A felmondás indoklása, avagy „eltérő bánásmód” a munka világában
Európai ítélet született a határozott idejű munkaszerződés megszüntetése esetén elmaradt indoklás jogellenességéről.
Az EU mégsem tiltaná az arcfelismerő rendszereket
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Bizottság kihagyta a készülő szabályozásból a mesterséges intelligencia (MI) arcfelismerési célból való használatát, cáfolva ezzel azokat a híreket, amelyek szerint az egész EU-ra kiterjedő tilalmat vezetnének be.
Margrethe Vestager, az Európai Bizottság (Bizottság) digitális politikáért felelős biztosa szerdán mutatta be az Bizottság mesterséges intelligencia stratégiáját, amelynek célja az MI használata, megfelelő adatvédelmi garanciák mellett, jobban elterjedjen Európában.
„Azt akarjuk, hogy minden polgár, minden alkalmazott, minden vállalkozás tisztességes esélyt kapjon a digitalizáció előnyeinek kihasználására” – mondta a biztos egy korábbi nyilatkozatában.A várakozások szerint Vestager biztos az arcfelismerés tiltására vonatkozó javaslatot jelentett volna be, válaszul az egyre növekvő adatvédelmi és magánélettel kapcsolatos aggodalmakra.
A Bizottság ezzel szemben arról kezdeményezne vitát, hogy kivételt lehet-e tenni az MI esetében az EU szigorú adatvédelmi szabályai alól, hogy lehetővé tegyék az annak arcfelismerési célú használatát.
„Míg manapság az arcfelismerés biometrikus távoli azonosításhoz történő használata általában tilos, és csak kivételes, kellően indokolt esetekben arányosan alkalmazható, megfelelő biztosítékok mellett és az uniós vagy nemzeti jogszabályok alapján, a Bizottság ezért széles körű konzultációt akar indítani a milyen körülmények indokolhatják az ilyen kivételeket, ha vannak egyáltalán ilyenek ”- áll a jelentésben.
A Bizottság MI kezdődő stratégiájának januári tervezetében még az szerepelt, hogy „az arcfelismerési technológia magán- vagy állami szereplők általi használata a nyilvános terekben egy meghatározott időtartamra (pl. három-öt évig) tilos lenne, amelynek során a technológia hatásainak felmérésére szolgáló megbízható módszertan és a lehetséges kockázatkezelési intézkedések azonosíthatók és fejleszthetők. ”
A múlt héten bemutatott stratégia azonban egyrészt szigorú szabályokat ír elő az MI magas kockázatú felhasználásaira másrészt önkéntes jelölési rendszert vezet be az alacsony kockázatú alkalmazások esetére.
„Mivel az MI rendszerek összetettek és bizonyos körülmények között jelentős kockázatot hordozhatnak, elengedhetetlen a bizalom kiépítése” – fogalmaz az EU jelentése.
„Világos szabályokat kell bevezetni a magas kockázatú MI rendszerekre anélkül, hogy túl sok terhet rónának a kevésbé kockázatos alkalmazások esetén. A szigorú uniós fogyasztóvédelmi szabályok, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelése, valamint a személyes adatok és a magánélet védelme érdekében továbbra is be kell tartani ”- mondja.
A jelentés szerint a magas kockázatú esetekben, például az egészségügyben, a rendőrségben vagy a közlekedésben, az „MI rendszereknek átláthatónak, nyomon követhetőnek kell lenniük és garantálniuk kell az emberi felügyeletet”.
Az alacsonyabb kockázatú MI rendszerek esetében a Bizottság egy önkéntes címkézési rendszert tervez, amely a magasabb kockázatra előírt követelmények is megfelelő rendszerek használhatnak.
A Bizottság a következő öt évre vonatkozó digitális stratégiáját is bemutatta, amelynek célja az adatok eu-s vállalkozások általi felhasználásának ösztönzése annak érdekében, hogy versenyképesebbek legyenek az USA és az ázsiai vállalatokkal szemben, amelyek élen járnak az adatok felhasználásában.