Az elrettentés osztrák politikája

Ausztriában idegenellenes hangulat hatja át a jogalkotást. Egyértelmű az irányvonal: a nemzeti-konzervatív osztrák kormány nyíltan vállalja, hogy meg akarja nehezíteni a bevándorlók életét.

Befogadóközpontok helyett zárt kiutazóközpontok, börtön a veszélyeztetőknek, a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított menedékkérő azonnali kiutasítása, csökkentett összegű családi pótlék a külföldi gyerekek után, kevesebb szociális segély a nyelvvizsgán megbukónak, külön osztály a németül nem jól beszélő külföldi gyerekeknek. A nemzeti-konzervatív osztrák kormány nyíltan vállalja, hogy meg akarja nehezíteni a bevándorlók életét.

„A társadalmi igazságosság a szívügyem” – mondta a szociális miniszter, Beate Hartling-Kelin, majd hozzátette, hogy ő és a Szabadságpárt mit ért ez alatt: „az osztrák honfitársaink kemény munkával megtermelt adója ne kerüljön gazdasági menekültek zsebébe!”

Ausztriát egy éve nemzeti-konzervatív, kereszténydemokraták (ÖVP) és szabadságpártiak alkotta (FPÖ) koalíció irányítja. A kisebbik kormánypárt, az FPÖ évtizedekig idegenellenes szólamokkal kampányolt. A koalíciós tárgyalásokon elérte, hogy a kérdés minden aspektusa a párt által delegált miniszterek hatáskörébe kerüljön. A tárcáknál készülő törvények, rendeletek, közigazgatási utasítások sora irányul nyíltan a külföldiek ellen. Cél, a potenciális bevándorlók elrettentése és a már Ausztriában élő külföldiek életének megnehezítése. Ez a jogszabályi és a politikai indoklásokból is egyértelműen kiderül.

Szociális bérlakások

„Tavaly a szociális lakások új bérlőinek 40 százaléka külföldi volt; 15 százalékuk török, 14 pedig bosnyák” – mondta felháborodottan az FPÖ bécsi frakcióvezetője, Johann Gudenus. Azt nem tette hozzá, hogy ez megfelel a fővárosban élő, külföldön születettek arányának (37 százalék). Nincsenek tehát felülreprezentálva a tősgyökeres osztrákokhoz képest. E helyett arról beszél, hogy „szociális bérlakást a jövőben csak bécsiek fognak kapni.” A megfogalmazásból kitűnik, hogy az évtizedek óta az osztrák fővárosban élő külföldi származásúakat, akik sokszor osztrák állampolgárok, nem tekinti bécsieknek. A terv megvalósítása érdekében a jövőben csak az kaphat szociális bérlakást, aki a megelőző öt évben megszakítás nélkül Bécsben lakott. Így mindenkit automatikusan kizárnak, aki rövidebb ideje él az osztrák fővárosban. Sok más ausztriai település hozott vagy tervez hasonló szabályozást.

Szociális ellátások

Nem csak Gudenus szavai és a bécsi lakásrendelet, de a Szabadságpárt más javaslatai is bizonyítják, hogy nem csak a bevándorlók, hanem minden külföldi nemzetiségű ellen vannak, függetlenül attól, hogy osztrák állampolgárok-e.

A jövőben a szociális segélyek igénylésénél a szülők állampolgársága mellett születési helyüket is meg kell adni. Aki nem Ausztriában született és nem beszél elégséges szinten németül, a számos pénz- és természetbeni szociális juttatás közül csak csökkentett összegű létfenntartási segélyt (Mindestsicherung) fog kapni. Egyedülállók havi 838 helyett 575, családok 1241, plusz gyerekenként 149 helyett 806 eurót. Minden egyéb támogatástól elesik. Az elégséges nyelvismeret meglétéről, egy most bevezetett, a kormány szerint középfokú nyelvtudást megkövetelő vizsga fog dönteni. A nyelvtanárok úgy vélik, a teszttel a született osztrákoknak is nehézségeik lennének.

575, illetve 806 euró soknak tűnhet. Pedig kifejezetten kevés, ha hozzátesszük, hogy az Osztrák Statisztika Hivatal (STAT) által megállapított szegénységi küszöb 1200 euró egy főre eső jövedelemnél van a gazdag és ezért drága nyugati szomszédunknál.

Zárt kiutazóközpontok

Az újonnan érkező bevándorlóknak különösen nehéz lesz az elvárt némettudás megszerzése, mert tanulásra és gyakorlásra sem lesz lehetőségük. A menekültkérelem elbírálásáig nyitott befogadóközpontok (Ersaufnahmezentrum) helyett zárt kiutazóközpontokba (Ausreisezentrum) fognak kerülni. A kérelmek elsőfokú elbírálására a hatóságnak három hónapja lesz.

Az állomások de facto zártak lesznek. Hiányzik azonban a szabadságelvonás alkotmányos jogalapja. Ezért a menedékkérőknek önként kell vállalniuk, hogy nem hagyják el a táborokat. Aki nem írja alá a nyilatkozatot, máshova, a szabadságpárti belügyminiszter megfogalmazása szerint „jóval kellemetlenebbek körülmények közé” fog kerülni.

Az állomásokon a bevándorlási hivatal nem fog munkalehetőséget és némettanfolyamot biztosítani. A kormánytöbbség elutasította az ellenzéki módosító indítványt, amely szerint hiányszakmákat oktató kurzusok indultak volna az állomásokon. Az eddig a befogadóközpontokban ingyen oktató és tanácsadást nyújtó civil szervezetek munkatársai nem léphetnek az új állomások területére.

A menekültstátuszban részesülteknek rögtön el kell hagyniuk a központokat. Munka és nyelvtudás nélkül nagy kihívást lesz nekik lakhatásról és megélhetésről gondoskodniuk. Szakértők hajléktalan bevándorlók tömegeit prognosztizálják. „A kormány egyre szigorúbb követelményeket támaszt, de nem ad valós lehetőséget ezek teljesítéséhez” – mondja a kremsi Duna Egyetem migrációkutatója, Tania Berger.

Kevesebb munkavállaló

A nagyobbik kormánypárt, a kereszténydemokrata ÖVP gazdasági holdudvarának és szakértőinek tiltakozása ellenére megszűnik a könnyítés, amely a hiányszakmákat tanuló elutasított menedékkérőknek ideiglenes tartózkodási engedélyt adott az iskola befejezéséig, majd hosszútávút, ha rövid időn belül sikerült munkát találniuk. Az intézkedés körülbelül 1000 embert érint. A többségnek már most, a tanfolyam befejezése előtt munkaszerződése van. A jövőbeli munkaadóknak nem lesz könnyű pótolniuk a kiutasítottakat.

Egyik oldalról hivatalos kormánypolitika lett a külföldiek elijesztése. A másikról a kormány is elismeri, hogy az ország dübörgő gazdaságának friss munkaerőre van szüksége. Ezért az EU-n kívülről érkezők számára egy bevándorlást biztosító piros-fehér-piros-kártyát vezettek be. A program azonban nem működik. Azokban az országokban, ahol potenciális munkaerő lenne, senki nem tud a lehetőségről.

Közmunka

A közvélemény többsége üdvözli a szociálpolitikai szigorításokat – feltéve, hogy azok csak a külföldieket érinti. Ezért az FPÖ elnökének, Heinz-Christian Strachénak gyorsan tisztába kellett tennie, hogy a szociális minisztérium rendeletében szintén újdonságként előírt kötelező közmunka, amelynek elvégzésére – havi 150 euró javadalmazásért – minden létfenntartási segélyben részesülő köteles lesz, csak a „nem osztrákokra” vonatkozik.

Külföldi osztályok

Német teszt lesz az iskolában is. Aki megbukik, az kisegítő osztályba (Sonderklasse) kerül. A tanárok szerint elkülönítve nem lehet effektíven nyelvet tanítani. Osztrák osztálytársak híján, nem lesz a gyerekeknek lehetőségük gyakorolni a tanultakat. Még kontraproduktívabb, hogy a következő tanévtől – Európában egyedülálló módon – a tankötelezettség kezdetét nem életkorhoz, hanem némettudáshoz kötik. Aki nem beszél elég jól németül, nem mehet iskolába. Kérdés, hol és hogy fogja jobban megtanulni a nyelvet?

Családi pótlék

Nem csak a menekültügyi jogszabályok szigorodnak. Rosszabb helyzetbe kerültek az EU-tagállamokból érkezők is. Ausztria tavaly óta indexálja az uniós polgárok külföldön élő gyereke után járó családi pótlékot. A kelet-közép- és dél- európai tagállamokban élő gyerekek után 50, az Itáliában, Spanyolországban és Portugáliában élők után 75 százalékos támogatás jár. Az osztrák kormánynál süket fülekre találta az EU érvelése, miszerint a szabályozás sérti az állampolgárságon alapuló diszkrimináció tilalmát. Ezért az Európai Bizottság január végén kötelezettségszegési eljárást indított Ausztria ellen az Európai Unió Bírósága előtt. Hozzá kell tenni, hogy az EU nem következetes a kérdésben. A népszavazás előtt felajánlotta a briteknek az indexálás lehetőségét.

A családi pótlék összege Ausztriában a gyerekek számától és életkorától függően 115 és 210 euró között változik. Ezzel az osztrák állam nem számít túl bőkezűnek Nyugat-Európában. A csúcstartó Luxemburgban 795, a németeknél 582, Svédországban 411, a franciáknál 274 euró a támogatás egy gyerek utáni összege. Viszont az Ausztriában fizetett összeg jóval meghaladja a bolgár állam által juttatott 20 és a Romániában folyósított 40 eurót.

„Miért kellene egyáltalán az osztrák adófizetőknek egy külföldi külföldön élő gyerekét támogatniuk?” – teszik fel a kérdést a kormánypárti politikusok. Az Európai Bizottságnak és a civil szervezeteket, valamint az osztrák szociáldemokratákat magában foglaló ellentábornak több érvük is van:

diszkrimináció

Ausztria tavaly óta indexálja az uniós polgárok külföldön élő gyereke után járó családi pótlékot. Mivel az osztrák kormánynál süket fülekre találta az EU érvelése, miszerint mindez sérti az állampolgárságon alapuló diszkrimináció tilalmát, az Európai Bizottság januárban kötelezettségszegési eljárást indított Ausztria ellen az Európai Unió Bírósága előtt

Az intézkedés pont azokat sújtja, akik keményen dolgoznak Ausztriában, adót és járulékot fizetnek, biztosítják az osztrák gazdaság működését, hogy el tudják tartani a hazájukban maradt családjukat.

A logikát követve például a Spanyolországban élő idős osztrákoknak csökkentett összegű nyugdíjat kellene kapniuk.

Az intézkedés leginkább a külföldről érkező 24 órás otthoni ápolást végzőket sújtja. A legtöbbjük szlovák és román asszony, aki egyedül érkezik Ausztriába. Ők néhány hónapig maradnak, majd 2-3 hétre hazamennek a családjukhoz. A fizetésnek kvázi része a családi pótlék. Ha nem is kerül bele a szerződésbe, a munkaadók kifejezetten megnevezik ajánlatukban, mint a javadalmazás egyik elemét.

A német kormány is hosszabb ideje gondolkozik az indexáláson, de Dániával, Hollandiával és Írországgal együtt nemzeti helyett európai szabályozást szeretne.

Őrizet a veszélyeztetőknek

A belügyminiszter, Herbert Kickl az FPÖ-től a veszélyeztető (Gefährder) menedékkérők számára biztonsági őrizetet (Schutzhaft) akar bevezetni. Elrendeléséről a bevándorlási hivatal munkatársai döntenének. „Mire egy bíróság döntést hozna, az illető már árkon-bokron túl lenne” – hangzott a belügyminiszter pragmatikus indoklása. Bírói megerősítésére csak utólag, a javaslat szerint egy héten belül kerülne sor.

A kezdeményezés hátterében egy dornbirni gyilkosság áll. Egy török férfi, akit korábban bűncselekmények elkövetése miatt kiutasítottak Ausztriából, menedékkérőként visszatért és leszúrta a menekültügyi hivatal egy tisztviselőjét.

A nagyobbik koalíciós partner támogatja a tervet. Igaz, a párt soraiba tartozó igazságügyi miniszter, Josef Moser csak azzal a megszorítással, hogy „a jogszabálynak világosan definiálnia kell a veszélyeztető fogalmát, illetve taxatíven fel kell sorolnia a feltételeket, amelyek mellett az őrizet elrendelhető.” Ezek közé – az elképzelések szerint – a büntetett előélet, vagy a bizonyítható radikalitás (pl. valaki az „Iszlám Állam” tagjaként Szíriában harcolt) tartozna.

A szabály jogalapja az EU területén történő szabad mozgásról és tartózkodásról szóló 2004/38/EK irányelv. Ennek értelmében „a nemzet-, illetve a közbiztonságot veszélyeztető” menedékkérők a menekültügyi eljárás idejére őrizetbe vehetők. A rendelet értelmében azonban számukra is biztosítani kell az alapjogokat, különösen a bírósághoz fordulás jogát.

Az idegenrendészeti őrizet az Európai Unió Bíróságának – igaz, az európai elfogatóparanccsal összefüggésben hozott – ítéletei szerint is összeegyeztethető az európai joggal, amennyiben a nemzeti jogszabály világosan megfogalmazza az elrendelés okait, illetve feltételeit.

Az új szabály életbelépéséhez alkotmánymódosítás szükséges. Szabadságelvonás ugyanis csak az osztrák alaptörvényben nevesített esetekben lehetséges. Menekültügyi eljárással összefüggésben jelenleg kiutasítási őrizet formájában, ha a menedékkérelmet elutasították és arra lehet számítani, hogy az érintett elrejtőzik a kitoloncolás elől.

Az alkotmánymódosításhoz az ellenzék támogatása is szükséges. A szociáldemokraták megosztottak. Az SPÖ elnöke akkor lenne a szigorítás mellett, ha a veszélyeztető osztrákokat is őrizetbe lehetne venni. Tehát kiterjesztené az alapjogkorlátozó intézkedés személyi hatályát. A párt más politikusai viszont a náci idők biztonsági őrizetéhez, illetve koncentrációs táborokhoz hasonlítják a tervet, amelyet a nemzetiszocialisták eredetileg a politikailag másképp gondolkodóknak találtak ki.

Az ismert alkotmányjogász, Heinz Mayer szerint a javaslat egy „visszaélést lehetővé tevő, igen veszélyes jogintézményt” hozna létre.

Azonnali kiutasítás

Egy másik javaslat a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított menedékkérők azonnali kiutasítására vonatkozik. A kereszténydemokrata kancellár, Sebastian Kurz a szabadságpárti terv mellett van. Jogilag ugyan problematikusnak tartja a kiutasításokat a jogerős ítéletek meghozatala előtt, „de tekintettel kell lenni a közhangulatra, az osztrák polgárok józan paraszti eszére” – teszi hozzá.

A kiutasítás jogi előfeltétele a megfosztás a menekültstátusztól. Az európai jog és az annak hátterében álló Genfi Menekültügyi Konvenció szerint ez csak különösen súlyos bűncselekmény elkövetése esetén megengedett. Jogértelmezési kérdés a kifejezés pontos jelentése. Az osztrák joggyakorlat szerint leginkább az életellenes bűncselekmények, a nemi erőszak és a fegyveres rablás tartoznak ebbe a kategóriába.

Ennek a javaslatnak is egy konkrét eset áll a hátterében. Januárban egy más bűncselekmények miatt már többször a rendőrség látókörébe került szír menekült megfojtott egy nőt Bécsújhelyen. A gyilkosság elkövetésével gyanúsított férfi ellen korábban testi sértés és kábítószerrel való visszaélés miatt indultak eljárások. Ezek biztosan nem tartoznak a különösen súlyos bűncselekmények kategóriájába. Arról nem is beszélve, hogy jogerős ítélet még egyetlen ügyben sem született.

A Kurz-kabinet hasonló ügyben már korábban konfliktusba keveredett az európai joggal. Tavaly nyáron, az EU soros elnökségét átvéve, Ausztria szakértői szinten tett kísérletet az európai jog módosítására. Az osztrákok már súlyos bűncselekmények esetén is lehetővé akarták tenni a megfosztást a menekültstátusztól. Sőt, visszaeső bűnelkövetők esetén bármilyen bűncselekmény elkövetésekor. Kurz akkor még világossá tette, hogy a változtatásra csak a nemzetközi joggal konform módon, az európai intézményekkel és partnerekkel egyetértésben kerülhet sor. „Az osztrák jogszabályok módosítása előtt meg kell változtatni az uniós keretszabályokat” – szögezte le. Ez akkor nem sikerült, ezért Bécsben beletörődtek, hogy marad minden a régiben. Ám az osztrák kormány most már nem akar tekintettel lenni a nemzetközi, illetve európai jogra.

Kapcsolódó cikkek:


Jogsértően tartotta nyilván a rendőrség a büntetlen előéletű aktivista személyes adatait
2019. augusztus 22.

Jogsértően tartotta nyilván a rendőrség a büntetlen előéletű aktivista személyes adatait

A békeaktivistáról hetvennél is több fájlt tartott nyilván a brit rendőrség, ráadásul a “belföldi szélsőségesek” adatbázisában szerepelt. Az EJEB egyezménysértést megállapító döntésében többek között azt is kifogásolta, hogy a rendőrség adatkezelési szabályai nem írták elő, mennyi ideig tárolhatók az adatok, amelyek jelen esetben ráadásul politikai nézetre vonatkoztak, amelyeket különös védelemben kellett volna részesíteni.

Az elítélteket egymástól is meg kell védeni
2019. augusztus 21.

Az elítélteket egymástól is meg kell védeni

A horvát kérelmezőt a szerb hatóságok egy hamis tízeurós miatt letartóztatták. A 31 napnyi börtönben töltött idő alatt a férfit rabtársai brutálisan bántalmazták, amihez a börtönszemélyzet asszisztált. Az ügy pikantériája, hogy a tízeurósról később kiderült: eredeti. A szerb kormányt az embertelen, megalázó bánásmód tolerálása és az eset ki nem vizsgálása miatt is elmarasztalta az EJEB.

A védőhöz való jog is korlátozható, ha az eljárás egésze fair
2019. augusztus 19.

A védőhöz való jog is korlátozható, ha az eljárás egésze fair

A barátnője megölésével gyanúsított belga kérelmezőt a rendőri őrizetben védő nélkül hallgatták ki. Előzetes letartóztatása alatt kirendelt védője a kilenc további kihallgatásról pedig távol maradt. Végül a kérelmezőt egy másik emberölés kísérletében is bűnösnek találták, jelenleg életfogytiglani büntetését tölti. Az ügyben az EJEB egyértelműsítette a védőhöz való jog tartalmát és a tisztességes eljárás vizsgálatának szempontjait.