Hatályba léptek az új uniós szabályok a digitális kereskedelemről. Nagyobb lesz az átláthatóság a fogyasztóknak, és tilos az interneten, ami a hagyományos kereskedelemben is az – ígéri az EU. Fontos és jó rendelet, még ha nem is hibátlan – hangzik a többségi vélemény a jogászvilágban.
Mit jelent a fogyasztói társalomra és mit a vállalati szektorra nézve, hogy tovább tervez szigorítani az Európai Unió, hogy ezzel fenntarthatóbbá tegye több gyártó szegmens működését? Ennek fogyasztó társadalmi szempontból a közvélemény számára a legérhetőbb eleme az az, hogy az EU területén forgalmazott tartós használati eszközök garancia- és szervizkötelezettségét (és alkatrész ellátási kötelezettségét) drasztikusan kitolná.
Egy 2020-as európai irányelv alapján 2023. június 25-én Magyarországon új szabályok lépnek életbe, amely jelentős változást hozhat a kollektív fogyasztóvédelmi pereskedés területén. Az Országgyűlés a napokban fogadta el az átültetéshez szükséges törvénymódosítást. De mégis mit jelent mindez, mire készüljenek a cégek? Kik ezek a feljogosított szervezetek és milyen jogsértések esetén indíthatnak majd a fogyasztók nevében keresetet? Mit lehet a keresetben kérni? Egyáltalán mely ágazatokban lesz ez a gyakorlatban igazán érdekes? Ezekről beszélgetünk dr. Balogh Dórával a Schönherr Hetényi Ügyvédi Irodától.
Sorozatunk a közvéleményt visszatérően foglalkoztató kérdésben, összesen öt részletben ismerteti a Wolters Kluwer új kommentárját, mely a fogyasztói hitelekről szóló törvény értelmezésében segít eligazodni – nemcsak jogászoknak.
A napokban megrendezett V. Alternatív Vitarendezési Konferencia előadói mind egyetértettek abban, hogy a peren kívüli eljárásokkal elkerülhetők a hosszadalmas és költséges bírósági eljárások. Ezért, bár komoly fejlődés tapasztalható ezen a területen, továbbra is indokolt az állampolgári tudatosság erősítése. A nemzetközi tanácskozáson a fogyasztóvédelem új kormányzati irányvonala is bemutatkozott.
A leggyakrabban hamisított, veszélyesnek is minősülő árucikkek között a leggyakoribbak a parfümök, a kozmetikumok, a ruházati cikkek, a játékok, a gépjármű-alkatrészek és a gyógyszerek – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) legfrissebb tanulmányából.
A szerző az alábbiakban az Európai Unió Bíróságának az A. B., B. B. és a Personal Exchange International Limited-ügyben hozott ítéletét[1] elemzi, mely egy internetes pókerjátékkal kapcsolatos bírósági eljárás joghatósági kérdésében született.
Egy év múlva, 2022. május 28-án lép hatályba a kettős minőség szankcionálását lehetővé tevő törvényi előírása, így akár félmilliárd forint bírságot is kaphat a magyar vásárlóknak rosszabb árucikket kínáló multi.
A gyorsan változó digitális világban kiemelkedően fontos a fogyasztók jogainak a védelme. Az Európai Bizottság e tárgyú irányelve most kerül átültetésre a magyar jogrendszerben törvényi szinten, új fogalmakat és szankciókat hozva a kereskedelmi szférába.
A kezdeményezés az elektronikai eszközök tervezett avulása ellen akar fellépni.
