A Semenya-ügy – Megszületett az ítélet

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

„Mokgadi Caster Semenya vagyok. Nő vagyok és gyors” – ez a mondat nem is olyan rég hangzott el a világ jelenleg egyik leghíresebb síkfutójától, akit karrierje elejétől kezdve végigkísér női mivoltának megkérdőjelezése, interszex állapotának köszönhetően.

Semenyának hiperandrogenizmusa van, amely egy genetikai eredetű szindróma. A hiperandrogenizmussal rendelkező nőknél egyértelműen erősebb a férfi hormonok termelődése, amely fizikai előnyöket is biztosít. A statisztikai adatok szerint akár ötször-tízszer is nagyobb lehet a tesztoszteronszintjük, mint egy nőnek.

A Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek (IAAF) volt korábban is egy külön szabályzata a fenti állapottal rendelkező nők számára, mellyel korlátozni akarták a magas tesztoszteronszinttel rendelkező nők indulását, de a szabályt 2015 júliusában hatályon kívül helyezte a Nemzetközi Sportdöntőbíróság arra hivatkozva, hogy nincs megfelelő bizonyíték a szabályozás létjogosultságának alátámasztására. A bíróság egyúttal két évet adott a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek a bizonyítékok előterjesztésére.

2018-ban az IAAF új szabályt akart bevezetni, mely szerint a 400 méter és egy mérföld közötti futószámoknál, vagy azoknál, amelyek ezek valamelyikét tartalmazzák (hét- és ötpróba) a versenyzőknek először is bizonyítaniuk kell, hogy nők vagy interszex állapottal élnek.

A tesztoszteronszintjüket legalább fél éven át 5 nmol/liter szint alatt kell tartaniuk, és ez után sem léphetik át ezt a küszöbértéket, versenyen kívül sem. Azok, akik nem teljesítik ezeket a feltételeket, nem indulhatnak nemzetközi versenyeken, vagy választhatják a férfi mezőnyt.

A szabályzat célja a női verseny tisztaságának és fair mivoltának megőrzése, mivel a Nemzetközi Atlétikai Szövetség állítása szerint a magas tesztoszteronszint olyan előnyt biztosít a fentiekben meghatározott genetikai szindrómával rendelkező nők számára, mintha egy férfi versenyezne a nőkkel szemben.

Az általuk benyújtott kutatás szerint a nők több mint 99 százalékának 0.12-1.79 nmol/L között van az endogén tesztoszteronszintjük, míg a szabályzat hatálya alá eső nőknél ez a szint 7.7-29.4 nmol/L, ami már a férfikategóriának felel meg, és állításuk szerint valós versenyelőnyt biztosít.

Caster Semenya a Norton Rose Fulbright ügyvédi iroda közreműködésével és a Dél-Afrikai Atlétikai Szövetség támogatásával beperelte a Nemzetközi Atlétikai Szövetséget arra hivatkozva, hogy az új szabály több ponton sérti a jogait mivel megkülönböztető, szükségtelen, nem megbízható adatokon alapul és aránytalan.

A szabályt a per lezárultáig felfüggesztették, és a Nemzetközi Sportdöntőbíróság az ítéletet május elsején hozta nyilvánosságra.

A pert óriási médiafigyelem övezte, különösen, mióta az ENSZ emberi jogi szakértői nyílt levelet intéztek a Nemzetközi Atlétika Szövetség vezetésének. Véleményük szerint a szabályzat diszkriminatív és több alapjogot sért, valamint a szabályzat alapjául szolgáló kutatási eredmények máig vitathatóak, így az erre alapozott alapjogi korlátozás semmis.

Felperesek (Semenya és a Dél-Afrikai Atlétikai Szövetség) beadványukban kérték, hogy a Nemzetközi Atlétika Szövetség fentiekben meghatározott új szabályát a bíróság azonnali hatállyal érvénytelennek és semmisnek mondja ki

A meghallgatásokra Lausanne-ban került sor február 18-22. között. A perben több tanút és szakértőt (orvosi, pszichológiai, sportvezetői, genetikai, endokrinológiai, gyógyszerészeti, etikai, statisztikai) hallgattak meg, a meghallgatások után pedig a felek még kiegészítő beadványokat nyújtottak be és közös megegyezéssel április végére halasztották az ítélethirdetést.

A bíróság úgy találta, hogy a felperesek nem tudták megfelelően bizonyítani a szabályzat érvénytelenségét. Az említett szabályzat valóban diszkriminatív, de a Nemzetközi Atlétikai Szövetség által benyújtott bizonyítékok alapján megállapítható, hogy ez a megkülönböztetés szükséges, ésszerű és arányos ahhoz, hogy a meghatározott versenyszámokban biztosítsák a fair női mezőnyt.

A fentieken túl azonban a bíróság kihangsúlyozta, hogy bár jelenleg arányosnak tekinthető a szabályozás, folyamatos kontroll szükséges a jövőben annak érdekében, hogy a gyakorlati alkalmazása során se valósuljon meg a szükségtelen diszkrimináció.

Kiemelte, a szabályozásnak ki kellene térnie arra az esetre is, amikor a sportoló akaratán kívül nem tud megfelelni a tesztoszteronszint maximális korlátozásának a megfelelő hormonkezelés ellenére. Véleménye szerint kevés konkrét kutatási anyag áll rendelkezésre a szóban forgó problémával rendelkező sportolókra az 1500 méteres és egy mérföldes versenyszámoknál, így a bíróság javasolta a nemzetközi szövetségnek a szabály hatályba lépésének esetleges elhalasztását e versenyszámokra nézve, a további kutatási eredmények rendelkezésre állásáig.

Megemlítette azt is, hogy a későbbiekben a hormonkezelés következtében kialakult mellékhatások elbillenthetik az arányosság nyelvét, így a szabály újra felülvizsgálhatóvá válhat. Kihangsúlyozta, hogy a bíróság kizárólag a szabály érvényességi kérdésében volt hivatott dönteni. Kérte a Nemzetközi Atlétikai Szövetséget, hogy úgynevezett „élő dokumentumként” kezelje a szabályt és annak alkalmazása során is folyamatos nyitottsággal figyeljen a szükségesség-arányosság egyensúlyára.

Az indokolással ellátott döntést a bíróság később hozza csak nyilvánosságra. A fellebbezésre a feleknek 30 napjuk van a közléstől számítva.

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség közleményében méltatta a bíróság döntését és kijelentette, hogy a szabály május 8-án lép hatályba. A szövetség megígérte, hogy a szabály alkalmazása során különös figyelemmel lesz a CAS által kihangsúlyozott pontokra.

A félreértés elkerülése végett a nemzetközi szövetség közleményében leírta, hogy senkit nem kényszerít a gyógyszeres vagy bármilyen orvosi beavatkozással járó kezelésre, minden sportoló egyéni döntése, hogy orvosi csapatával konzultálva milyen eszközhöz folyamodik annak érdekében, hogy teljesítse az induláshoz szükséges kritériumot.

Semenya kizárólag annyit posztolt a közösségi médiára, hogy néha a jobb, ha az ember nem reagál.

Ez után május 3-án hatalmas előnnyel, versenycsúccsal nyerte meg a 800 méteres síkfutást a dohai Gyémánt Ligán. Ő volt a korábbi csúcstartó is, de most 1:54:98-as idejével több mint másfél másodpercet faragott két évvel korábbi eredményén. Ez volt az utolsó verseny, ahol gyógyszeres kezelés nélkül állhatott rajthoz a futónő.

A sporttudós, Tucker Ross szerint (aki Semenya szakértőjeként vett részt a perben) az új szabály alkalmazása Semenyára nézve azt is eredményezheti, hogy a dél-afrikai akár 7 másodperccel is lassabb lehet jövőbeni versenyein.

A pletykák ellenére azonban Semenya állítja, hogy marad, nem vonul vissza és nem is vált olyan más távra, amelyre nem vonatkozik az új szabályozás. „A tettek a szavaknál is hangosabban beszélnek. Ha igazi bajnok vagy, akkor mindig hozod az eredményeket. Emberi erő nem tántoríthat el a futástól” – nyilatkozta a verseny után. Kijelentette, szeretne ősszel indulni a világbajnokságon és reményei szerint még akár 10 éves karrier is állhat előtte. Hozzátette, „az nem számít, hogyan fogom csinálni. Csak az, hogy itt leszek!”

---