Pénzbírság a külföldi rendszámért

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A belga bíróság előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett azzal kapcsolatosan, hogy a munkavállalók szabad mozgáshoz való jog korlátozását jelenti-e az a nemzeti szabályozás, amely kimondja, hogy Belgiumban lakóhellyel rendelkező személynek nyilvántartásba kell vetetnie gépjárművét akkor is, ha azt más tagállamban szabályszerűen nyilvántartásba vették.

A kérelmet U olasz állampolgár, az Európai Bizottság tisztviselője ellen indított büntetőeljárás keretében terjesztették elő, amely azért indult, mert a tisztviselő egy Olaszországban nyilvántartásba vett gépjárművel közlekedett Belgiumban.

[multibox]

A belga jog szerint a jármű forgalomba helyezésének feltétele, hogy azt korábban nyilvántartásba vették, és a nyilvántartásba vétel során kibocsátott rendszámtáblát a járművön elhelyezték.

A belga jog szintén kimondja, hogy: „A Belgiumban lakóhellyel rendelkező személy köteles a Belgiumban forgalomba helyezni kívánt járművet a 6. cikk szerinti járműnyilvántartásba bejegyeztetni, akkor is, ha a jármű külföldi nyilvántartásba már be van jegyezve.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy 2013. november 22‑én U az Olaszországban nyilvántartásba vett gépjárművét vezette, amikor a brüsszeli rendőrség ellenőrizte.

A kérdést előterjesztő bíróság rámutat arra, hogy a rendőrség által felvett jegyzőkönyv szerint U állandó lakóhelye Belgiumban található, továbbá olasz és belga vezetői engedéllyel is rendelkezik.

Az említett bíróság előtt U pontosította, hogy a Bizottság tisztviselője, és megosztva tartózkodik Belgiumban és Olaszországban, amely utóbbi országba hetente hazalátogat. U kifejtette, hogy az ellenőrzés napján csak átutazóban volt Belgiumban, és előző nap még Olaszországban tartózkodott, ahonnan egy németországi előadásra tartott egy másik személlyel együtt, akit útközben, Brüsszelben vett fel. Tervei szerint az előadás befejeztével visszatért volna Olaszországba, és ott hagyta volna a járművét, majd repülővel utazott volna vissza Brüsszelbe.

A brüsszeli szabálysértési bíróság ítéletével pénzbírságot szabott ki U‑val szemben, többek között azért, mert a belga jogot megsértve egy Belgiumban nyilvántartásba nem vett gépjárművet helyezett közúti forgalomba.

A brüsszeli francia nyelvű elsőfokú bíróság úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé.

A bíróság az alábbi kérdést terjesztette elő előzetes döntéshozatalra:

„Ellentétes‑e a belga rendelet az EUMSZ 18., 20., 45., 49. és 56. cikkeivel annyiban, hogy az Európai Unió Belga Királyságon kívüli másik tagállamában lakóhellyel rendelkező személy tulajdonában lévő, ez utóbbi tagállamban nyilvántartásba vett járművek Belgiumban való közlekedése – még akkor is, ha csak az országon való átutazásról van szó – a belgiumi nyilvántartásba vétel feltételéhez kötött, ha a személy Belgiumban is lakóhellyel rendelkezik?”

 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

A Bíróság szerint az U‑hoz hasonló uniós polgár, aki valamely intézmény vagy ezen intézmény szervének munkavállalója a származási tagállamán kívüli tagállamban, az EUMSZ 45. cikk hatálya alá tartozik.

Az EuB megállapította, hogy az EUMSZ 18., EUMSZ 20., EUMSZ 49. és EUMSZ 56. cikke nem releváns az alapeljárásban.

A Bíróság szerint, ezért a kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy az EUMSZ 45. cikkét úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami jogszabály, amely az ebben a tagállamban lakóhellyel rendelkező munkavállalót arra kötelezi, hogy nyilvántartásba vetessen az említett tagállamban egy, a tulajdonában lévő, valamely másik tagállamban nyilvántartásba vett járművet annak érdekében, hogy azzal az első tagállam területén – akár csak időnként is – közlekedhessen.

Az EUMSZ 45. cikkel ellentétes bármely olyan intézkedés, amely alkalmas arra, hogy megzavarja, vagy kevésbé vonzóvá tegye a Szerződés által biztosított alapvető szabadságoknak az uniós polgárok általi gyakorlását. Következésképpen az EUMSZ 45. cikk még a személyek szabad mozgásának csekély mértékű vagy kisebb jelentőségű korlátozását is tiltja.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

Egy korábbi esetben a Bíróság megállapította, hogy valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező munkavállaló számára egy más tagállamban letelepedett társaság által rendelkezésre bocsátott szolgálati jármű előbbi államban való nyilvántartásba vételének e munkavállalót terhelő kötelezettsége a munkavállalók szabad mozgása akadályának minősül. A Bíróság ezenfelül kimondta azt is, hogy a munkavállalók szabad mozgásának akadályát képezheti az olyan szabályozás, amely nemcsak a munkaerőpiacra való bejutást, hanem a gazdasági tevékenység gyakorlásának feltételeit is befolyásolja.

Az EuB úgy ítélte meg, hogy a tagállamok akkor írhatnak elő az e cikkben szereplőhöz hasonló, a Belgiumban lakóhellyel rendelkező önálló vállalkozó rendelkezésére bocsátott és valamely másik tagállamban már nyilvántartásba vett szolgálati jármű nyilvántartásba vételére vonatkozó kötelezettséget, ha e járművet állandó jelleggel túlnyomórészt ezen első tagállam területén történő használatra szánják vagy ténylegesen így használják.

A Bíróság a jelen ügyben megállapította, hogy a belga gyakorlat akadályozza a származási tagállamát elhagyó és munkavállalóként a szabad mozgáshoz való jogával élő, Belgiumban lakóhellyel rendelkező uniós polgárt abban, hogy akárcsak elhanyagolható mértékben is igénybe vegye a belga közúti hálózatot a tulajdonában lévő és valamely másik tagállamban nyilvántartásba vett gépjárművel.

Az EuB szerint a nyilvántartásba vételi kötelezettség, alkalmas arra, hogy kevésbé vonzóvá tegye az EUMSZ 45. cikkben szereplő alapszabadság gyakorlását, ezért akadályozza a munkavállalók szabad mozgását.

A Bíróság a szabályozás igazolására figyelembe vette, hogy az Olaszországban nyilvántartásba vett, U tulajdonában lévő járművet elsősorban az említett tagállamban való használatra szánták. Az EuB szerint a fenti szabályozás csak az EUMSZ 45. cikk (3) bekezdésében kifejezetten szabályozott eltérési lehetőségek címén, vagy akkor lenne elfogadható, ha a Szerződéssel összeegyeztethető legitim célt szolgálna és közérdeken alapuló nyomós okok igazolnák. Azonban ilyen esetben még az is szükséges, hogy e szabályozás alkalmazása az elérni kívánt célkitűzés megvalósítására alkalmas legyen, és ne lépjen túl az annak megvalósításához szükséges mértéken. A kérdést előterjesztő bíróság azonban egyetlen ilyen indokot sem adott elő, ezért a Bíróság megállapította a belga szabályozás ellentétes, az EUMSZ 45. cikkével.

(curia.eu)

---