A távmunka és a kötetlen munkarend kapcsolata
Alábbi írásukban a szerzők a távmunkavégzés és a kötetlen munkarend jogintézményének közös metszetét veszik górcső alá.
Az Mt. módosítás és a munkáltató tájékoztatási kötelezettségének kiszélesedése
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Az Országgyűlés elé november elején benyújtott törvényjavaslat számos foglalkoztatási tárgyú törvényt módosítana, köztünk a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) is. A javaslat – összhangban a vonatkozó uniós irányelvekkel – a munkáltató tájékoztatási kötelezettségének kiszélesítését is tartalmazza.
A hatályos Mt. 46. § (1) bekezdése tartalmazza, hogy melyek azok az információk, amelyekről a munkáltatónak a munkaviszony kezdetétől számított rövid időn belül tájékoztatnia kell a munkavállalót. Ezek azok a tárgykörök, amelyek kardinális jelentőséggel bírnak a dolgozók számára, hiszen ez alapján szereznek tudomást arról, hogy a munkájukat milyen keretek között szükséges végezniük. Az írásbeli tájékoztatásnak tartalmaznia kell többek között a napi munkaidőt, az alapbéren túli egyéb juttatásokat, a munkabérrel való elszámolás módját, a munkakörbe tartozó feladatokat, a szabadság mértékét, a felmondási idő megállapításának szabályait, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlóját is.
Hirdetés
| A munka törvénykönyvét érintő módosítások központi témája lesz a XX. Magyar Munkajogi Konferenciának, ahol már a gyakorlati alkalmazásáról szóló előadásokat is meghallgathat a szakma legkiválóbb előadói |
A javaslat alapján az Mt. 46. § (1) bekezdésében foglalt tárgykörök bővülnének, ugyanis a munkáltatónak a jelenleg hatályos információk mellett tájékoztatnia kellene a munkavállalót:
- a munkaviszony kezdetéről és tartamáról,
- a munkahelyről,
- a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, valamint a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő- és befejező időpontjáról, továbbá a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról és a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről,
- a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról, valamint
- a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti [Mt. javaslat 46. § (1) bekezdés].
A módosítás a tájékoztatási kötelezettség teljesítésére szabott határidőt is lerövidítené. Jelenleg a munkáltatónak a munkaviszony kezdetétől számítva 15 napja van, hogy a dolgozót informálja a munkavégzés feltételeiről. A javaslat értelmében ez az időtartam 7 napra csökkenne.
További részletek a teljes cikkben ITT.
Forrás: Adó Online
Kapcsolódó cikkek
2023. február 7.
A fogyasztói jogok kollektív védelme a vállalkozások jogsértő tevekénységével szemben I. rész
A tanulmány a fogyasztóvédelem egyik tipikus eszközének, a közérdekű igényérvényesítésnek a szabályozását, a kollektív fogyasztói érdekek védelmének alapvető jogintézményeit tekinti át. Ismerteti a kollektív fogyasztói érdekek védelmének fejlődését, a perben megjelenő feleket (a vállalkozás, a keresetindításra jogosult), továbbá a perindítás feltételeit és a feltételek perjogi értelmezését. A perindítás feltételei közül a tanulmány most közlésre kerülő első része csak a jogszabályba ütköző tevékenységet vázolja fel, míg a perindítás további feltételeit a tanulmánynak a Fogyasztóvédelmi Jog Online következő számában publikálásra kerülő második része fogja a joggyakorlati szempontokra fókuszálva tárgyalni.
2023. február 6.
Változások a munka világában
2023. január 1-től módosult a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.). A változás számos fontos területet is érintett, ezek többségét az alábbiakban tekintjük át. A mostani módosítócsomag két EU-s irányelv (2019/1152 és 2019/1158) átvételére vezethető vissza.