A fizetésképtelenségi eljárás hatása az egyedi végrehajtásokra a fizetésképtelenségi rendelet kontextusában


Jelen tanulmányban azt a kérdést járjuk körül az uniós jog szempontjából, az Európai Unió Bírósága esetjogának az elemzésével, hogy a fizetésképtelen adós ellen valamely, a főeljárás államától különböző tagállamban indított egyedi végrehajtás védelemben részesülhet-e a fizetésképtelenségi főeljárás fizetésképtelenségi jogával (a lex concursus-al) szemben a dologi jogokat védő rendelkezés alapján.

Hivatkozott jogszabályhelyek: Brüsszel Ia. rendelet 25. cikk; Cstv. 6/D. §, 11. §, 38. § (2)-(3) bekezdés, 46. § (6) bekezdés; 2000-es Fizetésképtelenségi Rendelet (24)-(25) preambulumbekezdés, 4. cikk (2) bekezdés f) pont, 5. cikk, 15. cikk; Fizetésképtelenségi Rendelet (67)-(68) preambulumbekezdés, (88) preambulumbekezdés, 1. cikk (1) bekezdés, 2. cikk 4. pont, 10. pont, 3. cikk, 7. cikk (2) bekezdés f) pont, 8. cikk, 18-20. cikk, 21. cikk (3) bekezdés, 32. cikk, 37. cikk (1) bekezdés a) pont; Inytv. 17. § (1) bekezdés 2.1 pont, 35. pont; Nmjtv. 114. §

Címkék: fizetésképtelenség, végrehajtás, dologi jog, dologi biztosíték, fizetésképtelenségi rendelet

1. Bevezetés

[1] Az Európai Unió fizetésképtelenségi jogának szabályait – közel négy évtizeden át húzódó és többször kisiklott előkészítő munka nyomán[1] – elsőként a Tanács 2000. május 29-i a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 1346/2000/EK rendelete (a továbbiakban: 2000-es Fizetésképtelenségi Rendelet) teremtette meg. A 2000-es Fizetésképtelenségi Rendeletet másfél évtized után felváltotta az Európai Parlament és a Tanács 2015. május 20-i a fizetésképtelenségi eljárásról szóló (EU) 2015/848 rendelete (átdolgozás) (a továbbiakban: Fizetésképtelenségi Rendelet), mely 2017-től alkalmazandó. [2] A Fizetésképtelenségi Rendelet (ideértve elődjét is) nem hozott létre egységes európai fizetésképtelenségi eljárásokat, és a tagállami fizetésképtelenségi jogok minimumharmonizációját sem tűzte ki célul [Az EU tagállamai közül Dánia vonatkozásában a Fizetésképtelenségi Rendelet nem alkalmazandó, lásd Fizetésképtelenségi Rendelet (88) preambulumbekezdés]. A Fizetésképtelenségi Rendelet célja egy olyan egységes jogi rezsim létrehozása volt, amely lehetővé teszi az egyes tagállami fizetésképtelenségi eljárások „összehangolását”. A Fizetésképtelenségi Rendelet ezt főként nemzetközi magánjogi természetű szabályokkal valósítja meg: egységes uniós szabályokat ad a hatálya alá eső tagállami fizetésképtelenségi eljárások kapcsán a joghatóságra, az egyes eljárások univerzális (azaz az adott tagállamon túlmutató) hatályára, az alkalmazandó jogra, az eljárás során hozott határozatok elismerésére és végrehajtására. A nemzetközi magánjogi természetű rendelkezések mellett számos egyéb eljárási és technikai je…

Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom csak regisztrált felhasználóink számára érhető el, a regisztráció INGYENES!

Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes.


Kapcsolódó cikkek