Vissza nem térő alkalom a vissza nem térítendő támogatásra!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2012. december 13-án a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján megjelent a hazai ­vállalkozók számára egy nagyszerű hír, amely visszaadta a lelkesedést azok szá­mára, akik lemaradtak volna arról az uniós támogatásról, amelyből ingatlan-, vagy ­in­for­matikaieszköz-beruházást szerettek ­volna megvalósítani az elmúlt évben, va­lamint új és vissza nem térő lehetőséget ­kínál azon vállalkozások számára, akiknek eddig elkerülte volna figyelmét a pályázati kiírás. A hír pedig nem más, mint hogy az Új Széchenyi Terv keretében kiírt „Mikrovállal­kozások fejlesztése” című GOP-2011-2.1.1/M kódszámú pályázatra vonatkozó benyújtási határidő 2013. február 28-ig meghosszab­bításra ­került.


Mit is jelent ez?

A hazai mikrovállalkozások a 2012. de­cember 31-i – előzetesen megjelentetett – dátum elmúlásával nem maradtak le arról a lehetőségről, hogy akár 30 millió forint összértékű vissza nem térítendő támoga­táshoz és kedvezményes hitelhez jussanak. Ugyanis az Új Széchenyi Terv megteremti annak a lehetőségét, hogy a magyarországi mikro­vál­lal­kozások kettős segítségben részesülhessenek azáltal, hogy csekély, mindösszesen 10%-os önerővel és egyablakos egyszerű eljárásban igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást akár 10 millió forint értékben, valamint a segítség második lépcsőfokaként nagy összegű, akár 20 millió forintos visszatérítendő támogatást, ez utóbbit a piacinál jóval kedvezőbb felté­telekkel rendelkező mikrohitel formájában. Ez a támogatás az eddig forráshiányban szenvedő vállalkozásoknak jelentős segít­séget nyújt az eszközbeszerzés, az infrastrukturális és ingat­lan­beruházás, valamint az információs technológia fejlesztése te­rületén.

A sorok olvasása közben méltán merülhet fel bennünk a gondolat, hogy a GOP-2011-2.1.1/M pályázat végső határidejének eltolása egy vissza nem térő alkalmat adott a hazai vállalkozások kezébe.

 

Kikre érvényes a február 28-ig megpályázható támogatás?

A pályázók körére vonatkozóan számos ­feltételt találhatunk, ha szemügyre vesszük a részletes pályázati feltételek dokumen­tumát, azonban az első és legfontosabb – aminek meg kell felelnünk, amennyiben pályázni szeretnénk a támogatásra – az vállalkozásunk jogi formája, ugyanis kizárólag azok a vállalkozások nyújthatnak be pályázatot, akik beletartoznak az alább felsorolt jogi formák valamelyikébe, valamint meg­felelnek annak a kitételnek, miszerint Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkeznek.

A pályázathoz megfelelő jogi formák a következők:

– jogi személyiségű gazdasági társaság

– jogi személyiség nélküli gazdasági tár­saság

– szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók és egyéni ügyvédek

– szja hatálya alá nem tartozó egyéni vál­lalkozók és egyéni ügyvédek (eva)

– szövetkezetek

Mik a pályázatban való részvétel
alapvető feltételei?

Mielőtt még túl korán jelentenénk ki, hogy a fenti szempontok alapján megfelelőek ­vagyunk a támogatásra, nézzük át azokat az alapvető feltételeket, amelyek ismerete szükséges ahhoz, hogy tudjuk, érdemes-e foglalkoznunk a pályázattal.

Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a pályázónak – a 800/2008/EK rendelet 1. sz. melléklete szerint – mikrovállalkozásnak kell minősülnie, ami azt jelenti, hogy 10 főnél kevesebb személyt foglalkoztat, valamint éves árbevétele és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió eurót.

Ehhez a bekezdéshez fontosnak tartom megjegyezni, hogy a Közép-Magyarország régióban székhellyel rendelkező vállalko­zásokra vonatkozóan külön pályázat van ­érvényben, ez a KMOP-2011-1.2.1/M kód­számon szerepel, tehát az ebbe a körbe ­tartozók kizártak a GOP-2011-2.1.1/M pályázati köréből. A rossz hír azonban eme vál­lalkozói körnek az, hogy a KMOP fenti pályázata jelenleg felfüggesztés alatt áll.

További fontos szempont lehet az iparági korlátozás is mint pályázati feltétel, mivel a pályázó – tevékenységi körét tekintve – nem tartozhat a halászati és akvakultúra ágazat vállalkozásai közé, valamint nem lehet tisztán agrárvállalkozás és kizárt a szénter­meléshez kapcsolódó iparág vállalkozása is.

A pályázó gazdálkodására vonatkozóan szintén találhatunk szűkítő kitételt a forrás elnyerésére vonatkozóan, mivel nem ad­ható a támogatás, amennyiben a vállal­kozás saját tőkéje az utolsó lezárt ­üzleti ­évben negatív volt, vagy az a törzstőke (alaptőke) jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent. Ez természetesen nem jelent korlátot azon vállalkozások számára, akik veszteséggel zárt üzleti évet követően szeretnének pályázni.

Amennyiben a vállalkozás a kérelem benyújtásának időpontjában jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt áll, vagy ellene csődeljárás van folyamatban, illetve lejárt köztartozással rendelkezik, természetesen alapvetően kizárt a pályázati forrásokból, de ezen túlmenően is találunk feltételeket, mint például:

– a pályázó ne minősüljön a 8/2007. (III. 19.) MeHVM rendelet 12. § (1) bekezdés j) pontja szerinti nehéz helyzetben lévő vál­lalkozásnak, valamint

– nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy az adott, ­illetve az azt megelőző két pénzügyi év során az 1198/2006/EK rendeletben meghatározott összeghatár (200 000 euró) felett nem részesült, ­illetve nem részesülne de minimis, azaz csekély összegű támogatásban.

Azonban az előzőekben felsorolt korlá­tozó – és a pályázat elnyerését megnehe­zítő – feltételeket követően érzett esetleges ellenérzések talán csökkennek azzal, ha azt is tudjuk, hogy nem csupán már mű­ködő, hanem kezdő vállalkozások is pályázhatnak a forrásokra!

 

Hol nyújtható be a pályázati dokumentum?

Azon vállalkozók számára, akik élni szeretnének a támogatási lehetőséggel, első teendőjük, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. internetes honlapján kiválasztani a közvetítők listájából a számukra szimpatikus pénzügyi intézményt, mivel a pályázat pozitívuma az, hogy a támogatás visszatérí­tendő és vissza nem térítendő része egyaránt egyablakos eljárásban igényelhető. Ez azt jelenti, hogy miután a vállalkozás – első lépcsőben – felkeresett egy általa ­kiválasztott közvetítőt, akivel részletesen megtárgyalták a pályázat feltételeit, azt követően a vállalkozásnak mindkét támogatás igénylésére vonatkozó pályázati anyagot és hitelkérelmet a közvetítőnél kell ­benyújtania. Tehát a kiválasztott – példának okáért – valamely takarékszövetkezetnél a pályázó minden információra szert tehet.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kizárólag a pályázat benyújtásának határidejét tolta ki, a felhasználási célok és egyéb fel­tételek az eredeti kiírásnak megfelelően maradtak érvényben, ezért ennek megisme­résére – az ismétlés elkerülése végett – ­javasolt az Ügyvédvilág 2012. decemberi számában megjelent erről szóló cikk elolvasása.

 

A cikk az Ügyvédvilág 2013. februári számában jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.