A horvát büntetőeljárásról

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az igazságszolgáltatást Horvátországban is a független bíróságok gyakorolják, míg az ügyészség a kormány alá rendelten végzi tevékenységét, de mellette létezik egy szakosított, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni vádhatóság is. A mediáció tekintetében nagy szerep jut az ügyésznek, aki a megállapodás megkötése után is eldöntheti, hogy vádat emel vagy megszünteti az eljárást.

Horvátországban csakúgy, mint az Európai Unió más tagállamaiban, az igazságszolgáltatást a független bíróságok gyakorolják, melyek az alkotmánynak, a törvényeknek és rendeleteknek, valamint a Horvátország által aláírt és ratifikált nemzetközi szerződéseknek megfelelően szolgáltatnak igazságot. A bírákat az Állami Bírói Tanács nevezi ki, és a függetlenségük mellett mentelmi jog is megilleti őket. A horvát alkotmány értelmében a bírák a bíráskodás mellett más feladatokat nem láthatnak el, az oktatást, a művészeti és a tudományos tevékenységet kivéve.

A horvát bírósági szervezet

2015-ben megváltozott a bírósági rendszer Horvátországban. A bíróságokról szóló külön törvény pontos eligazítást nyújt a bíróságok szervezetét illetően, továbbá a hatásköri és illetékességi szabályokat is megismerhetjük ebből a jogszabályból.

A bírói szervezeten belül rendes és szakosított bíróságok különülnek el. A szervezet legfelsőbb szintjén áll a Legfelsőbb Bíróság. Az alsóbb rendes bíróságok: a városi és a megyei bíróságok. Többféle szakosított bíróságot különböztetünk meg Horvátországban:

– kereskedelmi bíróság

– közigazgatási bíróság

– szabálysértési bíróság

– Legfelsőbb Kereskedelmi Bíróság

– Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság

– Legfelsőbb Szabálysértési Bíróság

2015-től 24 városi bíróság, nyolc kereskedelmi bíróság és 22 szabálysértési bíróság működik Horvátországban. A szakosított bíróságok közül a kereskedelmi és közigazgatási bíróságok illetékessége csakúgy, mint a rendes bíróságok közül a megyei bíróságok esetében, több városra terjednek ki. Egy-egy város ítélkezését a városi rendes bíróságok, illetve a szakosított bíróságok közül a szabálysértési bíróságok látják el. Négy országos szintű bíróság létezik Horvátországban. A Legfelsőbb Bíróság mellett az egész országra kiterjedően ítélkezik a Legfelsőbb Kereskedelmi Bíróság, a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság és a Legfelsőbb Szabálysértési Bíróság.

A Legfelsőbb Bíróságnak nemcsak a rendkívüli perorvoslatoknál van szerepe, hanem eljár a rendes jogorvoslatok esetében is. Erről külön jogszabály rendelkezik. Döntési jogkörén túl részt vesz a jog egységének a biztosításában is, továbbá a külön jogszabály által meghatározott hatásköri és illetékességi vitákban.

A korrupció és a szervezett bűnözés ellen

Horvátországban az ügyészség a kormány alá rendelten végzi tevékenységét, de a horvát ügyészségtől elkülönülten létezik egy olyan szakosított ügyészség, mely a korrupció és a szervezett bűnözés ellen lép fel. Ennek a szervezetnek a neve: Korrupció és a Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal.

A horvát kormány alá rendelt ügyészségtől elkülönülten létezik egy szakosított vádhatóság, a Korrupció és a Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal

A sértett szerepe a horvát büntetőeljárásban

A bűncselekmények sértettjei hasonló jogokkal rendelkeznek a büntetőeljárás során, mint Magyarországon. A természetes személyek jogai Horvátországban, amennyiben bűncselekmények áldozataivá válnak:

–           tájékoztatáshoz való jog

–           pszichológus igénybevételéhez való jog

–           aktív legitimációs jog a büntetőeljárásban

–           jogorvoslathoz való jog

–           polgári jogi igényt terjeszthet elő a büntetőeljárásban

–           jelenléti jog

–           ügyvédi képviselethez való jog

–           a büntetőeljárás megszüntetése esetén értesítéshez való jog

–           ügyészi tétlenség esetén pótmagánvád emeléséhez való jog

Polgári jogi igény előterjesztése esetén nemcsak kártérítést kérhet a sértett, hanem sérelemdíjat is, továbbá indítványozhatja az ellopott/elrabolt vagy csalással tőle megszerzett dolog visszaadását, valamint annak a szerződésnek a semmisségét, amelybe belekényszerítették. Ezeket az igényeit a büntetőeljárásban is érvényesítheti, de ettől függetlenül keresetet nyújthat be a polgári bírósághoz, melynek nem feltétele, hogy a büntetőeljárásban a terhelt bűnösségét megállapítsák.

A sértettek közül különös védelem illeti meg a büntetőeljárásban a gyermekkorú áldozatot, a szexuális bűncselekmények és az emberkereskedelem áldozatait, ha sértettként aktív legitimációt kapnak a büntetőeljárásban.

A szexuális bűncselekmények áldozatait kárigényük és nem vagyoni káruk (sérelemdíj) érvényesítése esetén költségmentesség illeti. Sértettként és/vagy tanúként való meghallgatásuk/kihallgatásuk során egy úgynevezett bizalmi ember lehet jelen. Ha tanúként hallgatják ki őket, joguk van megtagadni a vallomásuk folyamán a választ olyan kérdéseket illetően, melyek a magánéletükkel kapcsolatosak. Indítványozhatják, hogy ne a terhelt jelenlétében hallgassák ki őket, hanem zártláncú audiovizuális eszköz segítségével. Joguk van arra, hogy személyes adataikat bizalmasan kezeljék, továbbá indítványozhatják a zárt tárgyalás tartását. A gyermekkorú sértetteket (minden 18 éven aluli személyt) is plusz jogok illetik az eljárásban, hasonlóan a szexuális bűncselekmények áldozataihoz. A költségmentesség, a bizalmi személy jelenléte, a személyes adatok bizalmas kezelése, a zárt tárgyaláson történő kihallgatás és a zártláncú audiovizuális eszköz igénybevétele mellett úgynevezett szakértő bírósági asszisztens is részt vesz az ilyen eljárásokban, támogatva ezzel a gyermekkorú sértettet. Joga van arra is a gyermekkorú sértettnek, hogy saját otthonában, vagy a bíróságon kívül egy erre a célra berendezett szobában hallgassák ki.

A 18 éven aluli tanúkat és sértetteket az előzetes eljárásban nem a nyomozó vagy az ügyész, hanem a nyomozási bíró hallgatja meg.

Mediáció

A kiindulási alap Horvátországban ugyanaz, mint Európában bárhol. Meghatározott bűncselekmények esetében lehetőség van arra, hogy a konfliktust az abban érintett személyek oldják fel. A közvetítői eljárásra utalás megengedhetősége tekintetében pedig nagy szerep jut az ügyésznek, aki nemcsak a közvetíthető esetekben dönt, hanem a megállapodás megkötése után is eldöntheti, hogy vádat emeljen, vagy megszüntesse az eljárást. Az opportunitás elvének megfelelően célszerűségi szempontok alapján dönt az ügyész arról, eltereli-e a hagyományos büntetőeljárásról az ügyet. A mediáció alkalmazásakor viszont az ügyész döntésének feltétele, hogy a terhelt és a sértett ebbe beleegyezzen.

A mediátor olyan különleges képesítéssel rendelkező szakember, aki mediátori vizsgával rendelkezik, így ért a konfliktusfeloldáshoz, a közvetítéshez, s ezen felül azt is megkövetelik tőle, hogy a büntető- és polgári jog területéhez kapcsolódó jogszabályokkal is tisztában legyen.

A mediátor nem önállóan vagy önkéntesként végzi feladatát, hanem az úgynevezett Törvényszéken Kívüli Megállapodások Szolgálatához tartozik.

---