A felmondás indoklása, avagy „eltérő bánásmód” a munka világában
Európai ítélet született a határozott idejű munkaszerződés megszüntetése esetén elmaradt indoklás jogellenességéről.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az adatkezelési szabályok változásáról tájékoztató e-mailek minden netes oldaltól, ahol valaha regisztráltuk magunkat – nincs olyan európai, aki ne kapná őket hetek óta tucatszámra. Az átlag magyar törli, az átlag német elolvassa. Ugyanis adataik védelmének nagyon eltérő jelentőséget tulajdonítanak az észak-, illetve nyugat-, valamint a kelet-közép-európai polgárok. Németek millióit lehet mozgósítani, ha a személyes adatok biztonságáról van szó. Egy találó megfogalmazás szerint szexi lett a téma. Ezzel szemben a magyarok többsége úri huncutságnak tarja az adatvédelmet.
Jól szemlélteti a különbséget a Facebook adatmanipulációs botránya (87 millió amerikai felhasználója adatait elemeztette illegálisan a kétes hírű Agentur Cambridge Analytica-el, hogy többet tudjon meg politikai nézeteikről.). A német sajtó nagy terjedelemben foglalkozott az esettel, nálunk viszont csak a „futottak még” kategóriába került a hír.
Az adatvédelem hosszú ideje az EU hatáskörébe tartozik.[1] Az európai jogalkotó évekkel ezelőtt felismerte, hogy a közösségi szabályozásnak két alapvető hibája is van:
Az európai jogalkotó a „GDPR”[4] és az „ePrivacy”[5] rendeletekkel szándékozik újraszabályozni és egységesíteni az adatvédelmet. A jogszabályoknak egyidejűleg, idén tavasszal kellett volna hatályba lépniük. Ez azonban csak a GDPR esetében történt meg. A hatályba lépés az elmúlt hetek e-mail özönének az oka. De lássuk a részleteket!
[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]GDPR-rendelet
A jogszabály áltanos jelleggel szabályozza és európai szinten egységesíti a személyes adatok védelmét, valamint gazdasági szereplők és közintézmények általi kezelését. A 2016-ban elfogadott jogszabály 2018. május 25-én lépett hatályba.
A legfontosabb változások a következők:
Az új jogszabály, május 25-től közvetlenül hatályos, nem kell átültetni a nemzeti jogba. A tagállami jogalkotókra mégis hárulnak feladatok. Biztosítaniuk kell, hogy a részletes nemzeti előírások összehangban vannak a főleg általános szabályokat lefektető GDPR-rendelettel. A jogszabályt 2016-ban fogadták el az EU. Így két év lett volna a feladat elvégzésére. Magyarországon ez mégsem sikerült. Az Országgyűlésnek, illetve a Kormánynak négy feladata lett volna:
Az általános előírásokat tartalmazó európai rendelet május 25-én hatályba lépett. Ezért amíg a szektoriális magyar szabályok harmonizációja várat magára, a generális szabályok figyelembevételével kell a régi, speciális előírásokat újraértelmezni. Nem meglepő, hogy sok, korábban könnyen megválaszolható kérdésben most még az adatvédelmi szakemberek is bizonytalanok. A kkv-k, amelyek amúgy is tartottak az új, szigorú előírásoktól, egyenesen tanácstalanok. A magyar Kormány a rendelet hatálybalépését megelőző napon tett bejelentésével próbálja a kedélyeket csillapítani: A szektorilási szabályok harmonizációjáig a NAIH a kkv-k esetén eltekint a bírságolástól.
A magyar jogalkotó mulasztása nem egyedi. A rendelkezésre álló két év alatta Németországban sem sikerült a szektorális szabályokat az új európai rendelethez igazítani. A Merkel-kabinet az év végére ígéri a feladat elvégzését.
A polgárok mellett az adatvédelemi tanácsadó cégek és ügyvédek az új szabályozás legnagyobb nyertesei. A multik régebb óta foglalkoznak a kérdéssel, saját szakembereik vannak. Viszont a kkv-k számára nagy kihívást jelent megfelelni az új szabályoknak, adatkezelési módszereiket auditáltatni. Szakemberek segítségét kell igénybe venniük. Ezen a téren segítség lehet, hogy a magyar kormány – osztrák mintára – a harmonizációt a kkv-kra vonatkozó speciális, egyszerűsített szabályok elfogadásával akarja megvalósítani.
ePrivacy-rendelet
Az ePrivacy – a GDPR-rendeletet kiegészítve – az elektronikus kommunikáció során keletkező adatok kezelését és védelmét szabályozza. Hatálya nem csak a klasszikus eszközökre és kommunikációs csatornákra terjed ki, mint a telefon, az sms, vagy az e-mail, hanem a messenger szolgáltatásokra, és még a Facebook idővonalára is. Utóbbiak a jelenleg hatályos irányelv 2002-es elfogadásakor többségükben még nem is léteztek. Az új jogszabályra tehát égető szükség van. Ezen a területen a szolgáltatók számára sokszor a kommunikáció tartalmánál is relevánsabb, hogy egy felhasználó, mikor, hol és milyen hosszan veszi igénybe a szolgáltatást. Az új rendelet a kommunikáció tartalma mellett ezeket az információkat is személyes adatnak nyilvánította. Gyűjtésükhöz felhasználói engedélyére lesz szükség.
A tartalmi összefonódás okán az ePrivacy-rendeletnek is most, a GDPR-el egy időben kellett volna hatályba lépnie. Ez azonban még az optimista jóslatok szerint sem fog 2019 előtt megtörténni. Pillanatnyilag Németország miatt állnak a trágyalások. Az EU a német Kormány állásfoglalására vár. Csak ennek Brüsszelbe érkezése után kezdődhet meg a kompromisszumkeresés a tagállamok között a Tanácsban, majd a Tanács és az Európai Parlament (EP) között, hogy a jogalkotási eljárás utolsó fázisában mindkét testület áldását adhassa a rendeletre. Az egyidejű hatálybalépés elmaradásának nyertesei az adtkezelési tanácsadó cégek és ügyvédek. Nem csak most, a GDPR hatálybalépésekor, de az ePrivacy alkalmazásának megkezdésekor is tanácsokkal láthatják majd el a szolgáltatókat, miként felelhetnek meg a változó előírásoknak.
[htmlbox eu_kozjog_es_pol]A leghevesebb vita az u.n. tracking kapcsán bontakozott ki. Ezek kis, a kommunikációval összefüggő adatcsomagok, amelyeket a felhasználó számítógépe, illetve okostelefonja továbbít a szolgáltató szerverének. Legismertebb fajtái a cookiek. Ezek elárulják a szolgáltatónak, hogy a felhasználó, hol, mikor, milyen gépről, mely oldalakat töltött le, milyen információkra kattintott rá. Továbbításuk jelenleg is felhasználói jóváhagyásához kötött. A hatályos irányelvet azonban a legtöbb tagállam, így Magyarország és Németország is opt-out szabállyal ültette át a nemzeti jogába. A szolgáltatónak tehát tájékoztatniuk kell a cookiek használatáról, a felhasználó pedig ellentmondhat. Az új rendelet szerint a cookiek használatához a felhasználó kifejezett hozzájárulására lenne szükség. Hogy ez nem vezessen felugró ablakokhoz minden oldalletöltésnél, és ezzel az internetezés ellehetetlenüléséhez, a böngészőkben, illetve az okostelefonok operációs rendszerében be lehetne állítani egy generális hozzájárulást, illetve tilalmat, amely bármikor – általánosan és eseti jelleggel is – megváltoztatható lenne. Az EP-ben a többség az u.n. privacy by default megoldást favorizálja. Ami azt takarja, hogy a gyári alapbeállítás az elutasítás lenne.
A netes oldalak üzemeltetői és a marketing szakemberek nem győznek tiltakozni. Világos, hogy számukra miért olyan fontosak a cookiek: Minél többet tudnak az felhasználóról, annál személyre szabottabb ajánlattal tudnak előállni, legyen az egy pár cipő, vagy mélyreható elemzés a szíriai polgárháborúról. Az adatok tehát nem csak a kereskedelem számára fontosak. A reklámbevételekből élő internetes hírportálok üzemeltetői hirdetőket veszítenének, ha nem rendelkeznének információkkal arról, kik és mikor látogatják az oldalt, kik kattintanak rá egy-egy cikkre. Hisz ki adna ki arra pénzt, hogy csak úgy a vakvilágba reklámozzon? Az online sajtó tehát most issza a levét, hogy nem tette olvasói számára idejekorán világossá: Tartalmat ne lehet ingyen előállítani! A nyomtatott újságért pénzzel fizetünk. Ha erre az online világban nem vagyunk hajlandók, akkor személyes adatainkat kell adnunk. De nem csak a kereskedők és a kiadók, a civil szervezetek is tiltakoznak. Ők is a cookiekat használják médiamegjelenéseik hatékonnyá tételére, például amikor megpróbálják kiszűrni potenciális támogatóikat a netezők tömegéből.
Az EP képviselők többsége még egy u.n. összekapcsolási tilalommal is rögzíteni akar az ePrivacy-rendeletben. Ez azt jelentené, hogy a coockiek használatát elutasító felhasználókat nem lehetne diszkriminálni. Ugyan azt a tartalmat, szolgáltatást kellene nyújtani nekik is, mint a cookiek felhasználását elfogatóknak. A szolgáltatók viszont csak abban az esetben tartanák elfogadhatónak a szigorú tracking szabályokat, ha legálisan választás elé állíthatnák potenciális felhasználóikat: Vagy engedélyezed a cookiek használatát, és ezzel kvázi információkkal fizetsz a tartalomért, vagy csak pénz ellenében tekintheted meg az oldal teljes kínálatát.
Miként lehet egyensúlyba hozni az adataink feletti szuverenitásukat és a mindannyiunk által élvezett technológiai fejlődéshez elengedhetetlen adatelemzéseket? Igazi hitvita a jogvédők és a gazdasági szereplők között.
Az online szakma az EU egész versenyképességét veszélyben látja. Ha a kontinensen a jövőben nem, vagy csak korlátozottan lehet a felhasználói adatokhoz hozzáférni, a az internet óriásai és a start-upok az USA-ba, vagy Kínába fognak vándorolni, ahol kedvezőbb feltételek mellett szolgáltathatnak, és dolgozhatnak ki új online kereskedelmi, illetve marketing modelleket. Az online szakma szerint az új szabály halálra ítélné Európában az u.n. big data-t, tehát az óriási és komplex információhalmazok feldolgozásának új módszerei utáni kutatást is.
A javaslat támogatói inkább alapjogi síkra terelik a vitát: A gazdasági versenyképesség megőrzése nem legitimálhatja az alapjogok, jelen esetben a személyes adatok védelmének áruba bocsájtását. A versenyképesség miatt aggódók félelmeit is túlzónak tartják. Fogyasztóvédők szerint sok felhasználó kedveli a célzott reklámokat, igényeihez igazodó ajánlatokat, ezért hozzá fog járulni a cookiek felhasználásához. Még ha világos is lenne a számukra a cookiek és a személyre szabott tartalom közti összefüggés (jómagam szkeptikus vagyok), egy olyan időszakban, amikor a személyes adatok védelme „szexi”, és naponta pattannak ki online adatgyűjtési botrányok, aligha fogják tömegek adataikat önként felkínálni.
De nem eszik olyan forrón a kását! Az összekapcsolási tilalom az EP-ből érkező felvetés. A Bizottság rendelettervezetében nem szerepel. A Tanács pedig informálisan már jelezte, ellene van. Egy azonban biztos: Az ePrivacy-rendelet 2019-re tervezett elfogadását még sok vita fogja megelőzni.
[1] 16. cikk EUMSz.
[2] 95/46/EK irányelv.
[3] 2002/58/EK irányelv.
[4] General Data Protection Regulation. 2016/679 rendelet a természetes személyek személyes adatai kezeléséről, védelméről és szabad áramlásukról. A 95/46/EK irányelvelvet váltja fel.
[5] A 2002/58/EK irányelvet fogja felváltani. A rendelettervezet angolul: http://www.europarl.europa.eu/RegData/docs_autres_institutions/commission_europeenne/com/2017/0010/COM_COM(2017)0010_EN.pdf
[6] https://edps.europa.eu/edps-homepage_en?lang=hu
[7] https://www.portfolio.hu/vallalatok/it/kozeleg-a-nagy-hordereju-valtozas-ami-szinte-minden-ceget-erint-magyarorszagon.273705.html
[8] 2016/280 irányelv.
[9] 2011. évi CXII. törvény (Infotv.)
Európai ítélet született a határozott idejű munkaszerződés megszüntetése esetén elmaradt indoklás jogellenességéről.
Az EU Bírósága arra kereste a választ, összeegyeztethető-e a vonatkozó uniós irányelvvel az a német jogszabály, melynek értelmében egy bank az „aktívák-passzívák” számítási módszere alapján tart igényt előtörlesztési kompenzációra.
Ismét terítékre került Luxembourgban a csoportos létszámleépítésre vonatkozó európai uniós irányelv értelmezése egy spanyol jogvita eldöntésével kapcsolatban.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!