Az Európai Bizottság cselekvési terve a szociális gazdaság és a munkahelyteremtés fellendítésére

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság ma cselekvési tervet terjesztett elő az európai szociális gazdaság fellendülésének elősegítésére, gazdasági és munkahely-teremtési potenciáljának, valamint a méltányos és inkluzív helyreállításhoz, és a zöld és digitális átálláshoz való hozzájárulásának kihasználására.

A szociális gazdasági szervezetek elsődlegesen szociális és környezetvédelmi célokat szolgálnak, és nyereségük nagy részét visszaforgatják. Európa 2,8 millió szociális gazdasági szereplője mintegy 13,6 millió embert foglalkoztat, és társadalmaink fő kihívásaira kínál megoldásokat. A szövetkezetektől a szociális vállalkozásokig a legkülönbözőbb formákban fejtik ki tevékenységüket a legkülönbözőbb ágazatokban, a gondozási szolgáltatásoktól a hulladék-újrafeldolgozásig. A szociális gazdaság fokozott támogatása nemcsak munkahelyeket teremt, hanem azt is lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy Unió-szerte növeljék társadalmi hatásukat. A ma bejelentett, szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv elhárítja a szociális gazdasági szervezetek fellendülésének és növekedésének útjában álló akadályokat.

A Bizottság három területen javasol fellépést:

1. A szociális gazdaság fellendüléséhez szükséges feltételek megteremtése

A szakpolitikai és jogi keretek kulcsfontosságúak a szociális gazdaság fellendülését elősegítő környezet megteremtéséhez. Ezek közé tartoznak az adózást, a közbeszerzést és az állami támogatásokat meghatározó keretek, amelyeket a szociális gazdaság igényeihez kell igazítani.

E kérdések kezelése érdekében a Bizottság 2023-ban a szociális gazdaság keretfeltételeinek fejlesztéséről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot fog előterjeszteni. Emellett iránymutatást fog közzé tenni a tagállamok számára a szociális gazdasági szervezeteket érintő adózási keretekről, és meg fogja könnyíteni az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatásokhoz való hozzáférést. A cselekvési terv célja továbbá a társadalmilag felelős közbeszerzéssel kapcsolatos bevált gyakorlatok fejlesztése, és a szociális gazdaságnak az EU határain túli előmozdítása.

2. Szociális gazdasági szervezetek indításának és léptékváltásának elősegítése

A szociális gazdasági szereplőknek vállalkozásfejlesztési támogatásban kell részesülniük a vállalkozásindításhoz és -fejlesztéshez, valamint munkavállalóik átképzéséhez és továbbképzéséhez. A Bizottság célja, hogy a szociális gazdaságnak a becslések szerint a számára korábban (2014–2020) nyújtott 2,5 milliárd EUR-nál nagyobb támogatást biztosítson a 2021 és 2027 közötti időszakra.

Egyéb intézkedések mellett a Bizottság 2023-ban új uniós szociális gazdasági portált indít annak biztosítása érdekében, hogy a szociális gazdaság szereplői egyetlen helyen megtalálják az összes szükséges információt az uniós finanszírozásról, szakpolitikákról, képzésekről és kezdeményezésekről. Emellett 2022-ben új pénzügyi termékeket fog bevezetni az InvestEU program keretében, és javítani fogja a finanszírozáshoz való hozzáférést. 2022-ben a Bizottság létrehozza az Európai Szociális Innovációs Kompetenciaközpontot is.

3. A szociális gazdaság elismerésének és az abban rejlő lehetőségek felismerésének biztosítása

A cselekvési terv célja, hogy láthatóbbá tegye a szociális gazdaságot, elismertebbé tegye munkáját, és ismertebbé a benne rejlő lehetőségeket. A Bizottság kommunikációs fellépéseket tervez, hogy ráirányítsa a figyelmet a szociális gazdaság szerepére és sajátosságaira. Ezen túlmenően a Bizottság tanulmányt fog készíteni, hogy minőségi és mennyiségi adatok begyűjtésével Unió-szerte jobban megismerje a szociális gazdaságot. Képzéseket is fog szervezni köztisztviselők számára a szociális gazdaság szempontjából releváns különböző témákban, és más fellépések mellett a határokon átnyúló cserék ösztönzése révén támogatni fogja a regionális és helyi szintű szociális gazdaságot.

A mai cselekvési tervvel a Bizottság a hatóságok és az érdekelt felek bevonásával „átállási pályát” is indít a szociális gazdaság zöld és digitális átállásának elősegítése érdekében. A Bizottság egy 2022. február 28-ig tartó uniós felmérés keretében kikéri a nyilvánosság véleményét az átállási pályáról.

A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai

Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök így fogalmazott: „A szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv kellő támogatást ad szociális gazdaságunknak a kibontakozáshoz és ahhoz, hogy fokozottabban hozzájárulhasson társadalmaink jólétéhez. Az egyes szociális vállalkozókat sújtó bürokrácia csökkentésétől kezdve a munkahelyteremtésig, valamint az emberek továbbképzésére és átképzésére vonatkozó új lehetőségek biztosításáig ez elengedhetetlen a méltányos zöld és digitális átállás, valamint a világjárvány utáni inkluzív helyreállítás megvalósításához.”

Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős európai biztos a következőket mondta: „Az erős helyi gyökereknek köszönhetően a szociális gazdaság innovatív, alulról építkező megoldásokat kínálhat napjaink számos globális kihívására, például az éghajlatváltozásra, a digitalizációra és a társadalmi kirekesztésre. A szociális gazdaság a helyi közösségekkel együtt és a helyi közösségekért dolgozik, és hatalmas munkahelyteremtési potenciállal rendelkezik. E cselekvési terv, úgy vélem, biztosítja a feltételeket a szociális gazdasági szervezetek növekedéséhez, elismertségéhez, és ahhoz, hogy még nagyobb hatást gyakorolhassanak a társadalomra.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos hozzátette: „A szociális gazdaság a lakosság és közvetlen környezetünk szükségleteinek megfelelő munkahelyeket és növekedést teremt. A Covid19-válság rámutatott a szociális gazdaság üzleti modelljeinek rezilienciájára és eredetiségére. A bennük rejlő lehetőségek, valamint a zöld és digitális átalakuláshoz való hozzájárulásuk további fejlesztése érdekében átállási pályát javaslunk a „proximitásalapú és szociális gazdasági” ökoszisztéma számára. Minden érdekelt féllel együtt fogunk működni az inkluzívabb és fenntarthatóbb gazdaság érdekében.”

Háttér-információk

A szociális gazdaság számos vállalkozást, szervezetet és jogi személyt foglal magában, például szociális vállalkozásokat, szövetkezeteket, kölcsönös önsegélyező társaságokat (a kollektív biztosítás egy sajátos típusát), nonprofit egyesületeket és alapítványokat. Küldetésük középpontjába az embereket és a környezetet helyezik, és nyereségük nagy részét visszaforgatják vagy egy konkrét társadalmi ügyre fordítják. Irányításuk részvételen alapuló, alulról felfelé építkező módon történik.

A Bizottság 2011. évi „szociális vállalkozás” kezdeményezésére építő cselekvési terv a lakossággal és az érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultáció eredménye. További információk találhatók a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet kísérő szolgálati munkadokumentumban és a szociális gazdaság átállási pályájáról szóló szolgálati munkadokumentumban.

(hirlevel.egov.hu)

(ec.europa.eu)

---