Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2014. márciusától a hitelbiztosítéki nyilvántartás váltja fel a jelenleg közjegyzők által vezetett közhiteles zálogjogi nyilvántartást. A jogszabály tervezete már olvasható az igazságügyi tárca honlapján.
A 2014. március 15-én hatályba lépő, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény jelentősen átalakítja a zálogjog szabályozását, így a zálogjogi nyilvántartást is.
Az ingatlant terhelő zálogjogokat a jövőben is az ingatlan-nyilvántartásba jegyzik be, az ingó dolgokat, valamint jogokat és követeléseket terhelő zálogjogok nyilvántartása céljából az új Ptk. létrehozza a hitelbiztosítéki nyilvántartást.
Az erre vonatkozó szabályozás részleteit a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvénytervezete tartalmazza. (Az előterjesztést a kormány még nem tárgyalta – a szerk.)
A tervezet szerint a hitelbiztosítéki nyilvántartás abban különbözik a jelenlegi, a közjegyzők által vezetett ingó zálogjogi nyilvántartástól, hogy abba közvetlenül a felek – elektronikus úton tett – zálogjogi nyilatkozatai kerülnek be tartalmi ellenőrzés, hatósági kontroll nélkül.
Ezen túl tehát maga a zálogjogosult és a zálogkötelezett intézkedhet a zálogjog létesítésének nyilvántartásban történő feltüntetése iránt, így a nyilvántartás nem a zálogjog fennállását, hanem a felek nyilatkozatának megtételét fogja tanúsítani.
A Polgári Törvénykönyv alapján nemcsak a zálogjog, hanem a tulajdonjog-fenntartással történő eladás, a lízingszerződés és a faktoring szerződés megkötése is bekerül a nyilvántartásba.
A zálogkötelezett (vevő, adós, lízingbevevő) személye szerint nyilvántartott adatokba – kivéve az érintett magánszemély anyja nevét és a lakcímadatot – a hitelbiztosítéki rendszer erre szolgáló internetes felületén bárki, azonosítás nélkül, ingyenesen betekinthet a zálogkötelezett bizonyos adatainak megadásával.
A hitelbiztosítéki nyilatkozatok megtételére, nyilvántartására és a nyilvántartásba történő betekintésre szolgáló informatikai alkalmazást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) fogja működtetni.
A MOKK biztosítja, hogy a hitelbiztosítéki rendszer – az üzemszerű karbantartás időszakát kivéve – minden
munkanapon legalább 8 órától 20 óráig elérhető legyen.
A tervezet szerint a törvény 2014. március 15-én lép hatályba.
Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!