Vezető tisztségviselők felelőssége III. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Előző cikkünkben a joggyakorlat-elemző csoport által feltárt jogértelmezési problémákat és a Kúria azokra vonatkozó állásfoglalását ismertettük. Mostani írásunkban a vezető tisztségviselők marasztalásával, a vagyoni biztosítékkal és a joggyakorlat-elemző csoport hatályos szabályozással kapcsolatos megállapításaival foglalkozunk.

Az alperes

Alperes azon vezető tisztségviselő lehet, akinek felelősségét a megállapítási perben jogerős ítélet megállapította, de örököse, jogutóda is perelhető. Az örökösök a Ptk. szerint elsődlegesen a hagyaték tárgyaival vagy hasznaival felelnek, kivételesen pedig az örökség erejéig egyéb vagyonukkal is. Jogi személy jogutódlással történő megszűnése esetén az általános jogutód perelhető, szétválás esetén elsődlegesen az a jogutód, akivel szemben az igény a szétválási szerződés szerint érvényesíthető. Ezen jogutód helytállásának hiányában, valamennyi jogutód egyetemleges felelősséggel tartozik.

A keresettel összefüggő kérdések

A keresetben a hitelező felperesnek elő kell adnia, hogy mely vezető tisztségviselő (árnyék vezető tisztségviselő) marasztalását, milyen összeg erejéig kéri. A marasztalási összeg nem haladhatja meg a megállapítási perben megállapított felelősség mértékét, valamint a hitelezőnek az adós felszámolása során ki nem elégített hitelezői igényét. Amennyiben több megállapítási perben eltérő magatartások miatt állapította meg a jogerős ítélet a vezető tisztségviselő felelősségét, ezen összegeket össze kell számítani és annak figyelembe vételével határozható meg a marasztalási kereset összegszerűsége. Továbbá elő kell adni azon tényeket, amelyek fennállása előfeltétele a kereset előterjesztésének, így az alperes felelősségét megállapító jogerős ítélet tényét az ítélet beazonosítható módon történő megjelölésével, az adós elleni felszámolási eljárás jogerős befejezésének Cégközlönyben történt közzétételét, annak napjának feltüntetésével, valamint a felperes felszámolási eljárásban ki nem elégített hitelezői igényének mértékét a felszámolási eljárásban hozott, ezt tartalmazó jogerős végzés csatolásával.

Kamat igény azon időponttól terjeszthető elő jogszerűen, amely időpontban a marasztalási kereset első két pontban részletezett feltétele együttesen megvalósult.

A keresetet a megállapítási perben eljárt törvényszék előtt kell előterjeszteni, függetlenül a marasztalási összeg nagyságától.

Ha több hitelező nyújt be a jogvesztő határidőn belül keresetet, azok nem elkülönülten, hanem egy eljárás keretében bírálandók el a perek tételesen előírt egyesítésével. A jogvesztő határidő leteltének megvárása után indokolt a tárgyalás kitűzése.

A bizonyítási teher alakulása

A felperest terheli a marasztalási kereset előfeltételei fennállásának maradéktalan bizonyítása. Az alperes védekezése általában arra irányul, hogy a marasztalási kereset előterjesztésének feltételei nem állnak fenn, azonban gyakran hivatkoznak az alperesek olyan kérdésekre, amelyek a megállapítási perben lettek volna előadhatók (pl. mindent megtett a hitelezők érdekeinek kielégítése érdekében). Az egyszerű lefolyású, jellemzően már az első tárgyaláson ítéletet lehet hozni.

A vagyoni biztosíték iránti kérelem tartalma, benyújtásának ideje

A Cstv. 2-4. időállapota szerint a felperes vagyoni biztosíték nyújtására is kérheti kötelezni a vezető tisztségviselőt. A vagyoni biztosíték lehet egyrészt pénzbeli letét, amely lehet a bíróság gazdasági hivatalában letéti számlára befizetendő forint összeg, hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg, vagy külföldi pénzintézetnél letétbe helyezett összeg, illletve a Cstv. szabályainak megfelelő értékpapír, bankgarancia, biztosítói garancia és készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény. A vagyoni biztosíték alkalmazása hivatalból kizárt.

A felperesnek kérelmében pontosan meg kell jelölnie, hogy milyen vagyoni biztosíték nyújtására kéri az alperest kötelezni. Az ügyek döntő többségében forint összeg bírósági letétben történő elhelyezésére irányult a felperesi kérelem. illetve arról rendelkezett. Ha a kérelem nem forint összeg bírósági letétben történő elhelyezése kötelezésére irányul a felperesnek meg kell jelölnie, hogy pl. mely hitelintézetnél kéri az ott elhelyezett összeg letétként történő kezelését, mely EGT-állam hitelintézete által kibocsátott, mely hitelviszonyt megtestesítő, milyen névértékű értékpapír vagyoni biztosíték nyújtására kéri a vezető tisztségviselő kötelezését. Problémát jelenthet, hogy az értékpapír forgalmi értéke állandóan változhat: a biztosított érték nőhet és csökkenhet is.

A felperesi kérelemben meg kell jelölni a vagyoni biztosíték pontos összegét, értékét is, amely nem haladhatja meg azt az összeget, amely tekintetében a felperes a vezető tisztségviselő felelősségének megállapítását kéri. Amennyiben a felperes az eljárás során a felelősség mértékeként a keresetben megjelölt összeget megemeli, az csak erre irányuló kérelem esetén hathat ki a vagyoni biztosíték mértékére.

A Pp. megfelelő alkalmazásából az következik, hogy hivatalból sem a kezesi felelősséggel rendelkező személy felderítésére, sem a kezesi felelősség megállapítására nem kerülhet sor. A kezesi felelősséggel kapcsolatos kérelem a vagyoni biztosíték nyújtására irányuló kérelmet követően is előterjeszthető az elsőfokú eljárás alatt.

A felperes kérelmét az elsőfokú ítélet meghozataláig bármikor előterjesztheti. A joggyakorlat-elemző csoport megítélése szerint a 3-4. időállapot szerinti szabályozás alkalmazásával folyó perekben az egyértelmű szabályozásra tekintettel, míg a 2. időállapot szerinti rendelkezésekből jogértelmezéssel levonható az a következtetés, hogy a vagyoni biztosíték nyújtása iránti kérelem az elsőfokú eljárás bármely szakaszában előterjeszthető. mivel  a hitelező érdeke a kérelem minél korábbi időpontban történő előterjesztése, az arról döntő határozat minél korábbi időpontban történő meghozatala, így előzhetőek meg ugyanis hatékonyan a vezető tisztségviselő olyan esetleges magatartásai, amelyek a követelés kielégítését veszélyeztethetik.

Kezesi felelősség a vagyoni biztosítékért

A vagyoni biztosítékért kezesi felelőssége áll fenn az adós gazdálkodó szervezet többségi befolyással rendelkező tagjának, az egyszemélyes társaság tagjának, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak. A Cstv. 3-4. időállapota a kezesi felelősséget kiterjesztette az egyéni cég tagjára is. A szabályok egyértelművé teszik, hogy a kezesi felelősség csak behajthatatlanság esetén áll fenn. A bíróságnak a keresetlevelet, valamint a vagyoni biztosíték nyújtása iránti kérelmet, a kezesnek meg kell küldenie.

A vagyoni biztosíték nyújtására irányuló kérelemről való döntés

Nem vonható le a Cstv. szabályaiból olyan következtetés, hogy a vagyoni biztosíték nyújtására kötelezés feltétele annak bizonyítása vagy valószínűsítése, miszerint a követelés későbbi kielégítése veszélyeztetve van. Nem helyeselhető az a széles körben tapasztalt gyakorlat, hogy az elsőfokú bíróság a vagyoni biztosíték nyújtására kötelezésről az elsőfokú ítéletben rendelkezik. Ez a gyakorlat ellentétes a jogintézmény céljával, a felperes érdekeivel, és a Cstv. 3. és 4. időállapota szerinti szabályokkal, amely szerint a vagyoni biztosíték nyújtására kötelezésről végzésben kell rendelkezni, amely ellen külön fellebbezésnek van helye.

A végzésben pontosan meg kell jelölni, hogy a bíróság milyen vagyoni biztosíték nyújtását rendelte el. Nem fogadható el az a bírói gyakorlat, amely e körben nem tartalmaz pontos rendelkezést, hanem felsorolja a Cstv.-ben szereplő valamennyi, vagy azok közül több lehetőséget, amelyek vagyoni biztosítékul szolgálhatnak.

A vagyoni biztosítékkal kapcsolatos intézkedések

Ha a vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása iránti perben az elsőfokú bíróság a keresetet elutasítja és addig az időpontig a vagyoni biztosíték nyújtása iránti kérelemről még nem döntött a kérelmet az ítélet rendelkező részében kell elutasítani.

Ha vagyoni biztosíték nyújtásáról a bíróság külön végzésben rendelkezett és a vezető tisztségviselő felelősségét a jogerős ítélet nem, vagy kisebb összeg erejéig állapította meg, mint amilyen mértékű vagyoni biztosíték nyújtására az elsőfokú bíróság végzésével kötelezte a vezető tisztségviselőt az elsőfokú bíróságnak csak az ítélet jogerőre emelkedését követően kell hivatalból intézkednie a vagyoni biztosíték, illetve meghatározott része ebbeli minőségének megszüntetése iránt.

A marasztalási összeget a vagyoni biztosítékból kell fedezni, azt a felperesek között követelés arányosan kell felosztani és csak az ezt meghaladó marasztalási összeg megfizetésére kell a vezető tisztségviselőt kötelezni ugyancsak a perben felperesként fellépő hitelezők javára követelés arányosan. A Cstv. 2. időállapota szerinti szabály tehát arra a nem helyeselhető eredményre vezet, hogy ha vagyoni biztosíték nyújtására nem került sor a marasztalási perben a hitelezői igények kielégítése követelés arányosan történik, míg ha vagyoni biztosíték nyújtására kötelezték a vezető tisztségviselőt a marasztalási per hitelezői a vagyoni biztosítékhoz a Cstv. 57. §-a szerinti kielégítési sorrend figyelembe vételével jutnak.

Ha a marasztalási összeg (kamataival együtt) alacsonyabb mint a vagyoni biztosíték értéke akkor a marasztalási összeget meghaladó vagyoni biztosíték ebbeli minőségének megszüntetése érdekében az elsőfokú bíróságnak hivatalból kell intézkednie.

Ha a vezető tisztségviselő felelősségét megállapító jogerős ítélet ellenére az arra jogosult hitelezők a vezető tisztségviselő marasztalására irányuló keresetet a jogvesztő határidőn belül nem nyújtják be, az elsőfokú bíróságnak a vezető tisztségviselő kérelmére kell intézkednie a vagyoni biztosíték ebbeli minőségének megszüntetéséről, mivel a fenti feltételről a megállapítási perben eljárt bíróság hivatalból nem szerez tudomást.

[htmlbox jogtar_kepzes]

A vezető tisztségviselő felelőssége az adóssal szemben az annak okozott károkért

A Gt., illetve a 2014. március 15-től hatályos Ptk. szerint a vezető tisztségviselővel szemben a gazdasági társaság, egyesülés, a jogi személy kártérítési igényt érvényesítsen, ha a vezető tisztségviselő a gazdasági társaságnak, egyesülésnek, jogi személynek kárt okozott. Az, hogy a jogi személy felszámolás alá került, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a felszámoló által képviselt adós a vezető tisztségviselő kártérítési marasztalását kérje a vezető tisztségviselőnek az adós terhére szerződésszegéssel elkövetett kárt okozó magatartása miatt. Amennyiben az adóst ért kár érvényesítésére irányuló kereset eredményre vezet, a megítélt kártérítési összeg az adós felszámolási vagyonát növeli.

A Cstv. 40. §-a alapján történő igényérvényesítés

A hitelező, illetve az adós felszámolója az ott meghatározott feltételek fennállása esetén keresetet nyújthat be. E per célja az adós vagyonából fedezetelvonó szerződéssel kikerült vagyontárgy, annak ellenértéke adós részére történő visszaszerzése. A Cstv. egyik időállapota szerinti szabályozás alapján sem vonható le alappal olyan következtetés, miszerint a vezető tisztségviselő felelősségének megállapítására irányuló per kezdeményezésének feltétele, hogy a Cstv. 40. §-a alapján per ne legyen indítható.

A tagi, vezető tisztségviselői felelősség megállapítására irányuló perek

Gyakran előforduló tényállási elem, hogy a vezető tisztségviselő egyben az adós gazdálkodó szervezet olyan tagja, akinek, amelynek kártérítési felelőssége fennállhat. A hitelező nincs elzárva attól, hogy ezen a jogcímen is fellépjen az adott személlyel szemben, de a tagi felelősség és a vezető tisztségviselői felelősség más-más tényállási elemek megvalósulása esetén áll fenn, más eljárási szabályok vonatkoznak a két perre.

A Kúria Polgári Kollégiuma számára tett javaslat

2017. év első félévében a Cstv. szabályai módosításra kerülnek és várható, hogy a jogalkotó az összefoglaló véleményben írtakat figyelembe fogja venni. Ha a módosításra nem kerül sor vagy a módosítás után is maradnak olyan kérdések, amelyek nem oldják meg a joggyakorlat-elemző csoport által feltárt jogértelmezési nehézségeket a csoport javasolja a Polgári Kollégium számára e körben PK vélemény megalkotását.

A jogalkotó számára tett javaslatok

A joggyakorlat-elemző csoport javasolja a Cstv. 33/A. §-a módosításának megfontolását.

A szabályozás rendkívül bonyolulttá vált önmagában amiatt, hogy a Cstv. négy időállapotra vonatkozó rendelkezései több tekintetben eltérnek. A joggyakorlat-elemző csoport javasolja, hogy a vonatkozó szabályozás kerüljön egységesítésre, az alkalmazandó rendelkezések ne függjenek attól, hogy az adós felszámolásának elrendelésére vezető kérelem benyújtására mikor került sor.

A Ptk. vonatkozó rendelkezéseinek a Cstv. rendelkezéseivel való viszonya

Egyértelműen tisztázni szükséges a vezető tisztségviselők hitelezők irányában fennálló felelősségét szabályozó Ptk. rendelkezései és a Cstv. (Ctv.) vonatkozó szabályainak egymáshoz való viszonyát.

Több megoldás is lehetséges:

1. A joggyakorlat-elemző csoport tagjainak egy része szerint a Ptk. vonatkozó szabályaira szükség van, de meg kellene vizsgálni, hogy további jogalanyi körre nem indokolt-e a szabályozás kiterjesztése. Például a jogi személyek általános szabályai között kerülnének elhelyezésre a felelősségre vonatkozó szabályok. A Cstv. (Ctv.) vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó szabályait az eljárási szabályokra kellene korlátozni. El kellene dönteni, hogy a Ptk. szabályai önálló perindítási jogcímként szolgálhatnak-e, ha igen milyen esetben.
2. A joggyakorlat-elemző csoport tagjainak egy része olyan megoldást is támogatni tudna, amely szerint csak a Cstv.-ben (Ctv.-ben) jelenjenek meg a vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó szabályok, mivel mindkét jogszabály nemcsak eljárásjogi rendelkezéseket tartalmaz.  

A konstrukció alapvető jellemzőinek módosítását nem érintő javaslatok

Indokolt lehet a kétlépcsős perlési struktúra megszüntetése, mivel ilyen modell sem a francia, sem az angol jogrendszerben nincs. A joggyakorlat-elemző csoport a struktúra megváltoztatására javaslatot nem tesz, mivel az a jogintézmény alapvető átalakítását jelentené, a struktúra esetleges átalakítása pedig jogalkotói kompetenciába tartozik. Ugyancsak jogalkotói kompetenciába tartozó kérdés annak eldöntése, hogy mi a vezető tisztségviselők felelősségének megállapítására irányuló per célja: az adós felszámolási vagyonának növelése avagy egyes aktív, a polgári per megindításával az igényérvényesítés anyagi kockázatát felvállaló hitelezőknek az adós vagyona által nem fedezett követelésének kielégítése.

A Cstv. 33/A. § (7) bekezdése

A joggyakorlat-elemző csoport javasolja a Cstv. 33/A. § (7) bekezdésének hatályon kívül helyezését, mivel az ellentétes a kétlépcsős per struktúrával és elvonja a többi hitelező igényérvényesítési lehetőségét. Indokolt lenne, hogy ilyen tartalmú keresetet a módosító jogszabály hatályba lépést követően ne legyen lehetséges előterjeszteni, függetlenül attól, hogy a Cstv. melyik időállapota szerint folyik a per.

A megállapítási perben részt nem vett hitelezők igényérvényesítését elősegítő módosítások

Indokolt olyan szabályok megalkotása, amelyek ténylegesen lehetővé teszik a megállapítási perben felperesként részt nem vett hitelezők számára marasztalási kereset előterjesztését.

Az adós egyéb hitelezői is értesülhessenek a vezető tisztségviselő felelősségének megállapítására irányuló per folyamatban létéről, annak mikénti befejezéséről még pedig olyan időn belül, hogy reális lehetőségük legyen ezen hitelezőknek is a vezető tisztségviselő marasztalására irányuló kereset előterjesztésére. Célszerű lenne, hogy azon bíróságnak, amely előtt a vezető tisztségviselő felelősségének megállapítására irányuló per folyik, a perindítás tényéről, majd a perben hozott jogerős ítéletről az adós felszámolóját értesítenie kellene, és a felszámoló törvényben rögzített feladata lenne az adós ki nem elégített követeléssel rendelkező hitelezőinek tájékoztatása. Erre csak akkor van lehetőség, ha a felszámolási eljárás még folyik, figyelemmel arra, hogy a felszámolási eljárás jogerős befejezésével a felszámoló tisztsége megszűnik.

A peres bíróságnak a per tényéről, majd a perben hozott jogerős ítélet rendelkező részéről az adós nyilvántartását vezető bíróságot (hatóságot) is értesítenie kellene a fenti adatok nyilvántartásba történő bejegyzése (közzététele) érdekében. A jogerős ítélet tartalma így a nyilvános nyilvántartás részévé válna. Amennyiben időközben az adós a nyilvántartásból törlésre kerülne, ez esetben is elő kellene írni a már törölt adós nyilvántartási adataiba a jogerős felelősséget megállapító ítélet hivatalbóli bejegyzésének kötelezettségét.

Indokolt lenne a jogvesztő határidő esetleges meghosszabbítása is, annak 90-120 napban történő meghatározása, valamint, hogy a később indult megállapítási perben eljáró bíróság a korábban hasonló tárgyban hozott jogerős ítélet létezéséről értesülhessen. Tételes jogszabályi rendelkezésnek kellene kimondani, hogy ugyanazon időpontban, időszakban, ugyanazon vezető tisztségviselői magatartás újabb perben nem vizsgálható.

Egyéb, a szabályozás lényegét nem érintő javaslatok figyelemmel az ítéletekből megállapítható gyakorlati tapasztalatokra

Majdnem az összes felterjesztett vagyoni biztosíték nyújtásáról rendelkező határozat forint összeg bírósági letéti számlán történő elhelyezéséről rendelkezett, ezért az a széles lehetőség skála, ami a szabályozás szerint vagyoni biztosítékul szolgálhat, a gyakorlat tükrében nem életképes. A joggyakorlat-elemző csoport ezért javasolta, hogy vagyoni biztosítékul csak bírósági letéti számlára befizetendő forint összeg szolgálhasson. Indokolt lenne annak megszüntetése is, hogy ugyanazon fogalomra két kifejezést használ a Cstv. (vagyoni biztosíték, illetve pénzbeli letét). Megoldás lehetne egységesen a biztosíték fogalmának alkalmazása.

A vezető tisztségviselő felelősségét megalapozó magatartás, ha a vezető tisztségviselő a környezeti terhek rendezését elmulasztotta. A felterjesztett ügyekben egy sem volt, amikor erre, vagy egyebek mellett erre hivatkozással terjesztettek volna elő keresetet, ezért megfontolandó ezen magatartás külön nevesítésének elhagyása.

A Cstv. egy bekezdésben helyezi el a vezető tisztségviselő felelősségének vélelmére, valamint a felelősség alóli mentesülésre vonatkozó rendelkezéseket. Ez megtévesztő, hiszen a mentesülési szabályok nemcsak akkor irányadóak, ha a vélelem fennáll. Indokolt lenne a szabályozást külön bekezdésben elhelyezni.

---