Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Emmanuel Macron francia elnök szerint szükséges a schengeni övezet reformja, amely jelenleg lehetővé teszi az emberek számára a határok szabad átlépését.
A múlt héten Nizzában történt késes támadásban három ember vesztette életét. A hatóságok szerint a támadást egy tunéziai bevándorló követte el, aki októberben Olaszországból jutott át Franciaországba.
Alig több mint egy hónap alatt ez volt a második feltételezhetően dzsihadista támadás Franciaországban.
Franciaország a legmagasabb biztonsági riasztást vezette be, katonák ezreit vetették be a vallási helyek és az iskolák védelmére, miután Samuel Paty tanárnőt iszlamisták lefejezték, mert Mohamed prófétát ábrázoló rajzfilmeket mutatott be a diákjainak.
Macron elnök nyilatkozatai, amelyekben kiállt Franciaország értékeinek és szabadságainak határozott védelme mellett és amely lehetővé tette a rajzfilmek közzétételét, haragot és tiltakozásokat váltottak ki a muszlim többségű országokban
Ugyanakkor Macron elutasította a jobboldali kezdeményezéseket, amelyek a szekularizmus (az állam és az egyház elválasztása – szerk.) elvének kiterjesztését sürgették, mert szerinte: „A helyzet nem indokolja az alkotmány megváltoztatását”.
A Financial Timesnak írt levelében világossá tette, hogy Franciaország „az iszlamista szeparatizmus ellen küzd, nem pedig az iszlám ellen”. Azzal vádolta meg a brit újságot, hogy tévesen idézte őt egy cikkében – amelyet azóta eltávolítottak az újság honlapjáról -, és arra utalt, hogy ” [Macron] a választási győzelemért megbélyegzi a francia muszlimokat”.
„Nem engedem, hogy bárki azt állítsa, hogy Franciaország vagy annak kormánya a muszlimok elleni rasszizmust ösztönzi” – írta a szerkesztőnek címzett levelében.
Mit mondott Macron a határok megerősítéséről?
Macron a francia-spanyol határon tett látogatása során elmondta, hogy a terrorista fenyegetés súlyosbodása miatt megduplázza a határőrök számát 2400-ról 4800-főre.
Azt is elmondta, hogy a következő decemberi EU-csúcstalálkozón javaslatokat terjeszt elő az EU-n belüli határbiztonság megerősítése érdekében, amely magában foglalja „a közös határvédelem megerősítését egy valódi biztonsági ellenőrzéssel a külső határokon”.
A schengeni megállapodás értelmében az EU-n belül az emberek szabadon haladhatnak át a határokon, útlevelük bemutatása nélkül. A határellenőrzéseket azonban az elmúlt hónapokban visszaállították a koronavírus-járvány miatt.
Mit tudunk a legutóbbi támadásokról?
Egy idős nőt lefejeztek, és további két embert megöltek egy nizzai templomban október 29-én. Tanúk szerint a támadó „Allahu Akbar” (Isten a legnagyszerűbb) kiáltással követte el a támadásokat.
A rendőrség által lelőtt és őrizetbe vett gyanúsítottat Brahim Aioussaoi-ként azonosították – egy 21 éves tunéziai férfit, aki szeptemberben az olasz Lampedusa-szigetre utazott, és néhány nappal a támadás előtt utazott tovább Franciaországba.
Október elején Samuel Paty tanárnőt, a Párizstól észak-nyugatra fekvő Conflans-Sainte-Honorine tanárát egy 18 éves csecsen muszlim fiú támadta meg és lefejezte az utcán. Napok óta fenyegetések célpontja volt, miután Mohamed prófétáról szóló rajzfilmeket mutatott be a tanulóknak egy polgári óra keretében.
Mohamed próféta ábrázolásait széles körben tabuként tartják számon az iszlámban, amely sértő lehet a muszlimok számára.
A muszlim szélsőségesekkel kapcsolatos témák különösen érzékenyen érintik Franciaországot, a a Charlie Hebdo szatirikus lap elleni korábbi támadás miatt, amelyet az váltott ki, hogy Mohamed prófétáról szóló rajzfilmeket tettek közzé.
Jelenleg is folyik a tárgyalás a Charlie Hebdo elleni merénylet ügyében. A francia vádhatóság 12 ember meggyilkolásával vádolja az iszlamista szélsőségeseket.
Franciaország muszlim közössége, Európában a legnagyobb, a francia lakosság mintegy 10% -át alkotja.
Néhány francia muszlim szerint hitük miatt gyakran a rasszizmus és a diszkrimináció célpontjai – ez a kérdés régóta feszültséget okoz az országban.
(bbc.com)
