A német kormány szigorúbban lépne fel a jogsértő online tartalmak ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A német kormány szerdán jóváhagyta a törvényjavaslatot, amely kötelezi a nagyobb közösségi média platformokat, hogy a felületükön közzétett gyűlöletbeszédről értesítsék a rendőrséget.

A jelenlegi jogszabály, a 2018. évben elfogadott Hálózati Végrehajtási Törvény (NetzDG) ​​értelmében az olyan platformoknak, mint a Facebook, 24 órán belül el kell távolítaniuk az illegális tartalmakat, ellenkező esetben akár 50 millió euró összegű pénzbírsággal is sújthatók.

A törvénytervezet kibővítené a NetzDG-t, és összekapcsolná a törvénytervezetben szereplő „jelentéstételi követelményt” a jelenlegi szabályozással. A közösségi média platformokról továbbra is el kell távolítani az illegális tartalmakat, de azokat megjelölve továbbítani kell a Szövetségi Bűnügyi Rendőrségnek (BKA). A jelentéstételi kötelezettség kiterjed a gyilkossággal fenyegetésére, a terrorista támadásokra való felbujtásra, a gyermekpornográfiára és bármilyen szélsőséges propagandára.

A közösségi médiaoldalakon közzétett átláthatósági jelentések szerint a törvénytervezet jelentős hatással lesz a tartalmakra. 2019 első fele óta például a 35.000 olyan videó jelent meg a YouTube-on, amelyet a törvénytervezet alapján el kellene távolítani.

Az európai jogrendszer alapján Németországnak egyensúlyba kell hoznia a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságát az online jogsértés elleni védelemmel az Emberi Jogok Európai Egyezménye értelmében. Sokan aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a közösségi médiacégek túlzásba vihetik a korlátozásokat a büntetések elkerülése érdekében. A hatóságok szerint azonban a szélsőséges viselkedés felszámolása elleni szigorú fellépés elengedhetetlen az online gyűlöletbeszéd csökkentése érdekében.

A törvényjavaslatot a német parlamentnek még jóvá kell hagynia.

(jurist.org)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 9.

Olaszországban jogvita lett a strandolásból

Az olasz tengerpart elképzelhetetlenek strandfürdők nélkül. Az önkormányzatok évtizedekig átláthatatlanul adták ki az üzemeltetési jogokat, megsértve az uniós versenyjogot. A következőkben a szerző egy bizarr jogi és politikai vitát tár a Jogászvilág olvasói elé.

2024. június 24.

Mi köze a kékúszójú tonhalaknak a keresetek befogadhatóságához?

Cikkünkben az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés („EUMSz”) 263. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott közvetlen keresetek (megsemmisítési keresetek) egyes befogadhatósági feltételeit vizsgáljuk, elsődlegesen az Európai Unió Bírósága által kialakított esetjog alapján.