Kampány a javításhoz való jogért


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kezdeményezés az elektronikai eszközök tervezett avulása ellen akar fellépni.

A telefon, a számítógép vagy bármely más elektronikus berendezés javíttatása igazi kihívást jelenthet az európai fogyasztók számára. A gyártók gyakran korlátozzák saját eszközeik élettartamát, úgynevezett tervezett elavulást alkalmaznak, vagy akár szinte lehetetlenné teszik termékeik javítását. Ennek megváltoztatására a kampányok indultak szerte az EU-ban. Ezek a javításhoz való jogra épülnek. Szerintük a gazdaság zöldebbé tételének hatékony módja a javítások könnyebbé és megfizethetőbbé tétele.

„Több elektronikus hulladékot termelünk, mint valaha. Szerintem 53 millió tonna körül van jelenleg, ami óriási szám. Tehát azáltal, hogy jogot és lehetőséget adunk az embereknek saját termékeik javítására, egyértelműen csökkentjük a hulladék mennyiségét, amely végül a hulladéklerakóban köt ki” – magyarázta Chloé Mikolajczak, a Right to Repair Europe mozgalom kampányfelelőse.

Néhány uniós döntéshozó hasonló változtatásokat szorgalmaz. A tervezett elavulástól a korai elavulásra akarnának áttérni, ami nagyobb védelmet nyújtana a fogyasztóknak, amikor készülékeik meghibásodnak.

„A tervezett elavulás azt a benyomást kelti, hogy a gyártó szándékosan programozta az elavulást. Jogi szempontból ezt nehéz bizonyítani. Míg korai elavulás esetén csak arra van szükség, hogy kiderüljön, hogy egy tárgy élettartama nem olyan mértékű, mint amilyennek lennie kellett volna ahhoz, hogy az elavultság bizonyítható legyen” – ismertette a különbségeket David Cormand, a Zöldek EP-képviselője.

A múlt héten az Európai Parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottsága elismerte a javítás jogát, de nem vezetett be szigorúbb szabályokat a gyártók számára. Például kötelező címkéket az egyes termékek élettartamának és javítási potenciáljának feltüntetésére.

„Csalódottak vagyunk azért, hogy elfogadtak olyan módosításokat, amelyek korlátozzák a termékek kötelező címkézését az önkéntes rendszerek javára. Nagyon szorgalmaztuk a termékek kötelező címkézését. Gyengítik az idő előtti elavulásról szóló rendelkezéseket a tervezett elavulás érdekében, amiről tudjuk, hogy nagyon nehéz bizonyítani. És háttérbe szorítják a közbeszerzések kötelező fenntarthatósági kritériumaira való hivatkozást, így összességében valójában elsikkasztották az eredeti javaslatot” – mondta Chloé Mikolajczak.

(hu.euronews.com)




Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

Luxembourgi ítélet a kutatásfejlesztési és innovációs támogatások újabb kérdéseiről

A szerző alábbi írásában az EU luxembourgi bíróságának egy lett jogvita, a kutatástámogatások értelmezése kapcsán született döntését[1] ismerteti. Eszerint az entitás tagjainak és részvényeseinek jogi formája, tevékenységeik és céljaik esetleges haszonszerzési jellege nem meghatározó kritérium, így kutató-tudásközvetítő szervezetnek minősíthetők a felsőoktatási magánintézmények is.

2024. október 3.

Munkavállalók az egyenlő bánásmód elvének európai mérlegén

A német szövetségi munkaügyi bíróság az EU luxembourgi bíróságától kért választ arra, milyen feltételekkel térhetnek el a szociális partnerek által kötött kollektív szerződések a munkavállalókkal való egyenlő bánásmód alapelvétől?