Kényszermunka a textiliparban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Apple – valószínűleg a hivatalos üzleteiben dolgozó munkatársainak egyenruháit egy olyan cégtől importálta, amelynek kínai leányvállalatát az Egyesült Államok kényszermunka miatt szankciókkal sújtotta.

Az ügy egy héttel azután látott napvilágot, hogy az Apple vezérigazgatója, Tim Cook az Egyesült Államok Kongresszusa előtt azt nyilatkozta, hogy nem tolerálja a kényszermunkát vagy a modern rabszolgaságot az Apple ellátási láncaiban.

Az Apple szóvivője szerint a társaság egyetlen beszállítója sem dolgozik jelenleg Xinjiangból származó pamuttal, de azzal kapcsolatban nem nyilatkozott, hogy a múltban előfordult-e.

Az Egyesült Államok kormánya júliusban vezetett be szankciókat a Changji Esquel Textillel szemben, amely a hongkongi Esquel ruházati csoport tagja és még  tíz másik kínai társasággal szemben, amelyek Kína Xinjiang régióban állítólagos emberi jogi jogsértések, köztük a kényszermunka miatt.

A szankcióknak köszönhetően a vállalatok nem vásárolhatnak amerikai technológiákat és egyéb amerikai termékeket. Az amerikai kereskedelmi miniszter, Wilbur Ross elmondta, hogy az amerikai kormány célja az, hogy megakadályozzák, hogy az amerikai termékeket „a Kínai Kommunista Párttal szemben védtelen muszlim kisebbség jogai elleni támadásokra használják”.

Az Esquel tagadta a visszaélésekkel kapcsolatos állításokat. „Abszolút nincs, nem használtunk és soha nem is fogunk kényszermunkásokat foglalkoztatni a cégünkben” – mondta egy nyilatkozatában, melyben vállalta, hogy fellebbez a cég szankciós listára való felvétele miatt és hozzátette, hogy egy 2019-es nemzetközi ellenőrzés megerősítette, hogy nincs modernkori rabszolgaság a gyáraikban.

Egy hónappal a szankciók bejelentése előtt az Esquel pamutból és elasztánból készített pólókat adott el a kaliforniai „Apple Retail boltok számára”, a Panjiva globális tengeri szállítási vállalat által vezetett nyilvántartások szerint. Ezeket a nyilvántartásokat a Technikai Vállalatok Átláthatósági Projektje keretében fedezték fel.

Az Esquel számos nagyobb amerikai ruházati társaság, köztük Patagonia, Nike és Tommy Hilfiger beszállítója. Az Apple és a cég üzleti kapcsolata nem kapott eddig sok nyilvánosságot, annak ellenére, hogy az már évek óta fennáll.

A kereskedelmi dokumentumok, a szállítmányozási adatbázisok és maga az Esquel nyilatkozata is azt mutatja, hogy a cég elsősorban az Apple üzletek munkatársainak egyenruháit szállította.

A közelmúltban az Esquel weboldalán az Apple „kiemelt ügyfélként” szerepelt, az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet (ASPI) által márciusban közzétett jelentés szerint, amely azon kínai vállalatokat elemezte, amelyek kényszermunkát alkalmaznak Xinjiangban, hogy a világmárkáknak tudjanak szállítani.

Az Apple és az Esquel 2014-ben állapodtak meg abban, hogy fenntarthatóbbá teszik az egyenruhák gyártását, ehhez 100 tonna újrahasznosított pamuthulladékot használnak – számolt be a Just Style divatipari kiadvány.

Ugyanebben az évben az Esquel több mint 50.000 egyenruhát szállított az Arvato Digital Services, az Applenek dolgozó logisztikai cégnek, a Panjiva nyilvántartás szerint. Az Apple a szállítmányozási nyilvántartásban „kapcsolattartó fél”-ként volt feltüntetve.

2018-ban az Esquel vezérigazgatója, John Cheh egy ipari konferencián tartott előadásában kiemelte az Apple-t, mint a cég vietnami leányvállalatának „kiemelt ügyfelét”, képeken bemutatva a gyáraikban előállított kék és piros Apple egyenruhákat.

Ezek a cégek nem szerepelnek a szankciós listán, de az általuk előállított pólók valószínűleg a Xinjiangban termesztett pamutból készültek, abban a térségben, ahol a kínai hatóságok üldözik a muszlim kisebbségeket.

Az Apple nyilatkozatában kijelentette: „Az Esquel nem közvetlen beszállítója az Applenek, de beszállítóink a pamutot Guangzhou és Vietnam létesítményeiből szerzik be. Megerősítettük, hogy az Apple nem vásárolt pamutot a Xinjiangból, és nem tervezzük, hogy a jövőben beszerzést hajtunk végre ebből a régióból.”

A szóvivő azonban nem nyilatkozott arról, hogy honnan szerzik be ezek a gyárak a nyers gyapotot. Guangzhou egy olyan kínai nagyváros, ahol nincs gyapottermesztés, és az Esquel nyilvános dokumentumai szerint a cég Vietnámból sem szerzett be gyapotot.

A ruházati társaság büszke a „vertikális integrációra”, és a ruháiban használt pamut nagy részét saját maga gyártja; tette hozzá Cheh a bemutatón, ahol felsorolta azokat az ​​ázsiai gyárakat és cégeket, amelyek Xinjiangban végeztetik a „gyapottenyésztést, tisztítást és fonást”.

A nyilvántartások öt olyan helyet említenek Xinjiangben, ahol az Esquel működött. Az egyik Changji volt, amely az USA által szankcionált leányvállalat székhelye.

Egy másik Kashgarban volt, ahol az Esquel több mint két évtizede működtet közös vállalatot a Xinjiang Termelési és Építési Hadtesttel (Hadtest), egy félkatonai kormányzati szervezettel, amelyet az Egyesült Államok kormánya júliusban szintén szankcionált az állítólagos visszaélések elkövetésében játszott szerepe miatt.

Az Esquel áprilisban, három hónappal a Hadtest szankciós listára helyezése előtt eladta részesedését a Xinjiang White Field Cotton Farming társaságban. A társaság egyelőre még nem számolt be arról, hogy hogyan fogja pótolni azt a kiváló minőségű pamutfajtát (extra hosszú vágott pamut), amelyet a közös vállalat biztosított. A Hadtest Kína pamutkibocsátásának körülbelül egyharmadát állítja elő.

James Millward, a washingtoni Georgetown Egyetem történelemprofesszora és az Eurázsiai Válaszutak: Xinjiang története című könyv szerzője elmondta, hogy az egész régió gazdaságát megfertőzte a Kínai Kommunista Párt politikája, legalább 1 millió embert tartottak internálótáborokban, sokakat pedig kényszermunkára fogtak.

„Beférkőztek az ellátási láncokba, alapvetően avatkoztak be Xinjiang életébe” – mondta. „Ez egy jól kiépített és mindenre kiterjedő rendszerszintű elnyomás, amelyben Kínában és Kínán kívül több száz vállalat vesz részt.”

A vállalatok ugyan tanúsítják, hogy saját gyáraikban nem alkalmaznak kényszermunkát, de gyakran működnek együtt a visszaélésekért felelős helyi önkormányzatokkal.

„Üzletelnek a tartománnyal, a helyi önkormányzatokkal és a hadtesttel, amelyek mindegyike koncentrációs táborokat működtet, és közreműködik az emberek koncentrációs táborokba zárásában, ahol egyfajta kényszermunkát végeztetnek velük ”- tette hozzá Milward.

Az Apple akkor került reflektorfénybe a beszállítója által állítólagosan igénybe vett kényszermunka miatt, amikor a szankciós lista megjelent, amely megmutatta, hogy kapcsolatban állt a Nanchang O-Film Tech nevű céggel, amely egyes iPhone készülékek kameráit készíti. Az ASPI jelentés szerint Cook 2017-ben meglátogatta a dél-kínai vállalat gyárát.

A múlt héten a Kongresszus előtt tanúskodva Cook a kényszermunkát „gyűlöletesnek” nevezte. „Mi nem tolerálnánk ezt [rabszolgamunkát]. Meg fogjuk szakítani a beszállítóval a kapcsolatot, ha fény derül arra, hogy a vád igaz”- tette hozzá. Egyértelművé tette, hogy szívesen együttműködne a kényszermunka betiltására vonatkozó jogszabályok kidolgozásán.

Millward szerint a külföldi cégeknek „be kell építeniük az átvilágítási folyamatot”, hogy a kényszermunkát kiszorítsák ellátási láncaikból, kiváltképp a ruhaiparban.

„A vállalatok általában így gondolkodnak:„ Nos, nincsenek gyáraim Xinjiangban, tehát nem vagyok felelős érte ”, de ez már nem elég.

„Meg kell vizsgálni, hogy valamely vállalkozás, amellyel kapcsolatban állunk, maga is működik-e Xinjianban. Talán két vagy három céget is meg kell majd vizsgálni a láncban, mert a textilipar így működik. A szálaktól a ruha anyagához használt fonalig nagyon nehéz nyomon követni az ellátási láncot. ”

(theguardian.com)

---