EKB-iránytű a nem teljesítő hitelekre

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alábbi cikkben a szerzők a nem teljesítő hitelportfóliók gazdaságra gyakorolt negatív hatását és egy az Európai Központi Bank általi lehetséges megoldást vázolnak fel. Az EKB ugyanis a nem teljesítő hitelráta EU-n belüli magas szintjének csökkentése végett már tavaly kiadott egy iránymutatás-tervezetet, s bár annak véglegesített verziója még nem ismert, várhatóan átláthatóvá teszi az EKB által támasztott követelményeket.

A nem teljesítő hitelráta szintje jelenleg csökkenő tendenciát mutat az Európai Unión (és Magyarországon) belül, azonban még így is magasabb szinten áll, mint más nagyobb, fejlett államokban. Anem teljesítő hitel portfólió magas szintje negatív hatással van a bankok profittermelésére (meggátolja további hitelek kihelyezésében), továbbá a gazdaság egészére is, mivel az euro-övezet gazdasága nagymértékben rá van utalva a bankok hitelezési tevékenységére.

Az Európai Központi Bank (EKB) a nem teljesítő hitelráta Európai Unión belül tapasztalható magas szintjének csökkentése végett kiadott egy iránymutatás-tervezetet, amelyről 2016 őszén nyilvános konzultációt kezdeményezett. A konzultációt megelőzően azonban az EKB készített egy felmérést arra vonatkozóan, hogy különböző országok hogyan kezelték a nem teljesítő hitelportfóliókat.[1] A dokumentum nyolc állam nem teljesítő hitelek kezelésére vonatkozó bevált módszereiből tartalmaz példákat, ami a nem teljesítő hitelekre vonatkozó EKB-iránymutatás egyes elemeinek alapjául szolgál.

A már fentebb említett, az EKB által kiadott nem teljesítő hitelekkel kapcsolatos iránymutatás-tervezet az EKB által felügyelt bankoknak és azok leánybankjainak szól.[2] Az iránymutatásról szóló nyilvános konzultáció már lezárult, az EKB azonban még nem adta ki a tervezet véglegesített verzióját. Az iránymutatás várhatóan átláthatóvá teszi az EKB jelentős intézményekkel szemben támasztott követelményeit, így a felügyelet és a bankok közötti párbeszéd alapját képezheti. Azok a bankok képesek biztosítani a gazdaság élénkülését, amelyek kezelik a problémáikat, beleértve a nem teljesítő hitelportfólió magas szintjét is. Ebből az okból kifolyólag az EKB elvárja az általa felügyelt, magas nem teljesítő hitelportfólióval rendelkező bankoktól, hogy olyan célokat tűzzenek ki maguk elé, amelyek a nem teljesítő hitelportfólió mértékének csökkentésére irányulnak.

Az EKB-iránymutatás legfontosabb újításai közé tartozik, hogy az EKB által felügyelt, a nem teljesítő hitelek magas szintjével rendelkező bankokkal kapcsolatban növekszik a jelentéstételi kötelezettség során közlendő információk köre

Az iránymutatás a bankok részére ajánlásokat fogalmaz meg, továbbá tartalmazza azokat a bevált módszereket, amelyek a jövőben az alapját fogják képezni az EKB, mint bankfelügyelet által a pénzintézetek felé támasztott, nem teljesítő hitelek kezelésére vonatkozó követelményeknek. Az iránymutatás a nem teljesítő hitelek gyakorlatához igazítva rendelkezéseket tartalmaz a nem teljesítő hitelstratégiára, a nem teljesítő hitelportfólió kezelésére vonatkozó banki irányításra és működésre vonatkozóan. Foglalkozik továbbá a nem teljesítő hitelek átstrukturálásával, a nem teljesítő hitelek meghatározásával és elismerhetőségével, a nem teljesítő hitelek értékvesztésének mérésével és leírásával, valamint ingatlanok fedezetértékelésével.

Az iránymutatás legfontosabb újításai közé tartozik, hogy az EKB által felügyelt, a nem teljesítő hitelek magas szintjével rendelkező bankokkal kapcsolatban növekszik a jelentéstételi kötelezettség során közlendő információk köre, ezek a bankok továbbá kötelesek lesznek megfelelő célok meghatározására és kitűzésére a nem teljesítő hitel portfóliók kezelésére és csökkentésére vonatkozóan.

3 éves a Ptk. – 30% kedvezmény!
15 napon keresztül 30% kedvezménnyel juthat hozzá az új Ptk.- ról szóló könyveinkhez és e-könyveinkhez, valamint 15%-os kedvezménnyel jelentkezhet a III. Wolters Kluwer Jogi Konferenciára! További részletek >>

Az iránymutatás címzettjei az EKB bankfelügyeleti rendszere által közvetlenül felügyelt jelentős intézmények, beleértve azok leányvállalatait is, így érintettek lesznek azok a bankok is, amelyeket az EKB ugyan nem felügyel közvetlenül, de a felügyelt bank csoportjához tartoznak. Az iránymutatás egyes részei nagyobb jelentőséggel bírnak a nem teljesítő hitelek magas (az európai átlagnál magasabb) szintjével rendelkező bankok számára, melynek alapján kötelesek lesznek kiépíteni a nem teljesítő hitelportfólió leépítésére irányuló stratégiát.

Az irányelv alkalmazása nem lesz kötelező, ám az iránymutatástól való eltérést az azt alkalmazó intézmény – felügyeleti kérésre – köteles lesz indokolni és alátámasztani. Az EKB azt várja, hogy az általa közvetlenül felügyelt intézmények alkalmazni fogják az iránymutatást, összhangban azokkal a kihívásokkal, amelyekkel a nem teljesítő hitelportfóliók vonatkozásában szembe kell nézniük.

Lábjegyzetek:

[1] https://www.bankingsupervision.europa.eu/legalframework/publiccons/pdf/npl/stock_taking.en.pdf [2] https://www.bankingsupervision.europa.eu/legalframework/publiccons/pdf/npl/npl_guidance.en.pdf

---