Lionel Messi és a MESSI védjegy lajstromozása

Szerző: Klemencsics Andrea
Dátum: 2018. június 3.
Rovat:

Az Európai Unió Törvényszéke megsemmisítette az EUIPO döntését, így a focista mégis piacra dobhatja Messi védjeggyel ellátott sport és ruházati termékeit.


Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EuB) 2018. április 26. napján hozott döntést Lionel Messi az FC Barcelona labdarúgójának védjegy lajstromozási ügyében. Az előzmények egészen 2011. augusztus 8. napjára nyúlnak vissza, amikor is a labdarúgó az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalától (a továbbiakban: EUIPO) az alábbi európai uniós védjegy lajstromozását kérte különösen ruházati cikkek, cipők, valamint testnevelési és sportcikkek tekintetében:

A védjegybejelentést az EUIPO az Európai Unió Közösségi Védjegyértesítőbe a 158/2011. számon 2011. augusztus 23. napján közzé tette. 2011 novemberében Jaime Masferrer Coma felszólalást nyújtott be Messi védjegyének lajstromozásával szemben, arra hivatkozva, hogy az összetéveszthető a ruházati cikkek, cipők, kerékpáros sisakok, védőruhák és kesztyűk tekintetében lajstromozott „MASSI” európai uniós szóvédjeggyel.

Jaime Masferrer Coma felszólalására a 207/2009/EK rendelet biztosított lehetőséget:

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

41. cikk Felszólalás

 (1) A közösségi védjegybejelentés meghirdetésétől számított három hónapon belül a 8. cikk alapján a bejelentett megjelölés védjegyként való lajstromozásával szemben felszólalhat

a) a 8. Cikk (2) bekezdésében említett korábbi védjegy jogosultja és – a 8. cikk (1) és (5) bekezdése tekintetében – a védjegy használatára általa feljogosított személy;

b) a 8. Cikk (3) bekezdésében említett védjegy jogosultja;

c) a 8. cikk (4) bekezdésében említett korábbi védjegy vagy megjelölés jogosultja és e védjegy vagy megjelölés használatára a jogosult által az irányadó nemzeti jogszabályok szerint feljogosított személy.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek szerint a bejelentett megjelölés védjegyként történő lajstromozása ellen felszólalás nyújtható be a bejelentés módosításának a 43. cikk (2) bekezdésének második mondata szerint történő meghirdetése esetén is.

(3) A felszólalást írásban kell benyújtani, és abban meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló okokat. A felszólalást nem lehet szabályszerűen benyújtottnak tekinteni mindaddig, amíg a felszólalás díját meg nem fizetik. A hivatal által megjelölt határidőn belül a felszólaló állításainak alátámasztására tényeket, bizonyítékokat és érveket terjeszthet elő.

A Jaime Masferrer Coma felszólalását a 8. Cikk b) pontja, azaz védjegy jogosultságára alapozta, melynek 2013-ban az EUIPO helyt adott és elutasította Messi védjegy lajstromozási igényét. Ezt követően a labdarúgó fellebbezést nyújtott be az EUIPO-hoz a határozattal szemben, melyet 2014 áprilisában szintén elutasított a védjegyek összetéveszthetőségének fennállására alapozva. Úgy ítélte meg ugyanis, hogy a szóban forgó védjegyek rendkívül hasonlóak, mivel a „MASSI” és a „MESSI” kifejezésekből álló domináns elemeik vizuális és hangzásbeli szempontból közel azonosak, és hogy adott esetben a releváns vásárlóközönségnek csak egy része tenne esetleges fogalmi különbséget az érintett védjegyek között.

Messi a döntés ellen fellebbezést nyújtott be az Európai Unió Törvényszékéhez (a továbbiakban: Törvényszék), melyet az alábbiakra alapozta:

  1. Az EUIPO figyelmen kívül hagyta az átlagos fogyasztót, aki ésszerűen tájékozott és figyelmes, és ennek függvényében választ árukat és szolgáltatásokat.
  2. A két védjegy közötti jelentős különbség maga a Messi név, mely világszerte ismert.
  3. A védjegy grafikai elemei is különbözik, mivel a kérelmező neve fölött stilizált “M” nagybetű egyértelműen különbözik a felszólaló védjegyétől.
  4. Másrészt Messi, olyan világhírű futballista, hogy neve világszerte ismert a focit nem kedvelő/ nem ismerő személyek előtt is.

[htmlbox BDT]

Az Európai Unió Törvényszéke a vizsgálata során megállapította, hogy a két védjegy vizuális téren átlagos mértékű hasonlóságot mutat, mivel Messi védjegyének domináns elemei rendkívül hasonlóak a MASSI védjegyhez. A Törvényszék ezt követen megerősítette az EUIPO azon következtetését, amely szerint az ütköző megjelölések hangzásuk tekintetében nagyon hasonlóak viszont megállapította azt is, Messi érvelésével egyezően, hogy az EUIPO tévesen állapította meg, hogy az a közismertség, amellyel Messi rendelkezik, csak a labdarúgás és általában a sport iránt érdeklődő részét érinti. Ugyanis a Törvényszék véleménye szerint a labdarúgó olyan ismert közéleti személyiség, akit láthatunk a televízióban, és akiről rendszeresen beszélnek a televízióban és a rádióban is. Ennek következtében az EUIPO-nak azt is vizsgálnia kellett volna, hogy vizuális és hangzásbeli hasonlóság ellenére, a vásárlók jelentős része nem kapcsolhatja össze a két védjegyet a híres labdarúgó miatt, ugyanis különösen sportcikkek és sportruházat azon termékek, amelyet az ütköző védjegyekkel láttak el, illetve amely tekintetében fennállhat az összetéveszthetőség. Ezen áruk fogyasztója tekintetében azonban nehezen elképzelhető, hogy a „messi” kifejezés alapján nem a híres labdarúgó nevére asszociálnának, hanem a másik védjegy termékére.

Így a Törvényszék azt a következtetést vonta le, hogy az ütköző megjelölések összességükben véve hasonlóak is, azonban nem áll fent az összeütközés, tekintettel arra, hogy az őket egymástól elválasztó fogalmi különbségek semlegesítik a feltárt vizuális és hangzásbeli hasonlóságokat. A Törvényszék továbbá megállapította, hogy a védjegyek közötti hasonlóság foka nem kellően magas ahhoz, hogy vásárlót megtévessze, hogy a szóban forgó áruk ugyanazon vállalkozástól, vagy adott esetben gazdaságilag egymással kapcsolatban álló vállalkozásoktól származnak. Így a Törvényszék az EUIPO határozatát megsemmisítette és saját költségein túl, a labdarúgó költségeinek a viselésére is kötelezte a hivatalt.

A labdarúgó előtt pedig megnyílik a lehetőség, hogy Messi védjeggyel lássa el az általa piacra dobott ruházati cikkeket, cipőket, valamint testnevelési és sportcikkeket.


Kapcsolódó cikkek:


EUB-döntés az európai öröklési jogról
2018. augusztus 16.

EUB-döntés az európai öröklési jogról

Doris Margret Lisette Mahnkopf ügye a második olyan ügy, amelyben tagállami bíróság az EUB-tól az EU öröklési jogáról szóló Róma IV. rendelet [1] értelmezését kérte, amivel egyébként az EUB Kubicka-ítéletében [2] az öröklési jog és a házassági vagyonjogi rendszer elhatárolásával kapcsolatos kérdés eldöntése kapcsán már foglalkozott.

Németország – Kevesebb menekült, növekvő politikai feszültség
2018. augusztus 1.

A menedékkérők számának jelentős csökkenése, a kérelmek számának hasonló mértékű elutasítása ellenére a német belpolitikát az elmúlt időszakban eluralta a „migrációs” kormányválság, ami a júniusi brüsszeli csúcs után komédiába fordult. A német belügyminiszter Merkellel hadakozva többször lemondott, majd visszavonulót fújt, ám végül a helyén maradt; bár a kompromisszum megszületett, a megoldás továbbra se látszik.

Közteherviselés EU-n belüli munkavállaláskor
2018. július 25.

Az alábbiakban a kiküldött munkavállalók társadalombiztosítási járulékai megfizetésének igazolását elemezzük, tekintettel az Európai Unió Bíróságának az Ömer Altun és társai ügyében mint bolgár munkavállalók Belgiumba történt kiküldetése kapcsán hozott ítéletére. Tanulság: az eset a rendeltetésszerű joggyakorlás példájául ne szolgáljon.

Új fejezet egy végtelen történetben – Körvonalazódik a Közös Agrárpolitikai 2020-as reformja
2018. július 23.

Ahogy a mezőgazdaság nem áll a közérdeklődés homlokterében, úgy az agrárjog is csak kevés jogász fantáziáját mozgatja meg. Pedig az EU 1962 óta létező Közös Agrárpolitikája az uniós költségvetés 40 százalékát, 50 milliárd eurót emészt fel. Nem csoda, hogy folyamatosan napirenden van, de nehezen megvalósítható a reformja. Nemrégiben indult meg az egyeztetés a tagállami agrárminiszterek között a 2020 utáni KAP-ról. Jelentős változások várhatók.