Az Emberi Jogok Európai Bíróságának bíró választási eljárása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának felállításáról 1950. november 4. napján aláírt, és 1953.szeptember 3. napján hatályba lépett Emberi Jogok Európai Egyezményének (továbbiakban: EJEE) II. fejezete rendelkezik, azon belül is a 19. cikk mondja ki, hogy az Egyezményben és az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvekben vállalt kötelezettségek tiszteletben tartásának biztosítása céljából megalakul az Európai Emberi Jogi Bíróság (a továbbiakban: a Bíróság, EJEB) amely állandó jelleggel működik. A Bíróság székhelye az Európa Tanács mellett van. 

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar bírája, Dr. Sajó András 2017. január 31. napján köszön le 2008-ban történt bírói, illetőleg 2015-ben történt elnökhelyettesi kinevezéséről. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 2017. január 24. napján Dr. Paczolay Pétert választotta meg, aki 2017. február első napjától tölti be a posztot.

A bírák kiválasztásának folyamata egy összetett több lépcsős eljárás, amely két nagyobb részből tevődik össze: a) nemzeti eljárás, b) Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének az eljárása.

A bírák megválasztásáról és hivatalviselésükről az EJEE 20, 22, 23Cikke rendelkezik az alábbiak szerint:

20. Cikk A bírák száma

A Bíróság ugyanannyi bíróból áll, mint amennyi a Magas Szerződő Felek száma.

21. Cikk A hivatalviselés feltételei

1. A bíráknak a legmagasabb erkölcsiséggel kell rendelkezniük és vagy magas bírói hivatal betöltéséhez szükséges képesítéssel kell bírniuk, vagy elismert szakértelemmel bíró jogásznak kell lenniük.

2. A bírák egyéni minőségükben vesznek részt az ítélkezésben.

3. Hivatali idejük alatt a bírák nem vállalhatnak semmi olyan tevékenységet, amely összeférhetetlen a függetlenségükkel és pártatlanságukkal vagy egy teljes munkaidőt igénylő tisztség betöltésének követelményeivel; e rendelkezés alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben a Bíróság dönt.

22. Cikk A bírák választása

A bírákat a Parlamenti Közgyűlés valamennyi Magas Szerződő Fél tekintetében szótöbbséggel, a Magas Szerződő Fél által állított három jelöltet tartalmazó jegyzékből választja.

23. Cikk

A hivatalviselés ideje és az elmozdítás

1. A bírákat kilencéves időszakra választják. Nem választhatók újra.

2. A bírák hivatalviselési ideje 70. életévük betöltésekor lejár.

3. A bírák utódjuk hivatalba lépéséig viselik tisztségüket. Továbbra is eljárnak azonban a már folyamatban levő ügyeikben.

4. Bírót csak a többi bíró arra vonatkozó kétharmados többséggel hozott határozatával lehet hivatalából elmozdítani,

A 21. Cikk rendelkezése szerint a Bíróság ugyanannyi bíróból áll, mint amennyi a Magas Szerződő Felek száma, így nincsen egy egzaktan meghatározott szám, hanem az Európa Tanács tagjai közül az Egyezményt aláíró mindenkori államok számától teszi függővé. Jelen rendelkezés abból az időszakból származik, amikor még csak 10 Szerződő Fél volt,a mostani szerződő Felek létszáma mellett valószínűsíthetően egészen más döntés születne,[1] tekintettel az Európa Tanács 47 tagállamára.[2] A részes tagállamok küldenek egy-egy bírót, így jelenleg a Bíróság teljes létszáma 47 fő.

Dr. Paczolay Péter

A) Nemzeti eljárás:

A lista összeállításánál az Európa Tanács alapvető követelményeket fogalmaz meg a tagállamok felé: a nemzeti eljárás igazságos és áttekinthető voltát, míg a jelöltek felé a jogi képesítést és ehhez társuló magas szakmai tapasztalatot, illetőleg az angol és francia nyelvek kiváló ismeretét. Ezen követelmények biztosítására, a nemzeti eljárásnak speciális közbenső részeként az Európa Tanács egy szakértőkből álló szerve, a Tanácsadói Panel[3] (továbbiakban: Panel) javaslatokkal, útmutatókkal látja el a tagállamot a lista elkészítése során.

A tagállamok kötelesek a jelölti listát a jelöltek önéletrajzával együtt a Panel részére megküldeni, -a Közgyűlés részére történő leadást megelőző három hónappal korábban- a Főtitkár levelét követően. A tagállamok a jelölti listát közvetlenül a Főtitkár részére küldik meg, aki a kézhezvételét követően továbbítja azt a Panel részére, a jelöltek ellenőrzése végett, hogy minden lehetséges információforráson keresztül tájékozódnak róluk. (civil szervezet, egyének) Ezt követően a testület két döntést hozhat: megállapítja, hogy az összes jelölt megfelel az előírt feltételeknek és a lista megjegyzés nélkül visszaküldésre kerül a tagállamnak vagy, egy esetleg több jelölttel kapcsolatban megállapításra kerül, hogy nem felelnek meg a fenti követelményeknek. Utóbbi esetben a Panel elnöke felveszi a kapcsolatot a tagállammal, ahol részletes indoklással együtt közlik az ellenvetés indokát, amely során további kiegészítéseket és információkat is kérhetnek. Fontos hangsúlyozni, hogy jelölt csak minősített forrástól kapott információ alapján kerülhet elutasításra, így harmadik féltől kapott információk esetén a Panel a kormányhoz fordulhat további információkért, amely azonban már megalapozhat egy-egy elutasító döntést.

A Panel később a Parlamenti Közgyűlést is tájékoztatja a tagállam által benyújtott jelölti listával kapcsolatos véleményéről, amely eljárás teljes egészében bizalmas, így a jelöltekkel kapcsolatos ellenvetések sem nyilvánosak.

A panel minősített többséggel 5/7 arányban hozza meg döntését. Az eljárásra a jelölti lista megküldésétől számított 1 hónap áll rendelkezésre, amely eljárás az Európa Tanács két hivatalos nyelvén folyik.

[multibox]

Ellentmondásos azonban, hogy a vizsgálat alapját is képező nemzeti eljárás igazságos és áttekinthető voltának követelményét nem határozza meg az Európa Tanács, azonban exemplatív jelleggel említi a nyilvános és nyílt pályázati felhívást a pozíció betöltésére, ennél pontosabb meghatározást azonban nem ad. Emellett az Európa Tanács követelményként fogalmazza meg, hogy a jelöltek egyikének az alulreprezentált nem közül kell kikerülnie abban az esetben amennyiben ez nem jelent megvalósíthatatlan követelményt.[4]

A bírák Európa Tanács által megfogalmazott elvárásain kívül, maga az Emberi Jogok Európai Egyezménye is követelményként írja elő, hogy “a bíráknak a legmagasabb erkölcsiséggel kell rendelkezniük és vagy magas bírói hivatal betöltéséhez szükséges képesítéssel kell bírniuk, vagy elismert szakértelemmel bíró jogásznak kell lenniük.”[5]A 21. Cikk szerint így az EJEE két utat lát az emberjogi bírói karrier felé: a) magas bírói hivatal betöltéséhez szükséges képesítés, b) elismert szakértelemmel bíró jogász lét. A magas bírói hivatal betöltése, olyan tisztséget jelent, ahol felsőbb bíróságok döntése megváltoztathatók, így Legfelsőbb Bíróság illetőleg Alkotmánybíróság bírái lehetnek a tagállami jelöltek. Ez az értelmezés azonban kizárja az alsóbb fokú bíróságok bíráit, ha nem minősülnek jogtudósnak.  Az elismert szakértelemmel bíró jogász követelményt, Jean Paul Costa, az Emberi Jogok Európai Bíróságának akkori elnöke értelmezte nyílt levelében, amely szerint az elismert szakértelemmel bíró jogász fogalma megköveteli a nagy szakértelmet mind a gyakorlatban mind a jogi oktatás terén, ami felöleli mind az akadémiai munkásságot, mind a munkatapasztaltot ami pedig megkívánja, hogy csapatban és nemzetközi környezetben is képes legyen dolgozni.A jogtudós követelmény így jóval többet jelent, mint nagy tapasztalattal bíró jogásznak lenni különböző szinteken, amely magába foglalja az EJEE és emberi jogokkal kapcsolatos képzéseket is. [6]

A legmagasabb erkölcsiség fogalmát a Tanácsadói Panel értelmezte, mely szerint a fogalom az alábbi tulajdonságok együttes ötvözete: integritás, nagy felelősségérzet, bátorság, méltóság, szorgalom, becsületesség, diszkréció, mások tisztelete és a büntetlen előéletnél egy szűkebb meghatározás azaz nem követett el bűncselekményt és emellett a függetlenség és pártatlanság.[7] Ezen követelmények megfelelnek az EJEB plenáris ülésén elfogadott etikai kódex tartalmával is. 

Ahogy a Panel jelentéséből is kitűnik a legtöbb esetben az Egyezményben részes államok 41%-ban bírókat, 22%-ban egyetemi professzorokat, 13%-ban ügyvédeket és 22%-ban egyéb területről jelölnek a bírákat.[8] A Tanácsadói Panel 2016 folyamán 3 jelölt esetén kérdőjelezte meg, hogy a 21. Cikkben foglalt kritériumnak megfelelnek-e. Ennél többször tettek észrevételt a jelölt személyével illetőleg az nemzeti eljárással kapcsolatosan, bár ennek ellenére a legtöbb esetben utóbb a listákat elfogadták, így is a tagállamok sok esetben a más jelöltet állítottak inkább.

A nemzeti eljárás részeként Magyarország kormánya az Emberi Jogok Európai Bírósága magyar bírójelöltjeiről szóló 1465/2016. (VIII. 31.) Korm. határozata által Dr. Füzi-Rozsnyai Krisztinát, Prof. Dr. Schanda Balázst és Dr. Tallódi Zoltánt jelölte a bírói posztra. A jelölést visszavonta a Kormány, majd pályázatot hirdetett a Hivatalos Értesítő 2016/44. számában a poszt betöltésére. A jelöltek kiválasztására a Kormány egy öt főből Pályázatot Értékelő Bizottságot állított fel, akik a 19 jelentkező közül választotta ki a tagállami lista jelöltjeit.[9]Ezt követően az Emberi Jogok Európai Bírósága magyar bírójelöltjeiről és kiválasztási rendjéről szóló 1622/2016. (XI. 17.) Korm. határozatban Dr. Füzi-Rozsnyai Krisztinát, Dr. Paczolay Pétert és Dr. Schanda Balázs Tibort jelölte a posztra.Időközben azonban az Országgyűlés 31/2016. (XI. 23.) határozatával Dr. Schanda Balázs Tibort megválasztotta az Alkotmánybíróság tagjává, így a Magyar Kormány Dr. Sonnevend Pált jelölte a három főt tartalmazó tagállami listára.

Emberi Jogok Európai Bírósága

B) Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésnek eljárása:

A nemzeti eljárást követően kezdődik az Parlamenti Közgyűlés eljárása, amely a jelölteket tartalmazó lista és önéletrajzok kézbesítésétől kezdődik. A Közgyűlés külön bizottságot állít fel jelöltek meghallgatására, hogy biztosítsák, hogy valóban megfelelnek a követelményeknek és ezt követően döntenek, hogy elfogadják-e a jelölti listát vagy egy újabb lista megtételére kérik fel az államot.

Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 22. cikke szerint „A bírákat a Parlamenti Közgyűlés valamennyi Magas Szerződő Fél tekintetében szótöbbséggel, a Magas Szerződő Fél által állított három jelöltet tartalmazó jegyzékből választja.”  Amennyiben a Bizottság a listát elfogadja a Parlamenti Közgyűlés abszolút többséggel választ a jelöltek közül. Amennyiben abszolút többséget egyik fél sem élvez, akkor egyszerű szótöbbséggel döntenek a második fordulóban.

 

2017. január 24. napján az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése az első fordulóban abszolút többséggel (179-ből 91 támogató voks) Dr. Paczolay Pétert választotta meg az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar bírájává!

---