Európai terrorizmus 2. rész – Uniós határvédelem újragondolva

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Unió tagállamai számára az elmúlt pár év igazi kihívást jelentett, amikor is azzal kellett szembesülniük, hogy az előre megtervezett terrortámadások milyen hatással lehetnek a területén élő emberek számára. Ezek a hatások általában a szociális, gazdasági és politikai területeken jelentkeztek, azonban a Közel-Kelet terrorista akcióinak a motiváló alapja nem csupán a féktelen vallási fundamentalizmus volt. Ezen túlmenően politikai, gazdasági, etnikai, faji és pszichológiai háttér is megalapozta a tevékenységüket. A jövőben a cél elsődlegesen a megelőzés, azonban a terrorista cselekmények visszatartása, vagy az azokkal való küzdelem is alapvető törekvés kell, hogy legyen.

Az öreg kontinens kihívásai és alkalmazott reakciók

Az Európát ostromló menekülthullám a szíriai és a közép-afrikai helyzet fokozódásával összhangban 2013 szeptembere körül vette kezdetét. 2014-ben az Európai Unió (EU) már 626.710 menekültkérelmet regisztrált, majd ez a szám 2015-ben 900 ezerre nőtt.[11] Az ilyen mértékben gyarapodó „emberáradat” miatt a külső schengeni határok szakadatlan ostrom alatt álltak. Ez a helyzet azonban még tovább fokozódott, amikor az unió határait biztosító tagállamoknak 2014 végén és 2015 elején szembesülniük kellett a napi szinten megjelenő embertömeggel és a több ezer menekültkérelemmel. Az összehangoltnak hitt – mára már tudva levően lomha – európai szabályozás addigra kézzelfoghatóan is megdőlt. Az Európai Unió által megalkotott menekültügyi rendszer alapkövét jelentő dublini rendelet és az úgynevezett Eurodac[12] rendszeren a tagállamok nem voltak képesek teljesíteni és keresztülvinni az elméletileg jól működő szabályozásokat. Az így kialakult válság egyszeriben tárta fel az uniós előírások betartásának biztosítását célzó és a meglévő mechanizmusok terén fennálló egyértelműen gyenge pontokat, illetőleg hiányosságokat. A tagállamok ugyanis nem tudták teljesíteni a kizárólagos felelősségükbe tartozó, a határon átkelő személyek ujjlenyomatainak rögzítését és a központi adatbázisba való továbbítását. Ez a körülmény pedig jelentősen megkönnyítette a migrációt, hisz – érdemi ellenőrzés nélkül – számtalan mennyiségű ember áramolhatott be illegálisan Európába. Megkönnyítve ezzel a radikális személyek bejutását és mozgását az EU határok nélküli területén. Ennek egyik egyenes következményeként az EU-régió biztonsági szintje nagymértékben lecsökkent.[13]

Az illegálisan érkezők, illetve a menekültstátusz-kérelmekkel visszaélni szándékozókkal szemben megpróbáltak határozottan fellépni a tagországok[14], fenntartva az illegálisan érkezők kriminalizációját, ám kikényszerítés hiányában a szabályoknak nem volt számottevő a visszatartó ereje.

Emiatt számos kérdés merült fel a Schengeni Megállapodás kapcsán is. Külön kiemelték továbbá, hogy a tagállamok hatóságainak közösen kell fokozott figyelmet fordítaniuk a visszatérő külföldi terrorista harcosokra és a konfliktusövezetekbe utazott személyek jelentette fenyegetettség kezelésére. Európa külső határainak igazgatásáért ezért közösen kell felelősséget vállalniuk.

Uniós határvédelem újragondolva

Az EU törekvései csak akkor járhatnak eredménnyel, ha a nemzeti határellenőrzési hatóságok meg tudják akadályozni az ellenőrizetlenül érkező illegális bevándorlók bejutását a schengeni külső határoknál. Bár a mai napig nincs konkrét bizonyíték arra, hogy az utazó terroristák rendszeresen használják az Európába való észrevétlen beáramlásra a menekülthullámot. A november 13-án elkövetett párizsi támadássorozat kapcsán azonban azonosítottak két támadót, akik a Szíriából érkező nagy menekültáradattal együtt Görögországnál léptek be az EU területére.[15]

Bár a mai napig nincs konkrét bizonyíték arra, hogy az utazó terroristák rendszeresen használják az Európába való észrevétlen beáramlásra a menekülthullámot, a tavaly novemberi párizsi támadássorozat kapcsán azonban azonosítottak két támadót, akik a Szíriából érkező nagy menekültáradattal együtt Görögországnál léptek be az EU területére

Az uniónak ezért egyszerre kellett az Európai Határügynökség (Frontex) operatív kapacitásainak növelésével[16] és az integrált európai határőrizeti és parti őrség felállításának a szükségességével is foglalkoznia.[17] A probléma mielőbbi megoldására a Az EU Bizottsága kidolgozott egy új Európai Határ- és Parti Őrség létrehozásáról szóló javaslatot.[18]Az új határőrrendszert a Frontex határügynökség helyett akarták létrehozni, mivel az ügynökséget számos területen kritika érte egy sereg szempontból sikertelen tevékenysége miatt.

Ezáltal technikailag is teljesíthető lenne, hogy az EU külső határait biztosító tagállamoknak, amelyek határaira – a menekültek és migránsok beáramlása vagy egyéb ok miatt – nagy nyomás nehezedik, azonnal bevethető és támogató csoportokat küldjenek segítségül. Kiemelt szerepet vállalva akár a migránsok visszatelepítésében is. Természetesen az adott tagállam döntésének végrehajtójaként. Az ügynökség felépítését ezért úgy szeretnék kialakítani, hogy gyorsan jusson felszereléshez, ezáltal hatékony legyen, és legalább 1500 főt számláló, különböző tagállamokból származó határőrt legyen képes majd bevetni.

A tagállamok továbbra is maguk kezelnék a külső határaikat a mindennapokban, azonban a Bizottság végrehajtási határozatot fogadhat el annak meghatározására, ha egy helyzet a külső határ egy adott szakaszán azonnali, európai szintű cselekvést igényel. Lehetővé válna ezáltal az Ügynökség számára a tagállamban történő fellépés és az Európai Határ- és Parti Őrség csapatainak bevetése is annak biztosítása érdekében. Így például amikor a külső határ valamely szakaszára nagy nyomás nehezedik, a helyszínen akkor is uniós szintű intézkedésre kerülne sor, ha az érintett tagállam nem képes vagy nem hajlandó meghozni a szükséges intézkedéseket.[19]

A Bizottság ezzel egyidejűleg átdolgozta az intelligens határokról szóló határregisztrációs belépési/kilépési rendszerre (EES) vonatkozó javaslatot is.[20] Ezzel az „intelligens” határregisztrációs rendszerrel szeretnék felváltani a jelenlegit (útlevelek kézi bélyegzésével szemben), ami azon túl, hogy időigényes, nem nyújtja a magasabb elvárásokhoz támasztott megbízhatóságot. Az EES-rendszer ugyanis úgy lenne képes a (schengeni) külső határellenőrzést és határellenőrzési eljárásokat jelentős mértékben megerősíteni, egyidejűleg felgyorsítani, hogy ténylegesen növelni kellene a határőrség létszámát. Azonban nem csak arról van szó, hogy az EES-rendszer a jövőben át fogja venni a jelenleg működő rendszer helyét, hanem egyéb továbbfejlesztett funkciókat is biztosítani fog. A rendszer regisztrálja majd a nem uniós polgárok nevét, úti okmányának típusát, biometriai (ujjlenyomat, digitális arckép, stb.) adatokat, dátumot és a schengeni térségbe belépés, illetve kilépés helyét is.[21] A műszaki változtatásokat és javaslatok elfogadását éppen ezért véglegesíteni kívánják 2016 végéig ahhoz, hogy az EES-rendszer minél korábban működőképes legyen a szükséges teszteléseket követően.

Igazodva ezekhez az igényekhez már 2015-ben elvégezték a jogi és műszaki fejlesztéseket a Schengeni Információs Rendszeren (SIS).[22] Ezáltal a SIS már jobban megfelel a megnövekedett valós idejű ellenőrzésekre és kommunikációra, valamint az elvárt bűnüldözési célokra is, mint például az automatizált ujjlenyomat-keresés.[23]

Ehhez viszont arra volt szükség, hogy elhárítsák a fennálló adatbiztonság és adatvédelem kérdéskörébe tartozó jogi akadályokat, annak érdekében, hogy a bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, illetve terrorelhárító szervek arcképelemző tevékenységét is igénybe tudják venni személyazonosság ellenőrzése, valamint ismeretlen személy azonosítása érdekében.

Fontos adatbiztonsági kérdés ugyanis az adatmozgással járó és az azzal nem járó műveletek kapcsán az illetéktelen hozzáférések megakadályozása. Ez egyébiránt az adatvédelem területén is kiemelt jelentőséggel bír. Arról nem is szólva, hogy a biometrikus, vagyis a személyek mérhető és azonosítását lehetővé tevő testi tulajdonságait tartalmazó adatoknál az sem mindegy, milyen nyilvántartásokban szerepelnek, kik férhetnek hozzájuk, milyen meghatározott esetekben és mennyi ideig kezelhetik őket. Ezeknek a rendszereknek az üzemeltetésére ezért csak magas technikai színvonal és szigorú uniós adatvédelmi szabályok alkalmazása mellett lehet csak lehetőség.[24]

A szerző  ügyészségi fogalmazó (Budapesti X. és XVII. kerületi Ügyészség), PhD hallgató (Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola)

Lábjegyzetek:

[11] Nógrádi György: Nemzetvédelem szögesdróttal – A migrációs válság és magyar vonatkozásai. Felderítő Szemle, XV. évfolyam I. szám, 7. oldal. [12] Az Eurodac adatbázist a2725/2000/EK tanácsi rendelettel (2000. december 11.) hozták létre. A rendelet a menedékjogot kérő személyek, valamint meghatározott kategóriába tartozó illegális bevándorlók ujjlenyomatainak levételére és összehasonlítására szolgáló rendszer létrehozásáról rendelkezik. Az Eurodac rendszer lehetővé teszi az Európai Unió tagállamai számára a menedékjogot kérő személyek, valamint az unió külső határainak jogellenes átlépése miatt letartóztatott személyek azonosságának megállapítását. Az ujjlenyomatok összehasonlításával a tagállamok meg tudják állapítani, hogy az EU egyik tagállamában illegálisan tartózkodó menedékjogot kérő külföldi állampolgár kért-e korábban menedékjogot egy másik uniós tagállamban, illetve hogy jogellenesen lépett-e be az unió területére. Az Eurodac rendszer az adatalanyok három lehetséges körét határozza meg: menedékkérőt (14 éves kortól), illegális határátlépőt és a tagállam területén illegálisan tartózkodó személyt. [13] Nógrádi György: Nemzetvédelem szögesdróttal – A migrációs válság és magyar vonatkozásai. Felderítő Szemle, XV. évfolyam I. szám, 6-7. oldal. [14] Ld. Görögország, Magyarország; Németország (a büntetőjogi szankciórendszer módosítása, a rendőrség állományának megerősítése) vagy Ausztria, ahol a menekültkérdés normalizálására öt pontból álló programcsomagot készítettek. [15] A 2016-os európai terrorizmus helyzetéről és tendenciáiról szóló EU Terrorism Situation and Trend Report (TE-SAT) jelentés (7. oldal) file:///C:/Users/Otthon/Downloads/europol_tesat_2016%20(2).pdf (2016. október 17.) [16] Jean-Claude Juncker bizottsági elnök politikai iránymutatása. Az unió helyzetét értékelő beszéde. (2015. szeptember 9.) (11. oldal) https://ec.europa.eu/priorities/sites/beta-political/files/juncker-political-guidelines_en.pdf (2016. szeptember 30.) [17] Implementation of the European Agenda on Security: Questions and Answers. Onradicalisation. (Brussels, 2016. április 20.) http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-16-1495_en.htm (2016. szeptember 30.) [18] Az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozása Európa külső határainak védelme céljából (Strasbourg, 2015. december 15.) http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-6327_hu.htm (2016. október 18.) [19] Az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozása Európa külső határainak védelme céljából (Strasbourg, 2015. december 15.) http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-6327_hu.htm (2016. október 18.) [20] Stronger and Smarter Bordersinthe EU: Commission proposestoestablish an Entry-Exit System. (Brussels, 2016. április 6.) http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-1247_en.htm (2016. szeptember 30.) [21] (EU) 2016/399 as regards theuse of the Entry/Exit System. (Brussels, 2016. április 6.) [22] Implementation of the European Agenda on Security: Questions and Answers. Onborder management. (Brussels, 2016. április 20.) http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-16-1495_en.htm (2016. szeptember 30.) [23] A rendszert 2017 közepére kívánják bevezetni. Implementation of the European Agenda on Security: Questions and Answers. Action planon Schengen Information System and foreign terrorist fighters’ movements and proposalfor a revision of the Schengen Information System. (Brussels, 2016. április 20.) http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-16-1495_en.htm (2016. szeptember 30.) [24] EU) 2016/399 as regards theuse of the Entry/Exit System. (Brussels, 2016. április 6.)

---