Az EUB tovább pontosította a légi járatok késése miatti kártalanítást

Szerző: Kálmán Attila
Dátum: 2018. március 27.
Rovat:

Az EUB tovább pontosította az átszállásos légi út során a késéért való felelősség, illetve a nemzeti bíróságok hatáskörére vonatkozó szabályokat.


Az Európai Unió Bírósága (EUB) a légi járatok késével kapcsolatos korábbi ítéleteit tovább pontosította 2018. március 7-én hozott döntésében, mely az átszállással megvalósuló repülőút során előálló késéseket „finomította”. Mint ismeretes az EUB a Sturgeon-ügyben mondta ki, hogy három óra késés után kötelező a kártalanítás, melynek pontos mértékét is meghatározta. Ezt követően a Germanwings GmbH és Ronny Henning-ügyben pedig tovább pontosította az érkezési időt és kimondta, hogy érkezési időnek az az időpont felel meg, amikor legalább a repülőgép egyik ajtaja kinyílik, és e pillanatban az utasok már elhagyhatják a gépet. A kártalanítási kötelezettség alól a légitársaság csak akkor tud mentesülni, ha bizonyítja, hogy, a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni.

Jelen döntés alapját három ügy összevont vizsgálata adta. Az első ügyben a légi utasok Ibizából Düsseldorfba Palma de Mallorca-i átszállással foglaltak utat az Air Berlinnél. Azonban az Air Berlinnél foglalt út első részét az Air Nostrum-nak kellett volna teljesítenie 2015. július 25-én 18 óra 40 perces indulással Ibizáról, és 19 óra 20 perces érkezéssel Palma de Mallorca-ra. Míg a második, a Palma de Mallorca és Düsseldorf közötti légi járatnak 2015 július 25-én 20 óra 5 perckor kellett volna indulnia, és ugyanaznap 22 óra 25 perckor kellett Düsseldorfba érkeznie.

Azonban az Air Nostrum által üzemeltetett első légi járat késett, és az utasok így lekésték a második, Düsseldorfba induló légi járatot. Az úti céljukat végül 2015. július 26-án 11 óra 32 perckor érték el egy Air Berlin általi járattal, tehát a tervezetthez képest 13 óra késéssel.

Az utasok keresetet indítottak az Air Nostrum mint az első légi járatot üzemeltető fuvarozó ellen a düsseldorfi helyi bíróság előtt. A bíróság az eljárást felfüggesztette és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztett az EUB elé.

Az utazás második szakaszának érkezési pontja tekintendő-e az 1215/2012/EK rendelet hatálya alá tartozónak, azaz a német bíróságnak van e joghatósága mint a vitatott kötelezettség teljesítésének helye szerinti bíróságnak? Ugyanis a rendelet kimondja, hogy valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy perelhető más tagállamban, ha az eljárás tárgya egy szerződés. Ilyenkor a vitatott kötelezettség teljesítésének helye szerinti bíróság előtt perelhető. A kérdés így annak pontosítására irányul, hogy mi számít teljesítési helynek olyan személyszállítás esetén, amelynél a két légi járat csatlakozását magában foglaló repülőút során nem töltenek jelentős időt az átszállási repülőtéren, és a repülőútnak a rendellenességgel érintett első szakaszát üzemeltető légi fuvarozó ellen irányul, és a repülőút második szakaszán a szállítást másik légi fuvarozó végzi?

A Ferihegyi repülőtér látképe

A második ügyben a Hainan Airlines-nál Berlinből brüsszeli csatlakozással Pekingbe tartó repülőútra foglaltak helyet a kérelmezők. Az ügyet külön bonyolítja, hogy a légitársaságnak a székhelye az Európai Unió területén kívül található, és Berlinben egyetlen fiókteleppel sem rendelkezik. Az indulás napján, a berlini repülőtéren az utasfelvétel mindkét járatra rendben megtörtént. Az utazás első felét a belga légi fuvarozó Brussels Airlines rendben lebonyolította. Azonban az utazás második feléért, a Hainan Airlines járata volt felelős, amely utazás nem valósult meg mivel a brüsszeli repülőtéren a járatra történő beszállását a beszállókapunál az utasnak visszautasították. Ezt követően az utas repülőn visszatért Berlinbe, és közvetlen járatot foglalt Berlinből Pekingbe és a berlini bíróságon keresetet nyújtott be, mely előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel szintén az EUB-hoz fordult.

A repülőút első szakaszának indulási pontja tekintendő-e a 44/2001 rendelet alá tartozónak, azaz valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező, szolgáltatást nyújtó személy más tagállamban perelhető-e, ha ennek a más tagállamnak a területe az, ahol a szolgáltatást nyújtották, vagy kellett volna nyújtani. Így a teljesítési helynek a két légi járatot magában foglaló olyan személyszállítás esetén, amelynek során nem töltenek jelentős időt az átszállási repülőtereken, és a keresettel érvényesített kártalanításhoz való jogot az utazás második szakasza során fellépő zavarra alapítják, a végső célállomás tekinthető-e? Így a kereset a szállítási szerződés azon szerződéses partnere ellen irányul, amely ténylegesen nem az első, hanem a második légi járatot üzemeltető légi fuvarozó?

A harmadik ügyben az utasok az Iberia légitársaságnál foglaltak repülőutat madridi átszállással 2010. augusztus 7-re Melillából Frankfurtba. Az első útszakaszt az Air Nostrum, míg a másodikat az Iberia üzemeltette, kevés átszállási idővel. Az első járat 20 perces késéssel indult, így az utasok a második járatot lekésték, ami a tervezett érkezéshez képest 4 órás csúszáshoz vezetett. Az utasok a német bírósághoz fordultak, ahol több eljárás keretében a szövetségi legfelsőbb bíróság úgy határozott, hogy az eljárását felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti az EUB elé.

Úgy kell‑e értelmezni a 44/2001 rendeletet, hogy a „szerződéses igény” kifejezés magában foglalja a kártalanításhoz való jogot, amelyet azon üzemeltető légi fuvarozóval szemben érvényesítenek, amely nem az érintett utas szerződéses partnere?

Illetve az utas végső célállomása tekintendő-e a teljesítési helynek a két légi járatot magában foglaló olyan személyszállítás esetén, amelynek során nem töltenek jelentős időt az átszállási repülőtereken, ha a keresettel érvényesített, a kártalanításhoz való jogot a repülőút első szakasza során fellépő zavarra alapítják, és a kereset az első légi járatot üzemeltető azon légi fuvarozó ellen irányul, amely nem szerződő fél a szállítási szerződésben?

Az előzetes döntés iránti kérelmeket összefoglalva megállapítható, a német bíróságoknak kétségeik támadtak, hogy joghatósággal rendelkeznek-e a légi utasok olyan légitársasággal szemben benyújtott kereseteit illetően, amely:

 i) valamely más tagállamban rendelkezik székhellyel;

 ii) a németországi végső célállomásra irányuló, csatlakozást magában foglaló repülőút keretében csak az első, ezen másik tagállamban belföldi járatot üzemeltette;

 iii) eme utasoknak nem szerződéses partnere.

A német bíróságok így az EUB-t annak tisztázására kérték fel, hogy ezen esetekben a Brüsszel I rendelet rendelkezéseit kell-e alkalmazni, azaz valamely tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező alperes szerződéssel vagy szerződéses igénnyel kapcsolatban a kérelem tárgyát képező kötelezettség teljesítésének helye szerinti bíróság előtt, adott ügyekben a német bíróságok előtt perelhetővé válik-e a légitársaság. Ugyanis, ahogy az előzetes döntéshozatali kérelmekből kitűnik, a rendelet szerint a személy ott perelhető ahol szolgáltatás nyújtása megtörtént, vagy ahol a szolgáltatás nyújtani kellett volna.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

Az EUB döntése szerint a németországi végső célállomás nem csak a második légi járat, hanem az első, spanyolországi belföldi légi járat esetén is a nyújtandó szolgáltatások teljesítési helyeként tekinthető. Így a Brüsszel I rendelet értelmezése során megállapította, hogy a „szerződéssel vagy szerződéses igénnyel kapcsolatos ügy” fogalma kiterjed a légi utasok által a csatlakozó járat jelentős késése esetén az légi fuvarozóval szemben benyújtott kártalanítás iránti keresetekre is, amely az utasoknak nem szerződéses partnere. Az EUB indoklásában megjegyzi, amennyiben az utassal szerződéses jogviszonyban nem álló üzemeltető légi fuvarozó e rendelet szerinti kötelezettségeket teljesít, akkor úgy kell tekinteni, hogy ezt a szóban forgó utassal szerződéses jogviszonyban álló személy nevében teszi, így a légi fuvarozót úgy kell tekinteni, mint aki az érintett utasok szerződéses partnerei felé szabadon vállalt kötelezettséget teljesít.

Továbbá az EUB megállapítja, hogy a csatlakozó járat a Brüsszel I rendelet értelmében vett „teljesítési helyének” a második járat érkezési pontját kell tekinteni, ha az utazás során két légitársaság végzi a fuvarozást, és az első járat okozza a kését, amely az utassal nincs szerződéses viszonyban.

Az EUB mostani döntése jelentősen megnehezíti a kártérítési felelősség alóli kibúvást, tehát nem lehet arra hivatkozni, hogy az utasnak nem szerződéses partnere a légi fuvarozó, illetve a csatlakozó járatok esetén, hogy nincs joghatósága az utas célállomása szerinti nemzeti bíróságnak.

Ez a kedvező döntés a második ügyet azonban nem érintette, mivel a Hainan Airlines székhelye az Európai Unió területén kívül található, és fióktelepekkel sem rendelkezik.


Kapcsolódó cikkek:


EUB-döntés az európai öröklési jogról
2018. augusztus 16.

EUB-döntés az európai öröklési jogról

Doris Margret Lisette Mahnkopf ügye a második olyan ügy, amelyben tagállami bíróság az EUB-tól az EU öröklési jogáról szóló Róma IV. rendelet [1] értelmezését kérte, amivel egyébként az EUB Kubicka-ítéletében [2] az öröklési jog és a házassági vagyonjogi rendszer elhatárolásával kapcsolatos kérdés eldöntése kapcsán már foglalkozott.

Németország – Kevesebb menekült, növekvő politikai feszültség
2018. augusztus 1.

A menedékkérők számának jelentős csökkenése, a kérelmek számának hasonló mértékű elutasítása ellenére a német belpolitikát az elmúlt időszakban eluralta a „migrációs” kormányválság, ami a júniusi brüsszeli csúcs után komédiába fordult. A német belügyminiszter Merkellel hadakozva többször lemondott, majd visszavonulót fújt, ám végül a helyén maradt; bár a kompromisszum megszületett, a megoldás továbbra se látszik.

Közteherviselés EU-n belüli munkavállaláskor
2018. július 25.

Az alábbiakban a kiküldött munkavállalók társadalombiztosítási járulékai megfizetésének igazolását elemezzük, tekintettel az Európai Unió Bíróságának az Ömer Altun és társai ügyében mint bolgár munkavállalók Belgiumba történt kiküldetése kapcsán hozott ítéletére. Tanulság: az eset a rendeltetésszerű joggyakorlás példájául ne szolgáljon.

Új fejezet egy végtelen történetben – Körvonalazódik a Közös Agrárpolitikai 2020-as reformja
2018. július 23.

Ahogy a mezőgazdaság nem áll a közérdeklődés homlokterében, úgy az agrárjog is csak kevés jogász fantáziáját mozgatja meg. Pedig az EU 1962 óta létező Közös Agrárpolitikája az uniós költségvetés 40 százalékát, 50 milliárd eurót emészt fel. Nem csoda, hogy folyamatosan napirenden van, de nehezen megvalósítható a reformja. Nemrégiben indult meg az egyeztetés a tagállami agrárminiszterek között a 2020 utáni KAP-ról. Jelentős változások várhatók.