A felmondás indoklása, avagy „eltérő bánásmód” a munka világában
Európai ítélet született a határozott idejű munkaszerződés megszüntetése esetén elmaradt indoklás jogellenességéről.
Burkatilalmat vezetnek be Svájcban
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A svájciak 51%-a támogatja a teljes arcot elfedő ruhadarabok nyilvános viselésére vonatkozó tilalmat, amely kifejezetten nem a burkát és a nikábot tiltja, mégis a kampányban ezen ruhadarabok kerültek a középpontba.
Franciaország, Belgium és Ausztria után Svájc is népszavazáson döntött a burka vagy a nikáb nyilvános helyeken való viselésének tilalmáról.
A svájci választópolgárok alig több mint 51%-a szavazott a tilalom mellett, amelynek értelmében tilos az utcán, üzletekben és éttermekben az arc teljes eltakarása.
Az imahelyeken és az „tradicionális rendezvéneken”, például a farsangon továbbra is megengedett a teljes arcot eltakaró viselet. Az egészségügyi és biztonsági okokból viselt arcvédők ugyancsak nem tartoznak a tilalom hatálya alá, vagyis a koronavírus járvány miatt viselt arcmaszkokat az új törvény nem érinti.
Svájc parlamentje és az ország szövetségi kormányát alkotó hét tagú végrehajtó tanács ellenezte a népszavazási javaslatot. Úgy érveltek, hogy a teljes arcot eltakaró viselet „ kevésbé zavaró”, ehelyett egy olyan kezdeményezést javasoltak, amely arra kötelezi az embereket, hogy emeljék fel az arcukat takaró ruhadarabot, ha a személyazonosságuk igazolására kérik őket a hatóságok.
A muszlim csoportok bírálták a tilalmat. „Ez egyértelműen a svájci muszlim közösség elleni támadás. A cél az, hogy még jobban megbélyegezzék és marginalizálják a muszlimokat ”- mondta Ines Al Shikh, a muszlim feminista szervezet, a Les Foulards Violets tagja. „Ez a szimbolikus politikai lépés a muszlim nők és férfiak ellen irányul” – áll a Svájci Iszlám Ernyőszervezetek Szövetségének nyilatkozatában. „Ez egész Svájcnak is káros, mert aláássa saját értékrendjét azzal, hogy elfogadja a kezdeményezést.”
A berni és a genfi régió szállodáinak és turisztikai szakembereinek szövetsége is ellenezte a tilalmat azzal az indokkal, hogy az csökkentené az arab országokból érkező látogatók számát. „A burka-tilalom rontaná az ország nyílt és toleráns turisztikai célpontként való bemutatását” – jelentette ki Nicole Brändle Schlegel a Hotellerie Suisse Ernyőszervezet képviselője.
A tilalom támogatói azzal érvelnek, hogy a tilalom célja az erőszakos utcai tüntetők és az arcukat eltakaró futballhuligánok elleni fellépés, és hogy a népszavazás szövege nem említi kifejezetten az iszlámot vagy a „nikáb”, illetve a „burka” szavakat. Ezzel ellentétbe a támogatók kampánya az iszlám közéletben betöltött szerepéről szóló népszavazásról szólt.
A népszavazási kezdeményezést 2016-ban indította el az Egerkingen Bizottság, az a szövetség, amely szintén sikeresen akadályozta az új minaretek építésének betiltásáról szóló népszavazást 2009-ben, és amely kapcsolatban áll a populista jobboldali Svájci Néppárttal. A kampányhirdetések egy nikábot és napszemüveget viselő nőt mutattak, amely mellett a következő felirat szerepelt: „Állítsuk meg a szélsőségességet! Szavazz igennel az arceltakarás tilalmára.
A svájci kormány weboldalán található videó, amely a tiltás mellett szóló érveket hangoztatka, úgy fogalmaz, hogy „az olyan vallási leplek, mint a burka vagy a nikáb, a nők elnyomásának szimbólumai, és nem megengedhetők a svájci társadalmban”.
Ticino és a St Gallen kantonokban már a népszavazás előtt is helyi tilalom volt érvényben. Három másik kanton elutasította az ilyen javaslatokat. A demonstrációk és a sporteseményeken viselt arcot eltakaró ruházat Svájc 26 kantonjából 15-ben már most is tilos.
A Luzerni Egyetem nemrégiben készített tanulmánya 21% -37%-ra becsülte a Svájcban nikábot viselő nők számát, ugyanakkor nem talált bizonyítékot arra, hogy azok a nők, akik Afganisztánban a tálibok uralma alatt kényszerből viselték ezeket a ruhadarabokat azokat Svájcban továbbra is hordták volna. Amióta Ticinóban, 2016-ban bevezették a teljes arc eltakarásának tilalmát, azóta körülbelül 30 rendőri intézkedésre került sor.
A muzulmánok a 8,6 milliós svájci lakosság körülbelül 5% -át teszik ki, vagyis körülbelül 390.000 emberről van szó, többségük Törökországból, Boszniából és Koszovóból érkezett az országba.
A népszavazás eredménye azt jelenti, hogy a Franciaországban 2011-ben bevezetett tilalom, illetve az Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Dániában és Hollandiában bevezetett teljes vagy részleges tilalmak után Svájcban is tilos lesz a teljes arc eltakarása a nyilvános helyeken.