Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az EJEB elmarasztalta Franciaországot az ISIS-feleségek hazatérési kérelmének nem megfelelő felülvizsgálata miatt.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2022. szeptember 14-én hozott döntést a H. F. és mások kontra Franciaország-ügyben. A kérelmezők – két házaspár, H. F. és M. F. 1958-ban és 1954-ben, J. D. és A. D. mindketten 1955-ben születtek – mindannyian francia állampolgárok. Ők a szülei annak a két, szintén francia állampolgárságú lánynak, akik Franciaországot elhagyták, hogy Szíriába menjenek és az Iszlám Államhoz (ISIS) csatlakozzanak.
Az első esetben L. 1991-ben Párizsban született, és 2014-ben hagyta el Franciaországot párjával, hogy az Iszlám Államhoz csatlakozzon. Franciaországban terrorizmussal vádolták meg míg távol volt. Szíriában két gyermeke született, 2016-ban és 2018-ban. Családja annyit tudott, hogy 2019-ben az Al-Hol táborba került, azonban 2020 júniusától semmilyen kapcsolatuk nincs vele, ennek okaként a család azt állította, hogy a lányukat földalatti börtönben tartják fogva.
A párizsi közigazgatási bíróságon 2019-ben kérelmet nyújtottak be, hogy kötelezzék a külügyminisztériumot gyermekük és unokáik hazahozatalára. A bíróság azonban elutasította a kérelmet, tekintettel arra, hogy a lány öt évvel korábban, saját elhatározásából hagyta el Franciaországot. Így a helyi (szír) hatóságok feladata eldönteni, követett-e el bűncselekményt vagy sem, illetőleg a felelősségre vonás is az ő feladatuk. Fentiekre tekintettel a bíróság elutasította a család kérelmét. Ez után szülők a francia Államtanácshoz fordultak, mely szintén elutasította a kérelmet.
A második kérelmező pár lánya, M. 1989-ben Angersben született, és 2015-ben utazott Irakba, hogy egy évvel később Szíriában csatlakozzon az Iszlám Államhoz. 2019-ben született gyermeke, akivel együtt az Al-Hol táborban tartották fogva, egészen 2020-ig, amikor is átszállították a Roj táborba. A család ügyvédje írt a külügyminisztériumnak, az elnöknek is, hogy a gyermeket más családdal együtt ismeretlen helyre vitték, azonban ezekre a levelekre nem érkezett válasz. Ez után a párizsi közigazgatási bírósághoz fordultak, mely elutasította a kérelmüket, ahogyan azt később az Államtanács is tette.
A kérelmezők azt állítják, hogy a gyermekük és unokájuk hazahozatalának a megtagadása az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) 3. cikke szerinti kínzás tilalmába ütközik, és ezzel sérti a 4. kiegészítő jegyzőkönyv 3. cikkének 2. bekezdését is, azaz: „Senkit sem lehet megfosztani azon jogától, hogy annak az államnak a területére belépjen, melynek honosa.”
Az EJEB a kérelem megvizsgálása során megállapította, hogy 2017-ben az Iszlám Állam elvesztette a Rakka városa feletti ellenőrzését, 2019-ben pedig már a szír Demokratikus Erők vonták ellenőrzésük alá Szíria területének jelentős részét. A harcok során az Iszlám Állam családtagjai, főleg nők és gyermekek kényszerültek menekülésre, többek között a kérelmezők lányai és unokái. Azonban a kurdok elfogták őket és a Szíria észak-keleti részén működő Al-Hol táborba hurcolták, ahol több mint 70 000 nővel és gyermekkel együtt fogságba helyezték őket. A Vöröskereszt beszámolója szerint a táborban apokaliptikus állapotok uralkodtak, melyet 2021-ben minimálisan sikerült javítani azáltal, hogy a fogvatartottak létszámát 62 000 főre csökkentették. Ám a legtöbb gyermek családjától elszakítva, veszélyes körülmények, mint például alultápláltság, kiszáradás, háborús sérülések, poszttraumás stressz és szexuális kizsákmányolás között tengődik a táborban. 2019 márciusa és 2021 januárja között Franciaország erőfeszítéseket tett a táborban lakó, francia állampolgárságú gyermekek hazaszállítására, melynek eredményeként a Francia Külügyminisztérium 2022. július 5-ei sajtóközleménye szerint összesen 35 kiskorú gyermeket és 16 anyát hoztak haza, közöttük azonban nem voltak a kérelmezők gyermekei és unokái.
A strasbourgi bíróság elsőként megállapította, hogy Franciaországnak semmilyen joghatósága vagy ellenőrzési jogköre nincs Észak-Szíriában, ezáltal hatással sincs arra, hogy a kérelmezők gyermekeit, unokáit hova viszik, helyezik át. Itt fontos megjegyezni, mivel az EJEE semmilyen diplomáciai vagy konzuli védelmet nem biztosít, így e tekintetben a bíróság szerint Franciaország nem sérthette meg az emberi jogi egyezményt, tehát a rossz bánásmódért nem lehet felelős, hiszen a terület kurd ellenőrzés alatt áll. Erre tekintettel, megállapította, hogy a kérelmezők a 3. cikk tekintetében nem tartoznak Franciaország joghatósága alá, így az egyezmény hatálya alá sem, tehát így a kérelem elfogadhatatlan.
A 4. kiegészítő jegyzőkönyv 3. cikkének 2. bekezdésével kapcsolatban megállapította, hogy az államba való belépéshez való jog a terrorizmus elleni küzdelemhez és a nemzetbiztonsághoz köthető aktuális kérdések középpontjában áll. Azonban az EJEB álláspontja szerint az állam és állampolgár közötti kötelék mellett az eset speciális körülményeit is figyelembe kell venni, melyek az észak-szíriai táborhoz kötődnek. Elsőként, hogy a kérelmezők számos kérelmet terjesztettek elő a gyermekeik és unokáik hazahozatalára vagy az abban való segítségnyújtásra. Másodsorban: ezeket a kérelmeket alátámasztották azzal, hogy családtagjaik valós és közvetlen életveszélynek vannak kitéve mind a testi jólét, mind a tábori életkörülmények, mind a biztonsági szempontok miatt, amelyek pedig összeegyeztethetetlennek az emberi méltósággal. Fentiekre tekintettel a 4. kiegészítő jegyzőkönyv 3. cikkének 2. bekezdése alapján befogadta a kérelmet.
A kérelem megvizsgálása során az emberi jogi bíróság megállapította, hogy a nemzetközi szerződések, illetve a szokásjog nem ír elő kötelezettséget az országoknak polgáraik hazatelepítésére. Következésképpen, hiába francia állampolgárok, de északkelet-szíriai táborokból nem tarthattak igényt a hazatelepítésre, mint általános állampolgári jogra.
Bár az EJEE sem garantál generális jogot az állampolgár hazaszállítására, azonban az államot terheli bizonyos pozitív kötelezettség arra vonatkozóan, hogy a polgáraik hazatéréséhez hatékony és tényleges segítséget nyújtsanak. Így az EJEB szerint azt kell vizsgálni, voltak-e olyan speciális körülmények, amelyek ezt a pozitív kötelezettséget előidézhetik.
Az EJEB ezekre tekintettel megállapította, hogy bár Franciaországnak nincs hazatelepítési kötelezettsége, abban hibázott, hogy a kérelmeket nem a megfelelő módon vizsgálta meg. Az emberi jogi bíróság kifejtette, egy független testületnek kellett volna felülvizsgálnia a hazaszállítás iránti kérelmeket elutasító határozatok jogszerűségét abból a szempontból, hogy az illetékes hatóságok csupán megtagadták-e a kérelmet, vagy nem jártak sikerrel a hazaszállítás érdekében tett lépések során. Az ilyen felülvizsgálatnak azt is lehetővé kell tennie, hogy az érintett személy tudomást szerezzen az elutasítás okáról és ennek során lehetősége legyen ellenőrizni, ezek az indokok elegendő és észszerű ténybeli alappal rendelkeztek-e, ezzel is kizárva a hatóságok elfogultságát.
Ezeket az erőfeszítéseket pedig az államnak még komolyabban kell vennie, ha kiskorúak nevében nyújtottak be hazatelepítési kérelmet. Ilyen esetekben ugyanis a felülvizsgálatnak különösen azt kell biztosítania, hogy az illetékes hatóságok megfelelően figyelembe vették-e a gyermekek mindenek felett álló érdekét, valamint különleges kiszolgáltatottságukat és sajátos szükségleteiket.
Jelen ügyben az EJEB megállapította, hogy a francia hatóságok az összes kivételes körülmény fennállása ellenére sem nyújtottak ilyen biztosítékokat a kérelmezők számára, ezáltal megsértették az EJEE 4. kiegészítő jegyzőkönyve 3. cikkének 2. bekezdésében foglalt jogokat. A bíróság azt is megállapította, hogy a nem vagyoni kártérítés tekintetében a jogsértés kimondása kellő elégtétel; ezen felül a költségekre az első kérelmező párnak 18 000, a másiknak pedig 13 200 euró kártérítést ítélt meg.
Franciaország régóta megtagadja az állampolgárai Északkelet-Szíriából való hazaszállítását, tekintettel a jelentős terrorveszélyre. Azonban a szóban forgó ügyben az EJEB nem a hazaszállítás elmaradása, hanem a kérelmek automatizált elutasítása miatt marasztalta el. Az elutasításból ugyanis hiányzott a kérelmek egyedi megvizsgálása, továbbá az indoklás, melyet tovább súlyosbít, hogy a kérelmet többek között kiskorú gyermekek nevében nyújtották be.
Forrás:
https://hudoc.echr.coe.int/eng#{%22itemid%22:[%22001-219333%22]}
Az EU luxembourgi bíróságát most először kérték fel annak kifejtésére, miszerint a tagállamok dönthetnek-e úgy, hogy megakadályozzák az éves fizetett szabadsághoz való jog pénzbeli megváltását, miként azt Olaszország tette a közszférában.
Európai ítélet született a határozott idejű munkaszerződés megszüntetése esetén elmaradt indoklás jogellenességéről.
Az EU Bírósága arra kereste a választ, összeegyeztethető-e a vonatkozó uniós irányelvvel az a német jogszabály, melynek értelmében egy bank az „aktívák-passzívák” számítási módszere alapján tart igényt előtörlesztési kompenzációra.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
