A felmondás indoklása, avagy „eltérő bánásmód” a munka világában
Európai ítélet született a határozott idejű munkaszerződés megszüntetése esetén elmaradt indoklás jogellenességéről.
Magán- és pártalkalmazottak uniós pénzből?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Uniós alkalmazotti fizetésből, magán- és pártalkalmazott foglalkoztatása miatt feszült a helyzet a francia Nemzeti Front pártban.
2018. február 2. napján tárgyalta ismételten az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EuB) Marie Le Pen fiktív uniós asszisztensi állások miatt indult ügyét, melyet még mindig nem sikerült lezárni.
Az ügyet 2016. augusztusában az OLAF (Csalás Elleni Európai Hivatal ) robbantotta ki, mikor is azzal gyanúsította meg Le Pent, hogy uniós forrásokból alkalmazta 2009 és 2016 között a párton belüli kabinetfőnökét, Catherine Griset-t és a testőrét, Thierry Légier-t. Az OLAF továbbá jelentésben azt is jelezte, hogy az Európai Parlamentnek 339 946 eurót kell visszakövetelni a képviselőnőtől.
A párizsi ügyészség is nyomozást indított hivatali visszaélés, bűnszövetkezetben elkövetett csalás, hamisítás és eltitkolt munka gyanúja miatt.
Marie Le Pen azonban nem ismerte el az OLAF jelentésben megállapítottakat, megtagadta az Európai Parlamentnek az összeg visszafizetését, illetve feljelentést tett hamisítás gyanúja miatt.
Ezt követően az EuB előtt megtámadta az Európai Parlament döntését, melyben a jelentés alapján megállapított összeg visszafizetésére kötelezték. A benyújtott kérelmében az alábbiakat kérte az EuB-től:
- Semmisítse meg a 2016. december 5-én hozott, parlamenti asszisztens alkalmazásával kapcsolatban jogalap nélkül kifizetett összegek címén 298 497,87 euró összegű követelést megállapító és a visszakövetelést indokoló határozatát.
- Semmisítse meg a 2016. december 6-i terhelési értesítést, amely tájékoztatta a felperest arról, hogy a Főtitkár 2016. december 5-i határozata értelmében 298 497,87 euró összegű követelést állapítottak meg vele szemben.
- Európai Parlamentet kötelezze az eljárás teljes költségének viselésére.
- Illetve kötelezze az Európai Parlamentet, hogy részére 50 000 eurót fizessen meg költségek címén.
Kérelmét 12 pontban támasztotta alá, mely a megtámadott határozat minden részét érinti. Elsőként a hatáskör hiányát jelölte meg, mivel véleménye szerint a megtámadott határozat az Európai Parlament Elnökségének hatáskörébe tartozik, és nem Főtitkáréhoz. Továbbá a határozat nem tartalmaz indoklást, nem ismertették vele az OLAF jelentést és nem hallgatták meg az ügyben. A visszafizetendő összeg számítása sem megfelelő, hátrányosan megkülönböztető bánásmódot alkalmaznak a pártjával szemben és ezáltal képviselői függetlenségét is megsértették. Emellett az OLAF függetlenségének hiányát is felhozta, tekintettel arra, hogy véleménye szerint a szervezet függetlensége és fedhetetlensége egyáltalán nem biztosított, mivel az az Európai Bizottságtól függ teljes mértékben a szervezet.
Végső soron pedig arra mutatott rá, hogy a bizonyítás terhe nem őt, hanem az Európai Parlamentet terheli abban a tekintetben, hogy az asszisztensei nem európai parlamenti munkát végeztek.
Az eljárásban a terhelési értesítés ellen ideiglenes intézkedést kért, hogy a fizetéséből ne tudja az Európai Parlament az összeg levonását megkezdeni. Az EuB azonban ezen ideiglenes intézkedés iránti kérelmet végzésben elutasította. Az elutasító végzésben azonban kifejtette, hogy az ideiglenes intézkedésről határozó bíró csak kivételesen rendelheti el a megtámadott aktus felfüggesztését, azonban ehhez az ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek tartalmaznia kell a jogvita tárgyát, a sürgősséget megállapító körülményeket, amely alapján az eljáró bíró megállapíthatja, hogy kérelmet benyújtó fél érdekei súlyos és helyrehozhatatlan károsodásnak vannak kitéve.
Ezt tovább fejtve az EuB a sürgősség értékelésénél kifejtette, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a tisztán pénzügyi veszteség általában nem helyrehozhatatlan, mivel kompenzálható, kivéve, ha súlyos anyagi romláshoz vezethet amennyiben az alapeljárás befejezését megelőzően nem lépnek közbe. Ez azonban nem meríti a súlyos és helyrehozhatatlan károsodás fogalmát.
Az asszisztensek után járó költség tekintetében az EuB döntése az idei év folyamán várható, ami jelenlegi irány szerint elég nehéz helyzetbe hozhatja Le Pen-t.
Azonban az ex- képviselőnő számára az EuB előtti eljárás és pervesztés egyáltalán nem ismeretlen, hiszen csak a mentelmi jogának felfüggesztése miatt az elmúlt években többször is megjárta Luxemburgot. Legutóbbi alkalommal 2017. március 2-án a francia hatóságok kérésére az Európai Parlament azért függesztette fel Le Pen mentelmi jogát, mert az Iszlám Állam nevű terrorszervezet kivégzéseiről készült fotókat tett közzé a Twitteren 2015 végén. Korábban pedig a muzulmánok utcai imádkozását Franciaország második világháborús német megszállásához hasonlította.
[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]
Mindkét esetben felfüggesztették a mentelmi jogát, ugyanis az Európai Parlament gyakorlatából kitűnik, hogy a parlamenti képviselő mentelmi jogát abban az esetben lehet kizárólag felfüggeszteni, ha a jogi eljárás tárgyát képező kifejtett vélemények és/vagy nyilvánosságra hozott képfelvételek nem állnak közvetlen vagy nyilvánvaló összefüggésben azon európai parlamenti képviselő parlamenti feladatainak ellátásával. Így lehetőség nyílt Le Pen mentelmi jogának felfüggesztésre és a francia Btk. szerinti felelősségre vonásra.
Ennek megakadályozására fordult mindkét esetben az Európai Unió Bíróságához, amely keresetek mindegyike kísértetiesen hasonlít a most bemutatott ügyhöz, ugyanis kérelmében a mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló határozat megsemmisítését kérte, továbbá, hogy kötelezze az EuB az Európai Parlamentet 35 000 eurót nem vagyoni kártérítésre és 5 000 eurót költségtérítésre.
Emellett visszatérő elemként keresetében megjelenik az intézményi függetlenség, az egyenlő bánásmód megsértése, illetve pártjának hátrányos megkülönböztetése.
Az EuB tekintettel a képviselői mandátum megszűnésére a mentelmi jog felfüggesztése tekintetében döntést már nem hozott és a további részben pedig elutasította a kereseteket.
Így Marie Le Pen összesen négyszer fordult az EuB-hez, melyben unokahúga, Marion Le Pen szintén a nyomába jár, mivel négy keresete van szintén az EuB-n, melyből kettő hasonlóképp jogtalanul felvett európai parlamenti pénz visszafizetéséről és ideiglenes intézkedés iránti kérelem a terhelési értesítés ellen. Utóbbi esetben az EuB már elutasította a kérelmet.
Különösen érdekes, hogy Marion Le Pen szintén a Nemzeti Frontnak a tagja és ellene is jogosulatlan uniós keret felhasználásra miatt indult eljárás.
Így valószínűsíthetően a párttagság mellett az EuB tavaszi döntése is össze fogja kötni őket.
Forrás:
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/hu/TXT/PDF/?uri=uriserv%3AOJ.C_.2017.104.01.0061.01.HUN
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P8-TA-2017-0056+0+DOC+XML+V0//HU
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:62017TN0284&rid=1
Kép forrása: itt.