Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szeptember 30-ától nőtt azoknak a kivételeknek a száma, melyek esetén nem szükséges közbeszerzési eljárást lefolytatni. Leginkább a Magyar Posta örülhet a változásnak, mivel szinte teljes egészében mentességet kapott szolgáltatásai területén a közbeszerzési törvény alkalmazása alól. Utóbbi ugyanis úgy rendelkezik, hogy a postai szolgáltatást nyújtó szervezetek, mint ajánlatkérők kivételt élveznek a Kbt. betartása alól.
A közbeszerzési eljárásokat és az ahhoz tartozó jogorvoslatot a 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) szabályozza, melynek legfőbb célja, hogy megteremtse a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználását, valamint nyilvános ellenőrizhetőségét, továbbá biztosítsa a verseny tisztaságát. Ennek érdekében a közbeszerzés egy teljes mértékben szabályozott rendszerben zajlik, amelytől eltérni nem lehet, és amelyet néhány ponton akár már túlszabályozottnak is vélhetünk – ugyanakkor ez szükséges ahhoz, hogy a fenti célok megvalósulhassanak. A törvény pontosan meghatározza az ajánlatkérő szervezeteket és a jogosult ajánlattevőket, valamint ugyanígy a különböző eljárásrendeket is (nemzeti vagy európai uniós eljárási forma), melyek az eltérő értékhatárokhoz kötődnek. (A közbeszerzések uniós értékhatárát minden évben a költségvetési törvény határozza meg. Az idénre vonatkozóan a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 64-65. paragrafusai határozzák meg az értékhatárt.)
Miután közpénzek elköltéséről van szó, természetesen a legfőbb ajánlatkérői pozícióban az állam áll, illetve annak különböző szervei, de idesorol a törvény még számos közérdekű, közszolgáltató gazdálkodó, s az állam által alapított saját gazdálkodó szervezetet. Ezekkel ellentétben ajánlattevő általános jelleggel bárki lehet, aki ajánlatot nyújt be, ezzel is biztosítva a versenyt.
A törvény alkalmazása alóli mentesülés
Mint azt már említettem, a közbeszerzés nagyon komoly szabályokhoz kötött, annak érdekében, hogy a törvény céljai megvalósuljanak. Azonban mégis vannak kivételek, amikor nem szükséges közbeszerzési eljárást lefolytatni. Az idén szeptember 30-ai módosítás előtt az alábbi esetekben lehetett mentesülni a törvény szabályainak betartása alól:
1. Az úgynevezett minősített beszerzési eljárás keretében, amely a minősített adatot, valamint az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésekre vonatkozik. Ha ezek elérik az uniós értékhatárt, abban az esetben csak akkor, ha az Országgyűlés illetékes bizottsága a törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott.
2. Az úgynevezett védelmi beszerzési eljárás, amelynek keretében a védelem terén kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk (fegyverek, lőszerek, hadianyagok) beszerzése, szolgáltatások vagy építési beruházások megrendelése történik. Ezen felül mentesül a csapatok (katonai erők) állomásoztatására, átvonulására, alkalmazására vonatkozó nemzetközi szerződés vagy nemzetközi megállapodás alapján meghatározott külön eljárás szerint történő beszerzés is.
3. Ha egy projekt közös megvalósításával vagy hasznosításával összefüggő beszerzésre vonatkozó szerződés az Európai Unión kívüli állammal kötődik, szintén mentesül a Kbt. szabályai alól, illetve, kivételnek számít az is, ha nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárás alapján történik a beszerzés.
4. Mentesül a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására, illetve nyilvános elektronikus hírközlő hálózat rendelkezésre bocsátására vagy igénybevételére vonatkozó beszerzés is, feltéve, hogy az kizárólagosan ezzel a rendeltetéssel történik..
5. Ha a központi beszerző szervezet (Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, a továbbiakban: KEF) közbeszerzési eljárás útján szerzi be a szükséges árut, szolgáltatást vagy építési beruházást, akkor azon szervezetek megrendeléseire nem kell alkalmazni a törvényt, melyeknek javára a KEF közbeszerzési szerződést kötött.
6. Szintén mentesül a törvény 6. paragrafusa 1 bekezdésének a)-f) pontjaiban meghatározott ajánlatkérők (mint például minisztérium, központosított közbeszerzésre feljogosított szervezet, költségvetési szervek, az állam tulajdonába tartozó gazdálkodó szervezet) által odaítélt olyan építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió, melynek célja konkrét, törvényben meghatározott [Kbt. 114. § (2) bek.] közszolgáltatói tevékenység biztosítása, és amelyre egyébként a közszolgáltatók eljárására vonatkozó különös szabályok lennének alkalmazandók. Ezen felül további kivételt képez a szolgáltatási koncesszió, ha a koncessziós törvény hatálya alá tartozik, azonban feltétele, hogy a koncessziós törvény szerinti eljárásról az ajánlatkérő a Közbeszerzési Hatóságot haladéktalanul írásban tájékoztassa.
7. Kivételt képeznek a közúti és vasúti személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó szerződések is, azonban itt fontos tudni, hogy az autóbusszal vagy villamossal végzett személyszállítási közszolgáltatás csak akkor mentesül, ha a szerződés szolgáltatási koncessziónak minősül. Továbbá ebben az esetben is feltétel az, hogy az ajánlatkérőnek a pályázati eljárásról 3 napon belül tájékoztatnia kell a Közbeszerzési Hatóságot.
8. Kivételnek számítanak az úgynevezett „inhouse”, azaz házon belüli beszerzések is. Ebbe a körbe azok a megállapodások tartoznak, amelyeket a Kbt. 6. paragrafusa 1 bekezdésének a)-d) pontjaiban szereplő ajánlatkérő (azaz például állam, költségvetési szerv) és olyan gazdálkodó szervezet köt egymással, amelyben az ajánlatkérő az egyedüli tag, valamint amely felett az ajánlatkérő az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal rendelkezik és képes a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására. Fontos feltétel továbbá az is, hogy a szerződéskötés után a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80 százaléka az egyedüli tag ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származzon. Ha a fentiek azzal a változtatással valósulnak meg, hogy a gazdálkodó szervezet részvényei vagy üzletrészei az ajánlatkérő és más – a 6. paragrafus 1 bekezdésnek a)-d) pontjai szerinti – ajánlatkérő(k) tulajdonában vannak, akkor is adott a mentesülés lehetősége.
9. Nem kell alkalmazni a törvényt a helyi önkormányzat kötelező közoktatási feladatának nem állami intézményfenntartó útján történő ellátására, valamint a közoktatási intézmény intézményfenntartói jogának nem állami intézményfenntartónak történő átadására sem.
10. Kivételt jelentenek a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének és a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapjának beszerzései is, bár ez csak 2013 novemberében került bele a Kbt.-be. Ekkor helyezték hatályba a szövetkezeti hitelintézetek integrációját megalapozó 2013-as CXXXV. törvényt, amellyel a magyar állam fontos tulajdonosi pozíciót szerzett a szektorban.
| Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014. Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira! |
|---|
|
2014. 11. 07.: Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.: Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3. |
11. Ha a közbeszerzés tárgya szolgáltatás-megrendelés, akkor nem kell alkalmazni a törvényt a következő esetekben sem: meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jog megszerzése; értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátása, eladása, vétele vagy átruházása által megvalósuló bizonyos pénzügyi szolgáltatások; jegybanki tevékenység; a monetáris, az árfolyam- vagy a tartalékkezelési politika, vagy a központi kormányzat adósságkezelési politikájának megvalósítása érdekében történő pénz- vagy tőkeszerzés; műsorszámra vagy műsoridőre vonatkozó szerződés; választottbírósági, közvetítői, békéltetési tevékenység; munkaszerződés, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony és a különböző szolgálati jogviszonyok; kutatási és fejlesztési szolgáltatás; ha a szolgáltatást az ajánlatkérő kizárólagos jog alapján nyújtja; ha valamely átvett közfeladat ellátását az ajánlatkérő haszonszerzési cél nélkül végzi.
Új közbeszerzési tárgyak a kivételek között
Szeptember 30-ával módosult a közbeszerzési törvény, amely a jogszabály alkalmazása alóli kivételeket bővítette elsősorban. Jelen esetben a Magyar Posta örülhet a változásnak, mivel szinte teljes egészében mentességet kapott szolgáltatásai területén a közbeszerzési törvény alkalmazása alól. Ugyanis a törvény úgy rendelkezik, hogy azok a szervezetek, amelyek postai szolgáltatást nyújtanak, vagy legalább többek között postai szolgáltatást is nyújtanak, mint ajánlatkérők az alábbi területeken kivételt élveznek a Kbt. betartása alól.
Ilyen mentesítő lehetőség például az elektronikus postával összefüggő és teljes mértékben elektronikus úton nyújtott hozzáadott-értékű szolgáltatás, amelybe a kódolt dokumentumok elektronikus úton történő biztonságos továbbítása, a címkezelési szolgáltatások és ajánlott elektronikus levelek továbbítása. A törvény kivesz a Kbt. hatálya alól bizonyos CPV-kódok szerinti pénzügyi szolgáltatásokat is, melyeket a 66100000-1 és 66720000-3 közötti CPV-kódokban határoz meg. Ehhez fontos tudni azonban, hogy mi is az előbb említett kódtípus. A CPV-kódot a 2195/2002/EK-rendelet hozta létre, amely 2008-ban egy újabb rendeleti változáson esett át. A CPV-kód önmagában egy a közbeszerzésekhez alkalmazandó egységes osztályozási rendszer – kvázi szabványosítás – annak érdekében, hogy egységesítse az ajánlatkérők által a szerződésük tárgyának megnevezéséhez használt hivatkozásokat. Minden ilyen kódszám más és más beszerzési tárgyat jelöl meg, az ajánlatkérők pedig ezt használják a közbeszerzési hirdetmények közzétételekor. Visszatérve a kivételek körébe, ezek a törvényben megnevezett CPV-kódok tartalmazzák például a különböző biztosítási, pénzügyi-tanácsadói, letétkezelői vagy épp hitelnyújtási szolgáltatásokat, de külön nevesíti a törvény az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatást, valamint a Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz és az európai stabilizációs mechanizmus segítségével végrehajtott műveleteket is. Ez utóbbiba beleértve a postai pénzes utalványokat és a postai elszámolási számlákról történő átutalásokat. Azonban itt még nincs vége a felsorolásnak, a kivételek köre nem lenne teljes, ha nem tartoznának ide a bélyeggyűjtői szolgáltatások és a logisztikai szolgáltatások is.
| Továbi kivételek |
|---|
|
Ezen kívül a postai szolgáltatásokat végző szervezetekre vonatkozó kivételeken túl is engedélyez a törvény bővebb mentességet, méghozzá a kölcsönök mint szolgáltatás megrendelések esetében, függetlenül attól, hogy értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatosak-e. Az említett plusz kivételi körök egyébként valószínűleg a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének megalakulása folytán beálló változások miatt kerültek bele a törvénybe. |
A kivételi kör bővítésén felül a szeptember 30-ai Kbt.-módosítással kis mértékben, de változott a központosított közbeszerzés, valamint a Közbeszerzési Hatóság Döntőbizottságának elnöki posztjára vonatkozó feltételek.
