A jövőben nem állíthatnak ki európai elfogatóparancsot a német ügyészek, mivel nem kellően biztosított a függetlenségük a végrehajtó hatalomtól – ítélkezett az Európai Unió Bírósága.
A 1949 májusa óta működő, strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) éppen fennállásának jubileumi évében szembesült lehetőségei korlátozottságával a jogállamiság területén komoly problémákkal küzdő tagjaival szemben.
Nem csak a magyar közéletet és jogászvilágot foglalkoztatja a visszaélés lehetősége az EP-választáson. A téma a sok kettős állampolgár okán Németországban is borzolja kedélyeket.
Ausztriában idegenellenes hangulat hatja át a jogalkotást. Egyértelmű az irányvonal: a nemzeti-konzervatív osztrák kormány nyíltan vállalja, hogy meg akarja nehezíteni a bevándorlók életét.
Igencsak vitatott a jogos védelem – egy konkrét eset nyomán született – olasz büntetőjogi reformja. Ám Salvini belügyminiszter állításával ellentétben az új szabályok nem számítanak forradalminak Európában; ráadásul egy letérdeltetett tolvajra lőni a megengedőbb Btk.-k alapján is önbíráskodás lenne.
Berlinben feszült az ingatlanpiaci helyzet. A városvezetés tehetetlen. A civilek egyre radikálisabb ötletekkel állnak elő. Népszavazást kezdeményeznek a magánlakások államosításáról. A többség a javaslat mellett van.
Az ügyvédek egyelőre profitálnak, de jogi státusz nélkül maradnak. A Nagy-Britanniában praktizáló magyar jogászok szakmailag ellehetetlenülhetnek.
Tavaly, azaz 2018-ban a Földközi-tengeren 48 ezer, összességében pedig jóval kevesebb, mint 100 ezer menedékkérő érkezett Európába. A kérdés mégis a politikai, jogi agendán van. Íme, a legújabb fejlemények.
Ki dönthet a halálról? Mi a helyzet az öngyilkosságban történő professzionális segédkezéssel? Németország ismét az eutanáziáról vitatkozik.
Hosszú, de eredményes tárgyalások után fogadták el az ENSZ migrációs csomagját, mely egy alapjaiban félremagyarázott dokumentum. Az ugyanis nem jogforrás, így rá nem alapítható bíróság vagy más nemzetközi fórum előtt érvényesíthető jogigény.