Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az EJEB a rokkantnyugdíjjal kapcsolatos ítéletében megállapította, hogy a 2012-es jogszabályváltozással jogellenesen fosztották meg a kérelmezőt a korábbi rokkantnyugdjától, mivel egészségi állapota érdemben nem változott, valamint az Alkotmánybíróság megállapítása szerint az ellátás a kérelmezőt addig illeti meg, ameddig az egészségi állapota azt indokolja.
A kérelmező álláspontja szerint a jogszabályi változásokkal megfosztották jogos nyugdíjától, amelyet az egészségi állapotából eredő hátrányos helyzetére tekinettel eddig folyósítottak számára. A hatóság annak ellenére fosztotta meg a kérelmezőt nyugdíjától, hogy a kérelmező egészségi állapota nem javult a nyugdíjogosultság korábbi megállapítása óta.
[multibox]Korábban a Bíróság tanácsa megállapította, hogy a Kormány megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének (továbbiakban: Egyezmény) 1. Cikkét, az ügy a Kormány fellebbezése által került a Nagykamara elé.
Az Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyve 1. Cikkének feltétezett megsértése
A kérelmező arra hivatkozott, hogy elvesztette a korábban rokkantsági nyugdíjként számára jogszabályi alapon garantál jövedelmét, mivel a 2012-ben hatályba lépett új szabályozás szerint a továbbiakban nem jogosult erre vagy ehhez hasonló ellátásra, valamint előadta, hogy az új szabályozás olyan követelményeket támasztott, amelyeket nem volt lehetősége teljesíteni. A kérelmező álláspontja szerint a fentiek egyértelműen ellentétesek az Egyezmény 6. Cikkével.
[htmlbox Fogyasztói_adásvétel]A Bíróság egyértelművé tette korábban, hopgy minden természetes és jogi személynek joga van a zavarástól mentes birtokláshoz. Senki sem fosztható meg birtokától, kivéve közérdek vagy a nemzetközi jog általános elvei alapján. Azonban az államok nem hozhatnak olyan jogszabályokat, amelyekkel ellenőrzést gyakorolnak a jogosultak tulajdonjoga felett annak érdekében, hogy biztosítsák a kivetett adók és járulékok megfizetését.
A Bíróság ítélete
Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint a nyugdíj vagy járadék formájában nyújtott rokkantsági ellátás a belső jog alapján érvényesíthető jogosultság, amelyet a jogosult a megszerzést követően addig érvényesíthet, ameddig ezt egészséügyi állapota indokolja. A Nagykamara azt is megállapította, hogy a kérelmező korábbi munkaviszonya alapján részt vállalt a szociális ellátórendszer finanszírozásában, amelyet a belső jog a juttatás feltételéül szabott. A Nagykamara álláspontja szerint a kérelmező a jogszabályi feltételeket egyértelműen teljesítette, amelyet az illetékes hatóság akkor állapított meg, amikor 2001-ben határozatba foglalta, hogy a kérelmező egészségügyi állapota alapján jogosult a rokkantsági ellátásra. A fentiek alapján a Nagykamara megállapította, hogy az Egyezmény Kiegészítő jegyzőkönyve 1. Cikkének alkalmazhatóságát.
A Nagykamara megállapítása szerint az ellátást nem lehet megvonni arra hivatkozással, hogy az új módszer szerint a kérelmező egészségi állapotát jobbnak minősítették 2009-ben. A kérelmező korábbi rokkantnyugdíját akkor egy olyan ellátással pótolták, amely az adott körülmények között elvárható volt. Valamint a Kormány alappal arra sem hivatkozhat, hogy a közkiadások átstrukturálása és a kérelmezőnek a szociális ellátórendszerhez való korábbi csekély mértékű hozzájárulása nem indokolja az ellátás további folyósítását.
A Nagykamra megítélése szerint a kérelmező rokkantnyugdíjának 2012-es ellentétes az Egyezmény Kiegészítő jegyzőkönyvének 1. Cikkében foglalt tulajdonjog védelmének elvével. A Nagykamara úgy találta, hogy ezzel a jogsérelemmel a kérelmező jelentős változáson ment keresztül, mivel teljesen megvonták korábbi juttatását, amely jelentős terhet rótt a kérelmezőre anélkül, hogy az új szabályok hatálybalépését követően bármilyen jogorvoslati lehetőséget biztosítottak volna számára, az ellátást megvonó döntéssel szemben. A fentiekretekintettel a Nagykamara megállapította az Egyezmény 1. Kiegészítő jegyzőkönyve 1. Cikkének megsértését.
[htmlbox BDT]A Bíróság korábban megállapította, hogy a jogsértést a 2012-es jogszabályváltozás okozta és az Egyezmény megsértése megállapítható a jelen ügyben, valamint megállapította, hogy Magyarország jogellenesen fosztotta meg a kérelmezőt az ellátástól. A Bíróság ítéletét arra figyelemmel hozta meg, hogy a kérelmezőnek az ellátás megvonásával minden jövedelme megszűnt és egészségi állapota miatt nem volt lehetősége kieső jövedelmének pótlására.
