70 milliót nyúlhatott le a polgármester a Szeged környéki munkásszálló építéséből


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy munkásszálló építésével kapcsolatos, több száz millió forintot érintő csalás miatt indult eljárás egy polgármester, egy önkormányzati dolgozó és egy vállalkozó ellen.

A megalapozott gyanú szerint a Szeged környéki település polgármestere 2017 júliusában nyújtott be támogatási kérelmet egy munkásszálló építésére a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatalhoz, és ez alapján a község 222 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Nemzeti Foglalkoztatási Alaptól. A pályázat szerint a szálló teljes költsége 371 millió forint volt, amelyből 149 millió forintot saját forrás fedezett.

A polgármester a támogatási kérelemben a beruházás teljes költségét – a kormányhivatali alkalmazottakat megtévesztve -túlárazta. A közbeszerzésbe egy, az ismeretségi körébe tartozó budapesti építőipari céget vontak be, hogy fiktív számlákkal biztosítsák a támogatás lehívását. A valóságban a kivitelezést a polgármester által kijelölt cégek végezték, az általa irányított önkormányzati alkalmazott közvetítésével.

ingatlanjog online

A munkásszálló kulcsrakészen 258 millió forintból készült el, a fennmaradó 113 millió forintból a budapesti cég vezetőjével a polgármester mintegy 70 millió forintot a saját vállalkozásának utaltatott, majd abból társasházat épített, ingatlant vásárolt. Tízmillió forint egy szociális szövetkezethez került, a többi összeg sorsa egyelőre ismeretlen.

A három férfit nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint hűtlen kezelés bűntettével gyanúsítják.

Az ügyészség a szökés, elrejtőzés, a bűnismétlés, valamint az eljárás meghiúsításának veszélye miatt a gyanúsítottak letartóztatását indítványozta – közölte a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága