A felmondás indoklása, avagy „eltérő bánásmód” a munka világában
Európai ítélet született a határozott idejű munkaszerződés megszüntetése esetén elmaradt indoklás jogellenességéről.
Az EUB elé került a dízelbotrány
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A főtanácsnoki indítvány lehetővé tenné, hogy a vásárlók a lakóhelyük szerint illetékes bíróságon indítsanak kártérítési pert.
A főtanácsnoki indítvány – amelyet az EUB az esetek többségében követni szokott – lehetővé tenné a fogyasztók számára, hogy a dízelautók fogyasztási és kibocsátási értékeinek meghamisítása miatt a lakóhelyük szerint illetékes bíróság előtt követeljenek kártérítést a hamis értékeket megadó gyártóktól.
A Volkswagen, amely a dízelbotrány legfőbb érintettje máris jelezte a Reutersnek, hogy nem ért egyet a főtanácsnoki véleménnyel, de megvárja az EUB döntését.
A EUB általában a főtanácsnoki indítvány közzétételét követő 2–4 hónapon belül határoz.
Az ügy egy osztrák bíróság előzetes döntéshozatali kérelmére indult. Az osztrák perben a VKI osztrák fogyasztóvédelmi szervezet 574 tulajdonos képviseletében indított pert a fogyasztók megtévesztésével okozott károk megtérítése érdekében. A bíróság azért fordult előzetes döntéshozatali kérelemmel az EUB-hoz, hogy iránymutatást kérjen arról, hogy van-e joghatósága az ügy elbírálására.
„A joghatóság kérdése Ausztriára vonatkozik. Ha az Európai Unió Bírósága egyetért a főtanácsnoki indítvánnyal, az más országok bíróságaira nem hat ki ”- értékelte az ügyet a Volkswagen.
Campos Sanchez-Bordona főtanácsnok indítványában kifejtette, hogy az általános szabályok szerint a felperes az alperes lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes bíróságon indíthat pert. A kártérítési perekben azonban a bíróság illetékességét a károkozás helye is meglapozza.
Az osztrák VKI a kártérítési igényét a fogyasztók által kifizetett vételár és a jármű tényleges értéke közötti különbségére alapítja. Ezenkívül a jövőben bekövetkező károk megtérítését is követelik, amely például abból adódhat, hogy a manipulált járműveket a kibocsátási normák miatt nem engedik közlekedni.
A főtanácsnok véleményében arra jutott, ahol a károkozás helye, az a hely, ahol a járművet vásárolták.
Erre tekintettel a főtanácsnok úgy érvelt, hogy „A gyártót a manipulált járművek vásárlói annak a tagállamnak a bíróságai előtt perelhetik, ahol a járműveket vásárolták”.
Az Európai Bizottság jelentése szerint a Volkswagen Ausztriában 360.000 olyan járművet értékesített, amelyek fogyasztási és kibocsátási adatait manipulálták.
A Volkswagen 2015-ben ismerte be, hogy illegális szoftvert használ annak érdekében, hogy csaljon az USA dízelmotor vizsgálatain. A cég mostanra már több mint 30 milliárd USA dollárt költött a botrány miatt járműjavításokra, bírságokra és céltartalékra.
Az USA-ban szinte az összes gépjármű tulajdonos részt vett abban a megállapodásban, amely szerint a Volkswagen összesen 25 milliárd USA dollár kártérítést fizet a károkozás miatt.
A cég már tárgyal a német fogyasztóvédelmi hatósággal is annak érdekében, hogy a német fogyasztókkal is megállapodást köthessen.