Vissza nem térő alkalom a vissza nem térítendő támogatásra!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2012. december 13-án a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján megjelent a hazai ­vállalkozók számára egy nagyszerű hír, amely visszaadta a lelkesedést azok szá­mára, akik lemaradtak volna arról az uniós támogatásról, amelyből ingatlan-, vagy ­in­for­matikaieszköz-beruházást szerettek ­volna megvalósítani az elmúlt évben, va­lamint új és vissza nem térő lehetőséget ­kínál azon vállalkozások számára, akiknek eddig elkerülte volna figyelmét a pályázati kiírás. A hír pedig nem más, mint hogy az Új Széchenyi Terv keretében kiírt „Mikrovállal­kozások fejlesztése” című GOP-2011-2.1.1/M kódszámú pályázatra vonatkozó benyújtási határidő 2013. február 28-ig meghosszab­bításra ­került.

Mit is jelent ez?

A hazai mikrovállalkozások a 2012. de­cember 31-i – előzetesen megjelentetett – dátum elmúlásával nem maradtak le arról a lehetőségről, hogy akár 30 millió forint összértékű vissza nem térítendő támoga­táshoz és kedvezményes hitelhez jussanak. Ugyanis az Új Széchenyi Terv megteremti annak a lehetőségét, hogy a magyarországi mikro­vál­lal­kozások kettős segítségben részesülhessenek azáltal, hogy csekély, mindösszesen 10%-os önerővel és egyablakos egyszerű eljárásban igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást akár 10 millió forint értékben, valamint a segítség második lépcsőfokaként nagy összegű, akár 20 millió forintos visszatérítendő támogatást, ez utóbbit a piacinál jóval kedvezőbb felté­telekkel rendelkező mikrohitel formájában. Ez a támogatás az eddig forráshiányban szenvedő vállalkozásoknak jelentős segít­séget nyújt az eszközbeszerzés, az infrastrukturális és ingat­lan­beruházás, valamint az információs technológia fejlesztése te­rületén.

A sorok olvasása közben méltán merülhet fel bennünk a gondolat, hogy a GOP-2011-2.1.1/M pályázat végső határidejének eltolása egy vissza nem térő alkalmat adott a hazai vállalkozások kezébe.

 

Kikre érvényes a február 28-ig megpályázható támogatás?

A pályázók körére vonatkozóan számos ­feltételt találhatunk, ha szemügyre vesszük a részletes pályázati feltételek dokumen­tumát, azonban az első és legfontosabb – aminek meg kell felelnünk, amennyiben pályázni szeretnénk a támogatásra – az vállalkozásunk jogi formája, ugyanis kizárólag azok a vállalkozások nyújthatnak be pályázatot, akik beletartoznak az alább felsorolt jogi formák valamelyikébe, valamint meg­felelnek annak a kitételnek, miszerint Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkeznek.

A pályázathoz megfelelő jogi formák a következők:

– jogi személyiségű gazdasági társaság

– jogi személyiség nélküli gazdasági tár­saság

– szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók és egyéni ügyvédek

– szja hatálya alá nem tartozó egyéni vál­lalkozók és egyéni ügyvédek (eva)

– szövetkezetek

Mik a pályázatban való részvétel
alapvető feltételei?

Mielőtt még túl korán jelentenénk ki, hogy a fenti szempontok alapján megfelelőek ­vagyunk a támogatásra, nézzük át azokat az alapvető feltételeket, amelyek ismerete szükséges ahhoz, hogy tudjuk, érdemes-e foglalkoznunk a pályázattal.

Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a pályázónak – a 800/2008/EK rendelet 1. sz. melléklete szerint – mikrovállalkozásnak kell minősülnie, ami azt jelenti, hogy 10 főnél kevesebb személyt foglalkoztat, valamint éves árbevétele és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió eurót.

Ehhez a bekezdéshez fontosnak tartom megjegyezni, hogy a Közép-Magyarország régióban székhellyel rendelkező vállalko­zásokra vonatkozóan külön pályázat van ­érvényben, ez a KMOP-2011-1.2.1/M kód­számon szerepel, tehát az ebbe a körbe ­tartozók kizártak a GOP-2011-2.1.1/M pályázati köréből. A rossz hír azonban eme vál­lalkozói körnek az, hogy a KMOP fenti pályázata jelenleg felfüggesztés alatt áll.

További fontos szempont lehet az iparági korlátozás is mint pályázati feltétel, mivel a pályázó – tevékenységi körét tekintve – nem tartozhat a halászati és akvakultúra ágazat vállalkozásai közé, valamint nem lehet tisztán agrárvállalkozás és kizárt a szénter­meléshez kapcsolódó iparág vállalkozása is.

A pályázó gazdálkodására vonatkozóan szintén találhatunk szűkítő kitételt a forrás elnyerésére vonatkozóan, mivel nem ad­ható a támogatás, amennyiben a vállal­kozás saját tőkéje az utolsó lezárt ­üzleti ­évben negatív volt, vagy az a törzstőke (alaptőke) jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent. Ez természetesen nem jelent korlátot azon vállalkozások számára, akik veszteséggel zárt üzleti évet követően szeretnének pályázni.

Amennyiben a vállalkozás a kérelem benyújtásának időpontjában jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt áll, vagy ellene csődeljárás van folyamatban, illetve lejárt köztartozással rendelkezik, természetesen alapvetően kizárt a pályázati forrásokból, de ezen túlmenően is találunk feltételeket, mint például:

– a pályázó ne minősüljön a 8/2007. (III. 19.) MeHVM rendelet 12. § (1) bekezdés j) pontja szerinti nehéz helyzetben lévő vál­lalkozásnak, valamint

– nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy az adott, ­illetve az azt megelőző két pénzügyi év során az 1198/2006/EK rendeletben meghatározott összeghatár (200 000 euró) felett nem részesült, ­illetve nem részesülne de minimis, azaz csekély összegű támogatásban.

Azonban az előzőekben felsorolt korlá­tozó – és a pályázat elnyerését megnehe­zítő – feltételeket követően érzett esetleges ellenérzések talán csökkennek azzal, ha azt is tudjuk, hogy nem csupán már mű­ködő, hanem kezdő vállalkozások is pályázhatnak a forrásokra!

 

Hol nyújtható be a pályázati dokumentum?

Azon vállalkozók számára, akik élni szeretnének a támogatási lehetőséggel, első teendőjük, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. internetes honlapján kiválasztani a közvetítők listájából a számukra szimpatikus pénzügyi intézményt, mivel a pályázat pozitívuma az, hogy a támogatás visszatérí­tendő és vissza nem térítendő része egyaránt egyablakos eljárásban igényelhető. Ez azt jelenti, hogy miután a vállalkozás – első lépcsőben – felkeresett egy általa ­kiválasztott közvetítőt, akivel részletesen megtárgyalták a pályázat feltételeit, azt követően a vállalkozásnak mindkét támogatás igénylésére vonatkozó pályázati anyagot és hitelkérelmet a közvetítőnél kell ­benyújtania. Tehát a kiválasztott – példának okáért – valamely takarékszövetkezetnél a pályázó minden információra szert tehet.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kizárólag a pályázat benyújtásának határidejét tolta ki, a felhasználási célok és egyéb fel­tételek az eredeti kiírásnak megfelelően maradtak érvényben, ezért ennek megisme­résére – az ismétlés elkerülése végett – ­javasolt az Ügyvédvilág 2012. decemberi számában megjelent erről szóló cikk elolvasása.

 

A cikk az Ügyvédvilág 2013. februári számában jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2023. január 31.

Személyes adattal visszaélés

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvhöz című kiadvány a büntető anyagi jog egészét átfogó nagykommentár, mely teljeskörűen és mélyrehatóan elemzi a hatályos törvényszöveget, külön is törekedve a tényállási elemek értelmének kifejtésére, az elhatárolási, halmazati kérdések lehetséges megoldására. A nagykommentárban megtalálható a vonatkozó büntetőbírósági joggyakorlat és a Kúria korábbi és új jogegységi döntéseinek elemzése, a büntető jogszabályok alkalmazásához és értelmezéséhez szükséges alkotmánybírósági döntések bemutatása, valamint a releváns, elsősorban európai jogi és nemzetközi emberi jogi ítélkezés eredményeinek feltárása. Az alábbiakban a személyes adattal való visszaélésről szóló 219. § és a közérdekű adattal való visszaélésről szóló 220. § magyarázatát olvashatják. A részlet szerzője: dr. Szomora Zsolt.

2023. január 31.

Az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának veszélyhelyzeti szabályai

Köztudott, hogy korábban a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború kitörése okozta társadalmi és gazdasági helyzet, és az ezzel együtt járó igen magas infláció nehéz helyzetbe sodorta az építőipart, az építési anyagok ára az utóbbi időkben extrém módon megemelkedett. Ez az építőipar szereplőit rendkívül nehéz helyzetbe hozta, az építési termékek áremelkedését az építési vállalkozók, kivitelezők egyedül nehezen vagy egyáltalán nem tudják viselni, és ez a már megkötött szerződések teljesítését veszélyezteti.