Mit hoz a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet?


Hatályba léptek az új uniós szabályok a digitális kereskedelemről. Nagyobb lesz az átláthatóság a fogyasztóknak, és tilos az interneten, ami a hagyományos kereskedelemben is az – ígéri az EU. Fontos és jó rendelet, még ha nem is hibátlan – hangzik a többségi vélemény a jogászvilágban.

Új jogalkotási mérföldkő

A hetekben hatályba lépett, a digitális kereskedelemről szóló rendelet, a Digital Services Act (DSA)[1] döntő változásokat hoz az online szolgáltatásokban. A Digital Markets Act-el (DMA) együtt nagyobb biztonságot hivatott teremteni az európai fogyasztóknak. Mindkettő közvetve hatályos EU-rendelet; nincs szükség nemzeti átültetésre, így nincsenek tagállamok közötti eltérések se.

Szerteágazó személyi hatály

A DSA személyi hatálya kiterjed minden, az EU-ban online szolgáltatást kínáló jogi személyre, függetlenül a mérettől és a forgalomtól. Így vonatkozik az internethozzáférés-szolgáltatóktól kezdve a hotelportálokon és a közösségi oldalakon át a digitális felhőket üzemeltetőkig és az online piacterekig minden netes szolgáltatásra.

A szolgáltatások közötti és a méretbeli különbségek a vonatkozó szabályok szigora és részletessége közötti eltérésben köszön vissza; a közösségi oldalakra több és szigorúbb szabály vonatkozik, mint az online utazási irodákra. A legtöbb előírás a különösen nagy (VLOP, very large online platform), havi 45 milliót, az uniós polgárok 10%-át meghaladó felhasználóval rendelkező oldalakra vonatkoznak. A VLOP-okra, mint például a Google vagy a TikTik, már 2023 augusztusa óta vonatkozik az összes szolgáltató vonatkozásában csak most hatályba lépett DSA.

A legfontosabb változások

A fogyasztók számára legfontosabb változás, hogy konkrét jogokat kapnak a szolgáltatókkal szemben, amiket a weblap-üzemeltetők által létrehozandó panaszeljárásban, majd a szakhatóság előtt érvényesíthetnek.

A felhasználók mindenekelőtt a következő, a szolgáltatókat terhelő kötelezettségek teljesítését érvényesíthetik:

  • Az eddiginél gyorsabban kell eltávolítani a tiltott tartalmakat, mint például a gyermekek sérelmére elkövetett erőszak, vagy a terrorizmus-propaganda.
  • Effektívebben kell fellépni a hamis információk és a valós tényeket megtévesztő színben feltüntető tartalmak ellen.
  • Átláthatóbbá kell tenni a személyre szabott ajánlatok hátterében álló algoritmusok működését.
  • Nem törölhetők jogszabály vagy ászf-beli jogalap nélkül tartalmak, és a törlést minden esetben meg kell indokolni.
  • Ugyancsak meg kell indokolni a felhasználói fiók törlését, ami nem lehet diszkriminatív vagy önkényes.
  • Az online piacterekről el kell távolítani a hamis árukat, valamint tájékoztatni kell a vásárlót, ha ilyent vett és vissza is kell azt venni.

Hatalmas ugrás a fogyasztóknak

A DSA alkalmas megakadályozni a felhasználók online tevékenységének szisztematikus megfigyelését és elemzését, fékezni a gyűlöletbeszéd, valamint nehezíteni a fake-news terjesztését. „A DSA a korábbiaknál sokkal több és erősebb jogot ad a fogyasztóknak” – értékelte a rendeletet a fagyasztóvédelmi jogban hagyományosan legkritikusabb EP-frakció, a Zöldek vezető-helyettese és digitálispolitika-szakértője, Alexandra Geese.[2] „A DSA az első igazi lépés a demokrácia védelmében az online-óriások, a Google, a TikTok, az Amazon és társaik ellen.”

Ebben az összefüggésben fontosnak tartja, hogy a szolgáltatók a nevesített fogyasztói jogok tiszteletben tartása mellett éves beszámoló készítésére is kötelesek, amiben bizonyítaniuk kell, hogy hatékonyan lépnek fel a fogyasztók mentális egészsége és a szólásszabadság védelme érdekében.

Megfigyelés és analizálás

A személyre szóló reklám- és tartalomajánlat a szolgáltatóknak gazdasági kulcskérdés, de alapjogi szempontból nagyon kényes, hisz az online aktivitás megfigyelésén és átláthatatlanul működő algoritmusok elemzésén alapul. Tekintve a gazdasági jelentőségét, megtiltani nem lehet. A DSA azonban egyértelmű hatásokat szab. Így tilos lett:

  • kiskorúakra vonatkozó adatokat gyűjteni és felhasználni;
  • kényes, személyes adatokat gyűjteni, mint például az egészségügyi állapot, a szexuális orientáció, a politikai meggyőződés vagy a felekezeti hovatartozás.

Fake news

A hamis információk terjesztése és a valós tények hamis színben való feltüntetése politikai kontextusban napjaink egyik legnagyobb kihívása a demokráciák számára. Számos példa mutatja, hogy a fake news választásokat képes befolyásolni. Különösen, ha a felhasználók által függetlennek tartott platformokról, például kereső- vagy szociális oldalakon, pártatlan információ látszatát keltve jelenik meg. Egy aktuális példa erre két jó nevű NGO, az AlgorithmWatch és az AI Forensics elemzése a tavaly őszi bajor és a hesseni tartományi választások kampányidőszakáról. Az elemzés szerint a Microsoft által a Windows-ba integrált mesterséges intelligenciával (MI) működő kereső, a Bing a feltett kérdések harmadára tényszerűen hibás választ adott, tehát a felhasználók döntő többsége által objektívnek tartott hírforrás hamis információt, azaz fake newst terjesztett.[3] Így például a választásokon nem induló személyeket mondott jelölteknek, egy nemlétező botrányt kapcsolt az egyik bajor párt listavezetőjének nevéhez, és hibás információt adott a hesseni szavazólap kitöltésére vonatkozóan. A Microsoft sajnálatát fejezte ki, vizsgálatot és a hibák kijavítását ígérte.[4] Azonban nem adott technikai információkat algoritmusáról, illetve a hiba informatikai okáról. A DSA hatályba lépésével köteles lesz erre. „Valódi előrelépés és komoly segítség a hamis információk elleni harcban” – nyilatkozta Oliver Marsh, a AlgorithmWatch kutatásvezetője.[5]

Hirdetés

Az európai jogalkotás egyik kulcsterülete a gazdaság digitális transzformációjának kezelése. A technológiai környezet fejlődése a gazdasági környezetet is átformálta. Az ikerrendeletek, azaz a Digital Markets Act (DMA) és a Digital Services Act (DSA) elfogadásával nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalati mindennapokban a digitális megfelelés ágazattól függetlenül megkerülhetetlen.

Készüljön fel  várható kihívásokra DrFirniksz Judit most megjelentPillanatkép a digitális piacok szabályozásáról” című könyvével! 

Gyűlöletbeszéd

„Az alapjogvédelem szempontjából üdvözlendő a DSA” – áll a liberális politikai pártok nemzetközi szövetségéhez közel álló német Friedrich Neumann Alapítvány (FNS) digitális alapjogi szakreferense, Charlotte Roderfeld tanulmányában.[6] Legfontosabbnak a gyűlöletkeltés elleni fellépést tartja. Ebben különösen súlyos a közösségi oldalak és keresőprogramok algoritmusainak felelőssége. A gyűlöletre keltők és a véleménymanipulátorok felismerték, nem az a döntő, hogy egy információ igaz, vagy nyilvánvalóan hamis, a lényeg, hogy figyelemfelkeltő legyen. Mert az ilyen sok kattintását generál, az MI pedig azokat a posztokat villantja fel a leginkább az oldal használóinak tartalomajánlatként, amikre a legtöbben kattintottak. Tehát egy hógolyónyi valótlan hírből hamar fake news-lavina lesz. Az FNS elemzése emlékeztet a kasseli önkormányzati politikus, Walter Lübcke[7] és egy orvosnő, Lisa-Maria Kellermayr[8] esetére az elmúlt évekből. Mindketten online lejárató kampány áldozatai voltak, amelynek hatására a politikust egy behergelt szélsőséges meggyilkolta, az orvosnő pedig az öngyilkosságba menekült.

A korábbi német igazságügy-miniszter és jelenlegi bajor alkotmánybíró, Sabine Leutheusser-Schnarrenberger is hasonlóan vélekedik, mint az FHS szakreferense: „A gyűlölet és az üldözés a világhálón az egyik legnagyobb aktuális veszély a demokráciára.”[9] Véleményét alátámasztja egy frissen megjelent, reprezentatív kutatásokon alapuló német tanulmány.[10] Eszerint az online közéleti vitákat egyre inkább az uszítás és a gyűlölködés határozza a meg a világhálón, ami miatt egyrészt egyre többen távol tartják magukat a közéleti vitáktól, másrészt az online gyűlöletkeltés rányomja a bélyegét az offline közéleti kommunikációra is, eldurvítva azt. Ezért egyre inkább a szélsőséges vélemények és összeesküvés-elméletek terjesztői dominálják a felhasználók közötti vitákat, az algoritmusok pedig ezeket a véleményeket osztják meg. A politikai napirendet pedig egyre inkább a szélsőséges pártok stílusa és témái határozzák meg. Leutheusser-Schnarrenberger hatékony és jogállami eszköznek tartja mindkét jelenség ellen a DSA-t.

Veszélyben a szólásszabadság?

Vannak azonban a jogvédők között is, akik kritikusan látják a DSA gyűlöletbeszéd elleni szabályait. Ezt az álláspontot, a jogállamiságot éppen a szigorú szabályozás miatt veszélyben látók véleményét, jól összefoglalja egy nyugállományú német bíró, Manfred Kölsch elemzése.[11] „A DSA 1. cikke, ami véleménynyilvánítás szabadságát fekteti le, csak homlokzat, az építmény, a rendelet tartalma, éppen, hogy korlátozza ezt, amit viszont a szabályozás komplexitása miatt nehéz felismerni” – fogalmaz lényegre törően.

Kölsch felhívja a figyelmet, hogy a DSA a VLOP-szolgáltatók számára a jogellenes tartalmak mellett az egyéb módon káros információk törlési kötelezettségét is előírja. Tehát az üzemeltető bármit törölhet, ha az véleménye szerint félrevezető vagy megtévesztő módon használható. Az ebben az összefüggésben a DSA-ban többször előkerülő dezinformáció kifejezés pedig nincs definiálva. Irányadó lehet viszont a Bizottság 2018-as állásfoglalása, amely kiterjesztően értelmezi a fogalmat. Dezinformáció, ami „kárt okozhat a közösségnek, fenyegeti a demokratikus döntéshozatali eljárásokat, közjavakat, közegészségügyet, környezetet vagy a közbiztonságot”. Kölsch szerint így legálisan lehet törölni a nem szimpatikus politikai véleményeket, sőt, tudományos állásfoglalásokat is. Ezzel összefüggésben a COVID-oltásokkal kapcsolatos szkeptikus tudományos véleményeket említi, amik véleménye szerint a pandémia alatt erősen alul voltak reprezentálva a médiában.

A már évek óta szigorodó, a gyűlöletbeszéddel összefüggő felelősségi szabályok miatt az online konszernek többsége tartalomfelismerő algoritmusokat használ. Az MI kulcsszavak alapján automatikuson blokkolja a jogsértőnek tartott felhasználói hozzászólásokat. Az Európai Unió Bírósága (EUB) C‑401/19. sz. ügyben hozott ítéletéhez kapcsolódó főügyészi állásfoglalásából kiderül, hogy a legnagyobb platformok már a felhasználói tevékenységek 90%-át tartalomfelismerővel monitorozzák, pedig maguk is elismerik, az MI jelenleg nem képes megítélni, hogy egy szűrőn fennakadó és automatikusan törölt hír vagy hozzászólás a konkrét összefüggésben valóban veszélyt jelent-e.

Kritikára ad okot a monitorozási és törlési kötelezettség preventív jellege is: a DSA több helyen is várható negatív hatásokról és a veszélyeztetés lehetőségéről beszél. Ez a jogalkotói megfogalmazás nem új; az EUB főügyésze erre is kitért a már idézett állásfoglalásában. A „véleménynyilvánítás szabadságába történő különösen súlyos beavatkozásnak” nevezve azt. „Ezeket a megelőző intézkedéseket egy demokratikus társadalomban főszabály szerint el kell vetni azzal az indokkal, hogy bizonyos információknak még a közvetítésüket megelőzően történő korlátozásával megakadályoznak minden, azok tartalmát illető nyilvános vitát, ami magát a szólásszabadságot fosztja meg a pluralizmus vektoraként betöltött szerepétől.”[12]

A tartalomszűrőkhöz kapcsolódó elterjedt jelenség az úgynevezett overblocking (túlblokkolás). A szigorodó felelősségi szabályok és magas bírságok miatt a szolgáltatók biztosra mennek, és úgy állítják be a szűrőket, hogy inkább a nem egyértelmű, de valójában nem káros és így jogszerű tartalmakat is blokkolja az MI, minthogy akár egy tiltott is átcsússzon. Részben megalapozott tehát a túlblokkolást a szólásszabadságot fenyegető veszélyként kezelni.

Kölsch-el ellentétben a müncheni Hochschule für angewandte Wissenschaften digitális jogok professzora, Henrike Weiden tanulmányában amellett érvel, hogy a DSA nem növeli az overblocking szerinte is fennálló veszélyét, a YouTube-ot hozva fel példának.[13]

A megakonszernekre, mint a Youtube már nyár óta alkalmazandó a DSA. Az új szabályok első nagy megmérettetése, a Hamas őszi terrortámadása okozta új közel-keleti konfliktus körüli hírdömping inkább azt mutatta, hogy a tartalomfilter nemhogy túlblokkoláshoz nem vezet, de még a nyilvánvalóan jogsértő megszólalásokat sem szűri ki. Az „Institute for strategic dialogue” tanulmánya szerint október 7. után példátlan mértékben, 242%-al emelkedett az antiszemita kommentárok száma a Youtube-on.[14] 10 ezer, a témával foglalkozó videóhoz fűzött 5 millió kommentárból 45 ezer volt nyíltan antiszemita és ennek sokszorosa az Izrael-kritikaként burkolt zsidóellenes vélemények száma.

Ugyancsak példa a gyűlöletbeszéd változatlan tovább folyására a szintén a VLOP-kategóriába tartozó véleményplatform, az X. Mióta így hívják a Twittert és a Tesla-alapító Elon Musk tulajdona, számos kritika éri a gyűlöletbeszéd akadálytalan terjesztése miatt. Azzal együtt, hogy az uszítás tovább folyik, az X esetében a DSA kedvező hatása is látszik: a Bizottság élve az új jogi lehetőséggel 2023 decemberében eljárást indított a közösségi oldal ellen.[15] A vád szerint az X nem tett eleget a rizikómenedzsmentre, tartalmi moderálásra és az átláthatóságra vonatkozó előírásoknak. A vizsgálat középpontjában a feltételezett dark pattern fog állni. A sötét mintázat új fogalom az MI területén; olyan digitális üzenet, ami észrevétlenül veszik rá az embereket nem kívánt döntések meghozatalára. Az X esetében az a kérdés, hogy az algoritmusok manipulálták, illetve korlátozták-e a felhasználókat abban, milyen tartalmakra kíváncsiak. A Bizottság előzetes vizsgálatában megállapította, hogy más közösségi médiákkal összehasonlítva is magas volt az antiszemita kommentek aránya, amiket feltűnően gyakran oszt meg az X és ajánl megszólalásaik alapján nem antiszemita felhasználói figyelmébe is. Tehát a platform, illetve a hátterében működő MI szítja a gyűlöletet, vagy legalább segít annak terjedését.

Weiden professzor szerint az X elleni eljárásnak hosszú távú hatása lehet: ha imázsromlást okoz és magas pénzbírsággal párosul, az eddigi, egyébként kevés előírásra is fittyet hányó megakonszerneket érdemi fellépésre sarkalhatja a gyűlöletbeszéd ellen, amelyek ezt eddig nem tették, mert a hatóságoknak nem voltak effektív jogérvényesítési eszközeik.

Effektívebb jogérvényesítést a felhasználóknak!

Míg egyes szakértők, mint az idézett Kölsch professzor szabadságkorlátozó szigora miatt, addig mások túlzott engedékenysége okán elégedetlenek a DSA-val. Megoldásként például a német Szövetségi Alkotmánybíróság jogtörténeti jelentőségű Lüth-ítéletének analóg alkalmazását szorgalmazzák. Így dr. Nicolas Harding, a Schleswig-Holstein-i Legfelsőbb Bíróság (OLG) digitális alapjogi szaktanácsadója.[16] Ez azt jelentené, hogy a felhasználók közvetlenül a szolgáltatókkal szemben hivatkozhatnának alapjogaikra, így az üzemeltetőket az államhoz hasonló alapjogvédelmi kötelezettségek terhelnék.

Előremutató a DSA-ban, hogy egy szintre helyezi a szolgáltatók gazdasági szabadságát, a felhasználók véleménynyilvánítási szabadságát és a személyiségi jogait. Nem szól azonban az alapjogok harmadik félre való kihatásairól. Tehát nem teszi a szolgáltató kötelezettségévé felhasználóik szólásszabadságának és személyiségi jogainak védelmét. Az EUB eddig csak a munkahelyi diszkriminációval összefüggésben állapított meg nem az államot terhelő alapjogvédelmi kötelezettséget: a munkáltatónak kell garantálni, hogy munkavállalói nem követének el egymás kárára diszkriminációt és a munkáltatónak kell ennek érdekében preventíven és regresszíven fellépnie.

A DSA csak az indokolás (3) bekezdésében fekteti le, hogy „szolgáltatók felelősségteljes és kellően gondos magatartása elengedhetetlen […] ahhoz, hogy az uniós polgárok és más személyek gyakorolhassák az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított alapvető jogokat, különösen a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a vállalkozás szabadságát, a megkülönböztetésmentességhez való jogot és a fogyasztóvédelem magas szintjének elérését”. A 14. cikk (4) bekezdésében is csak az szerepel, hogy „a szolgáltatók kellő gondossággal, objektíven és arányosan járnak el […], kellően figyelembe véve valamennyi érdekelt fél jogait és jogos érdekeit, beleértve a szolgáltatás igénybe vevőit megillető alapvető jogokat, mint a véleménynyilvánítás szabadságát, a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét, valamint a Chartában foglaltak szerinti más alapvető jogokat és szabadságokat.” Egyik passzusban sem szerepel egyértelműen, hogy az említett alapjogok védelme a szolgáltatók tevőleges kötelezettsége lenne.

Minderre figyelemmel Harding szerint csak abban lehet bízni, hogy az EUB – például egy előzetes döntéshozatali eljárás keretében – a 14. cikk (4) bekezdését általános szolgáltatói alapjog védelmi kötelezettségként fogja értelmezi.

Végrehajtás a és ellenőrzés

Habár a DSA közvetlenül hatályos és így minden tagállamban pontosan ugyan azok a szabályok érvényesülnek, a végrehajtás és annak ellenőrzése elsősorban a tagállami szakhatóságok feladata. A Bizottságra csak a legnagyobb platformok és keresőoldalak törvényességi felügyelete tartozik, amelyekre már tavaly nyár óta alkalmazandó a DSA. Ezért jött létre már 2023-ban egy új uniós szakhatóság, a Platforms Policy and Enforcement (CNECT.F).

Magyarországon várhatóan a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) látja majd el a DSA-val kapcsolatos feladatokat. Előbb azonban még szükség van az akkreditálására, mint a Digital Services Coordinator (DSC). Ezután, mint DSC az NMHH léphet fel a rendeletsértő szolgáltatókkal szemben és szabhat ki bírságot.

A DSA megszegése miatti bírság a szolgáltató éves globális árbevétele 6%-ig terjedhet. Nagyon komoly összegekről van szó, például a Facebookot, Instagramot és WhtsApp-et magában foglaló Meta Platforms 2022-ben 107 milliárd euró bevételt realizált, ami 6,4 milliárd eurós bírság kiszabását tette volna lehetővé 2023-ban. Valamivel alacsonyabb, az árbevétel 1% a bírság felső határa, ha egy szolgáltató csak az információ-szolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget. Azt, hogy jelentős összegű bírságok kiszabása ne csak elméleti lehetőség maradjon, egy további szabállyal igyekszik biztosítani az uniós jogalkotó, miszerint a kiszabott bírságnak minden esetben „célravezetőnek, arányosnak és elrettentőnek” kell lenne. Ez sok tízmilliárdos bevételű konszerneknél nyilván csak sok milliárdos bírság lehet.

A DSC törvényességi felügyeletéhez tartozik, hogy felé kell teljesíteniük a konszerneknek az információ-szolgáltatási kötelezettségüket. Majd szükség esetén a DSC-minősítésű nemzeti hatóság továbbítja az adatokat a brüsszeli szakhatóság felé. Speciális szabály vonatkozik a bűncselekmény gyanújára. Ha a szolgáltató tudomására jut, hogy egy személy biztonsága vagy élete veszélyben van, illetve bűncselekmény gyanúja áll fenn, haladéktalanul tájékoztatnia kell a tagállami bűnüldöző szervek kijelölt egységét, függetlenül attól, hogy a bűncselekmény már megvalósult, vagy jövőbeli elkövetése fenyeget. A vonatkozó német jogszabály már kijelölte a Szövetségi Bűnüldöző Hivatalt (Bundeskriminalamt, BKA), mint kapcsolattartó fórumot, ahol évi több százezer bejelentéssel számolnak.[17]

A tagállami DSC jelenti az elsőfokú jogorvoslati fórumot a felhasználók szolgáltatók ellen kifogásaiban.

Alapjogok privát őrei

A DSA értelmében a Bizottság kapuőrnek minősítheti a weblapokat, illetve üzemeltetőiket, ha alapvető online szolgáltatáson keresztül teremtenek kapcsolatot a fogyasztók és a szolgáltatók között. Kapuőr az lehet, aki hat hónapon át bizonyítja a DSA-nak való megfelelést. A minősítés megszerzése alapvetően a szolgáltató érdeke, mert kapuőrként több választási lehetőséget és nagyobb szabadságot adhatnak a felhasználóiknak.

A Bizottság 2023 szeptemberében befogadta az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta, a Microsoft és a Samsung 22 weblapjára vonatkozó kapuőri státusz megszerzésére tett bejelentését és ezzel kezdetét vette a féléves bizonyítási időszak, ami alatt az érintett szolgáltatók már élvezik a státusszal járó kedvezményeket. A Microsoft Bing, Edge és Advertising, valamint az Apple iMessage esetében a Bizottság elutasította az indítványt, mert nem érik el a küszöbértékeket. Azonban a következő 12 hónapban piaci vizsgálatot fog folytatni annak megállapítására, hogy ennek ellenére indokolt lehet-e a kapuőri státuszuk. A küszöbértéket a Gmail, az Outlook és a Samsung Internet Browser sem érte el, de üzemeltetőik kellően bizonyították, hogy alapvető szolgáltatásokat nyújtanak.

A minősítés a versenyelőny mellett kockázatokkal is jár: DSA-sértés esetén a forgalom 6%-a helyett 10, ismételt szabályszegésnél pedig 20%-áig terjedő bírság szabható ki. Sőt a Bizottság kötelezheti a kapuőrt valamely üzleti tevékenysége vagy annak egy részének értékesítésére, vagy megtilthatja a szolgáltatásnyújtást.

„Fontos és jó, még ha nem is hibátlan”

A fenti alcímbeli megfogalmazással minősíti találóan a DSA-t Matthias Kettemann, a Leibniz-Institut médiakutatója, valamint az Universität Innsbruck innováció és jogszociológia professzora.[18] Emellett a DSA – ahogy a korábbi cikkemben bemutatott, készülő MI-rendelet[19] –, úttörő. A technikai fejlesztésben legelőrébb járó és az MI adta lehetőségekkel leginkább (vissza)élő USA-ban, Kínában és Oroszországban eddig még szabályozási tervezetek sincsenek. Így az EU éllovas lett a digitális jogban. A most elfogadott DSA, csakúgy, mint az MI-rendelt meghatározó lehet a középtávon várható nemzetközi standardok kialakításánál is. Emellett fontos jelzést ad a technológiailag fejlett és alapvetően demokratikus országok számára, hogy az internet és az MI nem jogüres tér. A jogállamok joga és egyben kötelezettsége a jelentőségükhöz igazodó részletességgel és szigorral szabályozni, ahogy az élet minden más területét is.

Lábjegyzetek:

[1] 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (EGT-vonatkozású szöveg)

[2] https://www.zeit.de/digital/2024-02/euopaeische-union-aenderungen-digital-service-act

[3] https://www.zeit.de/digital/2023-10/bing-ki-microsoft-bayern-landtagswahl-falschinformationen

[4] https://www.zeit.de/digital/2023-10/bing-ki-microsoft-bayern-landtagswahl-falschinformationen

[5] https://www.zeit.de/digital/2023-10/bing-ki-microsoft-bayern-landtagswahl-falschinformationen

[6] https://www.freiheit.org/de/deutschland/digital-services-act-gilt-jetzt-eu-weit

[7] https://www.spiegel.de/panorama/justiz/walter-luebcke-durchsuchungen-wegen-online-hetze-in-zwoelf-bundeslaendern-a-2661f7a5-9829-4eca-9d69-c0e311e860df

[8] https://www.tagesschau.de/ausland/europa/kellermayr-corona-aerztin-tot-103.html

[9] https://www.deutschlandfunkkultur.de/leutheusser-schnarrenberger-gefaehrdete-demokratie-100.html

[10] https://kompetenznetzwerk-hass-im-netz.de/wp-content/uploads/2024/02/Studie_Lauter-Hass-leiser-Rueckzug.pdf

[11] https://www.berliner-zeitung.de/politik-gesellschaft/richter-warnt-meinungsfreiheit-in-der-eu-in-akuter-gefahr-li.2177580

[12] https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=244201&pageIndex=0&doclang=DE&mode=req&dir=&occ=first&part=1

  1. pont

[13] https://shop.freiheit.org/#!/Publikation/1201

[14] https://www.isdglobal.org/digital_dispatches/rise-in-antisemitism-on-both-mainstream-and-fringe-social-media-platforms-following-hamas-terrorist-attack/

[15] https://www.lto.de/recht/nachrichten/n/eu-kommission-x-elon-musk-verfahren/

[16] https://www.lto.de/recht/hintergruende/h/dsa-digital-services-act-grundrechte-grundrechtsbindung-drittwirkung-netzwerkbetreiber-nutzer-meinungsfreiheit/

[17] https://www.heise.de/ratgeber/FAQ-Digital-Services-Act-9604453.html

[18] https://www.sciencemediacenter.de/alle-angebote/press-briefing/details/news/chatkontrolle-und-dsa-quo-vadis-eu-digitalgesetzgebung/

[19] Eljárás 2021/0106/COD, COM (2021) 206: Javaslat

Mesterséges intelligencia: Európa világelső a szabályozásban


Kapcsolódó cikkek

2024. április 10.

Kiemelkedően szerepelt az ELTE csapata a Lyonban rendezett perbeszédversenyen

Harmadik alkalommal került megrendezésre a Moot Court Competition on the European Social Charter elnevezésű perbeszédverseny, ahol – az elmúlt évekhez hasonlóan – idén is képviseltette magát az ELTE, csapata a legjobb három alperes között végzett. A március végén Lyonban rendezett verseny középpontjában a platform munkások jogi helyzetének kérdésköre állt. Az ELTE csapatát a Wolters Kluwer Hungary támogatta.

2024. április 9.

Compliance-by-design

A compliance-by-design, vagyis a jogszabályoknak való megfelelés a tervezési folyamat elejétől kezdve, egyre inkább előtérbe kerül a vállalatoknál. A hagyományos compliance modellekkel szemben ez a megközelítés már a terméktervezés során figyelembe veszi a jogszabályi előírásokat, így elkerülhetőek a későbbi jogszabálysértések és az ebből adódó költségek. Ennek megvalósításához azonban szükség van olyan „hídemberekre”, akik megértik a jogi, szabályozási és technológiai összefüggéseket, és képesek ezt a tudást integrálni a terméktervezési folyamatokba.