Zempléni Kinga 2016 pro bono ügyvédje


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2016-os Magyar Ügyvédnapon ítélték oda a Pro Bono díjat, melyet dr. Zemléni Kinga kapott. Pro bono ügyfelei közé tartozik a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), az Amnesty International Magyarország Egyesület, valamint a TransVanilla Transznemű Egyesület.


Ön számára mi a pro bono lényege?

Amikor megtudtam, hogy idén engem jelölt a PILnet és a Magyar Ügyvédi Kamara, nagyon örültem, mert ez az elismerés nagy megtiszteltetés számomra. Annó még a Réczicza White&Case nemzetközi ügyvédi irodánál alkalmazott ügyvédként kezdtem el pro bonoval foglalkozni a PILneten keresztül, ott voltam projekt koordinátor 2008-2009 között, később a PRK Partners/Fábry és Társai Ügyvédi Iroda együttműködő partnereként folytattam, majd az egyéni ügyvédi irodám megalapításától egészen máig foglalkozom ezzel.

A jog ismerete és megfelelő alkalmazása egyike azon területnek, amelyre minden civil szervezetnek égető szüksége van, sokszor az alapvető fennmaradás érdekében. Ezért is tartottam mindig fontosnak, hogy az ügyvédi munkám révén segítséget tudjak nyújtani a civil szervezetnek. Döntően azoknak a szervezeteknek, amelyek tevékenységével és missziójával egyet tudok érteni magánemberként is. A felsorolt szervezetek mind ilyenek, ezért is örülök annak, hogy a pro bono tevékenységeim többsége nem korlátozódik ad hoc feladatra, sokkal inkább több éves, szoros kapcsolat alakul ki a szervezet és köztem.  

A pro bono ügyfeleim főképp emberi jogokkal foglalkoznak, én munkajogban nyújtok nekik segítséget.  

Ez a szakterülete. Mást nem is vállal el?

Nem, mert ehhez értek. Évek alatt kiépült egy stabil „ügyfélköröm”. Az első megbízásom az Amnesty International volt, pontosabban az Amnesty Hungary, és ezt követően jött a Magyar Helsinki Bizottság, Menedék Migránsokat Segítő Egyesület, és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). Ezek az ügyfelek olyanok nekem, mint az állandó megbízóim, bármilyen problémájuk van, akkor megkeresnek. Az évek alatt egy belső, nagyon szoros viszony alakult ki köztünk. Természetesen ad hoc ügyeket is el szoktam vállalni.

[multibox]

Eredetileg bölcsésznek készült, de végül is a jogi pályát választotta. Számos civil szervezetnek nyújt munkajogi tanácsadást; munkajogi auditokat végez, tanácsot ad a munkaidő beosztásban, peres képviseletet lát el a magyar mellett, angol, német és olasz nyelven. 15 éve dolgozik ügyvédként. Jól sejtem, hogy jobban érzi magát az egyszemélyes irodában, mint egy nagy nemzetköziben?

Igen, eredetileg nem a jogi hivatás és a munkajogi szakterület választottam, de örülök, hogy a végén itt kötöttem ki.  A gyorsan változó jogszabályi környezet miatt, rendkívül fontosnak tartom a folyamatos szakmai képzést; szívesen eljárok a BÜK munkajogi konferenciáira, mert színvonalasak, tartalmasak és a kiváló előadók előadásaiból sokat tanulhatok.

Ami a munkahelyeimet illeti; pályafutásom elején nagyobb nemzetközi irodáknál dolgoztam, azt követően regionális irodáknál folytattam, jelenleg meg egyéni praxisban tevékenykedem.  Az elmúlt években ez bizonyult számomra a legszimpatikusabbnak, mert a magam ura lehetek és én dönthetem el, mely ügyeket vállalok el, ezen kívül flexibilis a munkabeosztásom.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]