Itt a fogyasztóihitel-törvény kompakt kommentárja – 1. részlet


Sorozatunk a közvéleményt visszatérően foglalkoztató kérdésben, összesen öt részletben ismerteti a Wolters Kluwer új kommentárját, mely a fogyasztói hitelekről szóló törvény értelmezésében segít eligazodni – nemcsak jogászoknak.

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, a Kompakt kommentár a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényhez című kiadványban a szerzők – a műfaj sajátosságainak megfelelően – paragrafusonként elemzik a törvény szövegét, melynek során részletesen feltárják a tárgyalt rendelkezések európai uniós szabályozási hátterét, végigveszik esetleges módosításait és az egyéb jogszabályokkal, esetenként felügyeleti ajánlásokkal fennálló kapcsolódási pontjait. A kommentárt nem csupán a gyakorló jogászok forgathatják haszonnal, hanem a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatók munkatársai is. Az alábbiakban a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény (Fhtv.) hatályáról szóló 1–2. § magyarázatát olvashatják. Az első részlet szerzője dr. Veres Zoltán.

A törvény hatálya – Az Fhtv. 1. §-ához

Értelmezéssel kapcsolatos jogi problémák

A törvény hatályát a jogalkotó komplex, többlépcsős rendszerben határozza meg.

a) Első lépésben általános jelleggel rögzíti, hogy rendelkezéseit a fogyasztónak nyújtott hitelre kell alkalmazni. A hatály pontos meghatározásához kulcskérdés a fogyasztó fogalma. Ebben a kérdésben a különböző jogterületek, jogszabályok eltérő definíciókat alkalmaznak, ezért az Fhtv. 3. §-ának 3. pontja maga is meghatározza, hogy alkalmazása körében kit tekintünk fogyasztónak. A fogyasztó fogalmához fűzött további megjegyzéseket az Fhtv. 3. §-ához fűzött magyarázatnál tárgyaljuk.

b) Második lépésben a jogalkotó taxatív jelleggel meghatározza azon jogügyletek körét, amelyekre nem alkalmazandók az Fhtv. rendelkezései. Így nem terjed ki a törvény hatálya a következőkre:

– a bérleti és haszonbérleti szerződésre, amelyhez nem kapcsolódik vételi kötelezettség;

– a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeretre, ha az annak alapján nyújtott kölcsönt egy hónapon belül vissza kell fizetni;

– az olyan hitelekre, amelyek a fogyasztó számára teljes mértékben ingyenesek;

– a munkáltatói hitelre, ha annak feltételei kedvezőbbek, mint a piacon megjelenő hitelekéi;

– a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szablyairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben meghatározott befektetési hitelre;

– az olyan hitelre, amelyet bíróság hoz létre;

– olyan hitelre, amely fennálló tartozás díj- és költségmentes átütemezésére, kiváltására vonatkozik;

– az olyan, jogszabályban meghatározott közérdekű hitelre, amelyet korlátozott körben nyújtanak, ha annak feltételei kedvezőbbek, mint a piacon megjelenő hitelek (e körben nevesít az Fhtv. a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvényben meghatározott áthidaló kölcsönt, a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvényben meghatározott gyűjtőszámlahitelt és a külön jogszabályban szabályozott hallgatói hitel).

c) Ezt követően a jogalkotó az Fhtv. szabályait kiterjeszti a fogyasztónak nyújtott pénzügyi lízingre, továbbá rögzíti, hogy a hitelszerződéshez kapcsolódó fogyasztói kezességi szerződés és fogyasztói zálogszerződés esetén a kezes és a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezett tekintetében az Fhtv. egyes rendelkezéseit (tájékoztatásra, előtörlesztésre vonatkozó szabályok) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon kell alkalmazni.

d) Mindezek mellett az Fhtv. rögzíti, hogy rendelkezéseit a Ptk. 6:62. §-a szerinti, a feleket terhelő együttműködési és tájékoztatási kötelezettség szabályaival összhangban kell alkalmazni. Ezzel kapcsolatban kiemelendő, hogy a Ptk. 6:62. §-ának (1) bekezdése értelmében a felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során (azaz a szerződést megelőzően és annak minden létszakában) együttműködni, és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről. Ehhez hasonló kötelezettség az 1959-es Ptk.-ban is szerepelt: az 1959-es Ptk. 205. §-ának (3) bekezdése kimondta, hogy a felek a szerződés megkötésénél kötelesek együttműködni, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.

e) Az Fhtv. 2. §-a az ott meghatározott esetekben kivételeket állapít meg a törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazása alól.

Joggyakorlat

Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség egyes aspektusait a Kúria 6/2013. Polgári jogegységi határozata a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerült egyes elvi kérdésekről is érintette. Bár a jogegységi határozat nem csak a fogyasztóval megkötött szerződésekre vonatkozott, ezek tekintetében is tartalmazott releváns megállapításokat. Így a Kúria rögzítette, hogy amennyiben a fogyasztó nem kapott megfelelő tájékoztatást a szerződéses kockázatokról, ez „felvetheti azt a kérdést, hogy a téves, nem a valóságnak megfelelő tájékoztatás folytán a szerződés egyes feltételei megfelelnek-e az átláthatóság elvének; ha nem, ez akár tisztességtelenséget is eredményezhet”. A téves vagy nem megfelelő tartalmú tájékoztatás, illetve a félrevezető tájékoztatás – bizonyítottság esetén – akár „annak megállapításához is vezethet, hogy az adós a szerződés megkötésekor tévedésben volt vagy a pénzügyi intézmény őt szándékosan megtévesztette”.

Kapcsolódó joggyakorlat

Szegedi Ítélőtábla Pf. 20.022/2017/5.

Kapcsolódó jogi szabályozás

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:62. §-a

Kapcsolódó európai uniós jogi szabályozás

Az Európai Parlament és a Tanács 2008. április 23-ai 2008/48/EK irányelve a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

Az Fhtv. 2. §-ához

Értelmezéssel kapcsolatos jogi problémák

Az Fhtv 2. §-ában felsorolt típusokba tartozó konstrukciók esetén az Fhtv. meghatározott rendelkezései nem alkalmazandók, vagy külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni őket:

– az első körbe tartoznak a hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó hitelek, fizetési számlához kapcsolódó rövid lejáratú hitelkeret, hiteltúllépés, jelzáloghitel és pénzügyi lízing, kézizálog fedezete mellett nyújtott hitel;

– a második körben az állami kamattámogatással nyújtott hiteleket nevesíti a jogalkotó, a vonatkozó szabályokat a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet tartalmazza.

Joggyakorlat

Az adott szakaszhoz kapcsolódó joggyakorlat a rendelkezés természetéből adódóan nem értelmezhető/releváns joggyakorlat nem lett feltárva.

Kapcsolódó jogi szabályozás

A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 21/D. §-a

Kapcsolódó európai uniós jogi szabályozás

Az Európai Parlament és a Tanács 2008. április 23-ai 2008/48/EK irányelve a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (2. cikk)

Tudjon meg további részleteket a Kompakt kommentárról.

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.


Kapcsolódó cikkek

2023. február 8.

Sérült az egyenlő bánásmód elve a hátrányos helyzetű gyerekeknél

A Kúria azt vizsgálta, hogy helyesen állapították-e meg a bíróságok azt, hogy a Nógrád megyei gyámhatóság megsértette a kizárólag rossz vagyoni helyzetük miatt családból kiemelt Nógrád megyei gyermekek egyenlő bánásmódhoz fűződő személyiségi jogát.