Vigyázzunk mit beszélünk a négy fal között!


A szólásszabadságért küzdő szervezetek széleskörű vitát javasolnak arról a brit javaslatról, amely alapján gyűlölet-bűncselekmények miatt bíróság elé állíthatnának bárkit azért, amit a saját otthonukban mondanak.


A „magánlakás” büntetőeljárás alóli mentességét is megszüntetnék a Jogi Bizottság szeptemberben közzétett 544 oldalas, gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos javaslatának értelmében.

A bizottság szerdán úgy foglalt állást, hogy “nem áll szándékában az ebédlőasztalnál tartott magánbeszélgetéseket gyűlöletbeszédként üldözni”, bár ez a javaslat egyik lehetséges következménye.

1986-ig a faji gyűlölet kiváltására szánt vagy valószínűsíthető kijelentések vagy viselkedést csak nyilvános helyen lehetett tanúsítani. Később kibővítették az alkalmazási kört, de továbbra is kivétel maradt, az az eset, amikor „a gyűlöletkeltésre alkalmas kijelentéssel vagy viselkedéssel, vagy írott anyagok bemutatásával a cselekményt egy magánlakásban követik el, feltéve, hogy azokat nem láthatják vagy hallják a lakáson kívülről”.

A javaslatot a Fair Cop szervezet vette észre, amely a szólásszabadságot visszaszorító jogszabályokkal való visszaélés ellen kampányol. Sarah Phillimore, ügyvéd és a szervezet tagja elmondta, hogy ez arra ösztönzi az „állami titkosszolgálatokat vagy az embereket, hogy jelentsenek a barátaikról. Hogyan szereznék különben a bizonyítékokat? Olyan lesz, mint a keletnémet Stasi. ”

A Cenzúra Index nevű szervezet szintén aggodalmának adott hangot a javaslattal kapcsolatban. Ruth Smeeth vezérigazgató, volt munkáspárti képviselő, a Zsidó Munkásmozgalom tagja, aki parlamenti képviselőként halálos fenyegetéseket kapott, azt mondta: “Ez a kérdés rendkívül bonyolult, ezért alaposabban meg kell vizsgálni.

„Megfelelő nemzeti vitát kell folytatnunk, ha a szólásszabadság ilyen mértékű korlátozását akarjuk bevezetni. Ennek nem várt következményei lehetnek. Az embereknek joguk van otthon vitatkozni. Ha valaki otthon olvassa például a Mein Kampf-ot, mert meg akarja érteni, annak büntetőeljárással kellene számolnia? Hol húzzuk meg a határt az intellektuális kíváncsiság és a bűnözés között? ”

A Jogi Bizottság szóvivője elmondta: „Megállapítottuk, hogy a faji és egyéb gyűlöletkeltésre vonatkozó jelenlegi törvény következetlen és rossz. Javaslataink célja a törvények egyértelműségének javítása. Várjuk, hogy a lakosság meghallgassa, hogyan korrigálnánk javaslatunkat.”

(theguardian.com)




Kapcsolódó cikkek

2021. október 26.

Mikor felel a sajtó az interjúalany kijelentéseiért?

Nagy port kavart szlovákiában, amikor egy ismert szlovák előadó egy díjátadón a marihuánának mondott köszönetet. Nem sokkal később az Axel Springer online platformján közzétett egy interjút, amelyben a művész azt nyilatkozta, hogy szerinte az alkohol helyett a marihuána kellene, hogy legális legyen. A médiatanács megbírságolta az Axel Springert a tartalom közzétételéért. Az EJEB a közéleti vitához kapcsolódó interjú közlését azonban a véleménynyilvánítási szabadság védett megnyilvánulásának értékelte és elmarasztalta a szlovák kormányt.

2021. október 21.

EUB-döntés a regionális televíziós reklámokról

A szerző az alábbi cikkében az Európai Unió Bíróságának ítéletét elemzi, mely a Fussi Modestraße Mayr GmbH kontra SevenOne Media GmbH és társai-ügyben[1] született, mely a területi és országos reklámértékesítés szabályait veti össze.