció van a felek között (ezért például nem tartozik ide a magán nyelvóra, online videótár vagy az élményfestés).

A célirányosság tekintetében kritérium a dokumentum szerint, hogy a felnőttképzőnek legyen egyértelműen beazonosítható képzési célja, és a tevékenység végzése ennek keretében a kompetencia célzott átadására irányuljon – az jellemzően nem tartozik ide, ha a tanulni vágyó személy a saját tanulási folyamatát maga tervezi meg és irányítja egy képzés keretén belül.

A kompetenciaalakítás/fejlesztés a képzésnek fő célja kell, hogy legyen. Azaz: ha ez a szándéka a képzésnek, akkor felnőttképzésről beszélhetünk, ha azonban csak mintegy „mellékes”, járulékos, eshetőleges eredménye az, hogy bizonyos kompetenciák kialakulnak, vagy fejlődnek az ott részt vevő személyben, akkor az nem fog idetartozni. Így például egy demó előadás nem éri el ezt a szintet, és éppen ezért nem tartozik az Fktv. hatálya alá.

A belső képzés definícióját ezekkel ellentétben viszont törvényi szinten egyértelműsíti a jogalkotó.

E szerint az tekintendő a törvény szerinti belső képzésnek, mely olyan oktatás és képzés, amelyet a munkáltató:

• nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében,
• a jogszabály alapján szervezett oktatás, képzés kivételével – összesen 6 óra időtartamot meghaladó mértékben,
• a saját, illetve a Kkv. törvény szerinti partner- vagy kapcsolódó vállalkozásnak, és azok beszállítójának foglalkoztatottja részére szervez.

A felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás fogalma maradt a korábbi, azaz ennek minősül minden olyan tevékenység, amely a felnőttképzési tevékenység keretében szervezett oktatás, képzés egyénre szabott kialakításának elősegítésére, a képzés hatékonyságának javítására vagy a munkavállalás elősegítésére irányul.

Ezeken felül az Fktv. explicite rögzíti, mely szolgáltatások nem tartoznak a hatálya alá:

• újdonságként kikerül a törvény hatálya alól a munkavédelemi törvény és a tűzoltóságról szóló törvény alapján a munkáltató kötelezettségeként előírt oktatások és képzések
• továbbá az egyházi jogi személy, a vallási egyesület által közvetlenül vagy az általuk fenntartott felnőttképző által a vallási tevékenység folytatásával összefüggésben szervezett oktatások és képzések.

Az adatszolgáltatási kötelezettségek változása

A képzések megszervezése és lebonyolítása mellett a legnagyobb terhet a különböző adatszolgáltatási adminisztrációs kötelezettségek jelentik.

A módosításcsomag nem szüntette meg ezt a kötelezettséget, azonban csökkentette némileg az adatszolgáltatásba tartozó, főképp a személyes adatok szolgáltatásának a körét.

Továbbra is gyűjteni és továbbítani kell az alábbi adatokat a felnőttképzési államigazgatási szerv, azaz jelenleg a Pest Megyei Kormányhivatal részére a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszerben:

• az oktatás, képzés:
  • megnevezésére
  • jellegére
  • helyére
  • óraszámára
  • első képzési napjára és – a zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósuló képzés kivételével – befejezésének tervezett időpontjára

• a képzésben részt vevő személyek:
  • természetes személyazonosító adatait (családi és utónév, születési családi és utónév, születési hely és idő, anyja születési családi és utóneve)
  • elektronikus levelezési címét (e-mail cím)
  • legmagasabb iskolai végzettségre, és

• a képzési díjra és annak költségviselőjére vonatkozó adatokat.

Nem kell a továbbiakban az alábbi adatokról információt adni:

• képzésben résztvevő személy neme
• lakcíme
• adóazonosító jele

Emellett pedig megszűnik Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) keretében történő külön adatszolgáltatási kötelezettség.

A könnyítések mellett az intézményes felnőttképzők és a felnőttképzési tevékenységet folytató személyeknek még mindig nehézséget okozhat az, hogy a kötelező adatszolgáltatás egyes esetekben mire terjed ki, mikorra kell teljesíteni, és az adatokat hogyan és meddig kell kezelni, megőrizni.

Mivel ezek nemteljesítése súlyos pénzbírságot, vagy egyéb szankciókat, akár a tevékenységtől való eltiltást is eredményezhet, ezért fontos tájékozódni és tisztában lenni az aktuális változásokkal, már csak azért is, mert egyes módosítások – a felnőttképzési rendszer alapvető átalakulása miatt – különböző módon érvényesülhetnek a kifutó képzéseknél is.

A bejelentés és az engedély

Már csak ezen a két módon, vagyis bejelentés és engedély alapján végezhető 2020. július 1. óta a tevékenység. Azaz ha olyan képzést kíván valaki indítani, amely fogalmi elemei alapján felnőttképzési tevékenységnek minősül, rá kötelező jelleggel alkalmazandóak az Fktv. szabályai.

Főszabály szerint bejelentéssel kell élni, viszont csak engedély alapján végezhető a tevékenység, ha a felnőttképző:

• a szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai képzést vagy – nem szakképző intézményként – részszakmára felkészítő szakmai oktatást vagy
• a belső képzés és jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés kivételével – részben vagy egészben az államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló oktatást vagy képzést szervez.

A bejelentés jóval egyszerűbb (és olcsóbb), az engedélyezés hosszabb és több kötelezettséggel járó folyamat, azonban a szakképzési törvényhez köthető, valamint a támogatott képzések esetében csak ezen az úton tartható tanfolyam.

---