Szigorúbb szabályozásra van szükség a kémprogramok ügyében
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Parlament különbizottsága hétfőn megszavazta a kémprogramok értékesítésének, beszerzésének és használatának ideiglenes tilalmát, amíg a blokk a nemzetközi jogon alapuló közös uniós szabványokat dolgoz ki.
Szigorúbb szabályozásra van szüksége az EU-nak a kémprogram-iparban állapította meg az Európai Parlament különbizottsága, miután arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország és Lengyelország megfigyelő szoftvereket használt újságírók, politikusok és aktivisták illegális megfigyelésére.
Az Európai Parlament különbizottsága hétfőn megszavazta a kémprogramok értékesítésének, beszerzésének és használatának ideiglenes tilalmát, amíg a blokk a nemzetközi jogon alapuló közös uniós szabványokat dolgoz ki. A moratóriumot csak szigorú feltételek mellett oldanák fel, ideértve a kémprogramokkal való visszaélések független vizsgálatát az EU-ban. Egy bizottsági jelentés megállapította, hogy Magyarország és Lengyelország nacionalista kormányai „gyengítették és megszüntették” a kémprogramokkal szembeni védintézkedéseket, „az áldozatokat gyakorlatilag minden érdemi jogorvoslat nélkül hagyták”.
A képviselők kérdéseket tettek fel a kémprogramok Spanyolországban és Görögországban történő használatával kapcsolatban is, miközben aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy sok EU-tagállam „biztonságos menedéket teremtett a kémprogram-ipar számára, gyakran megsértve a szakszervezeti törvényeket és szabványokat”. Bár nem kötelező erejű, a szavazás az egyik legátfogóbb válasz a törvényhozók részéről a Pegasus projektre, egy újságírói konzorcium kinyilatkoztatására, miszerint a kormányok erős kémprogramokat használtak hazai ellenfelek, külföldi politikusok és oknyomozó riporterek megcélzására.
A jelentés vezető szerzője, Sophie in ’t Veld holland centrista EP-képviselő szerint minden tagállam vétkes a hallgatásban az ügyben. A szavazás előtt a Guardiannak adott interjújában azt mondta, az EU vezetőinek nem sikerült számon kérniük Magyarországot, Lengyelországot és más államokat a kémprogramok miatt. „Ami itt történik, az nem technikai probléma. Annyira alapvető: ellenkezés, ellenőrzés, kritika, ellenvélemény. Ezek a demokrácia létfontosságú elemei. És lefojtják őket, és mindenki hallgat róla. Megdöbbentőnek találom.” A veterán EP-képviselő azzal vádolta a nemzeti kormányokat, hogy amögé „az érv mögé bújnak”, miszerint a nemzetbiztonság nem tartozik az EU hatáskörébe.
„Jól lehet, hogy a szerződések azt mondják, hogy a nemzetbiztonság nemzeti hatáskör, de ez nem egy üres csekk polgáraink jogainak megsértésére vagy a demokrácia lerombolására.” Kiemelte azt is, hogy az EU kormányai látszólag exportengedélyeket adtak ki, lehetővé téve a kémprogram-cégek számára, hogy áruikat elnyomó rezsimeknek adják el, az ilyen kereskedelmet tiltó uniós jogszabályok ellenére. Jelentése szerint egy görögországi székhelyű cég állítólag Szudánba, Bangladesbe, Madagaszkárba és legalább egy arab országba exportálja termékeit, míg Franciaországban két cég ellen felügyeleti technológia Líbiába, Egyiptomba és Szaúd-Arábiába exportálása miatt indult eljárás. A Pegazus-bizottság állásfoglalásában úgy fogalmazott, hogy az ilyen cselekmények „súlyos megsértése az alapvető jogoknak”, és „durva megsértése” az uniós exportszabályoknak, nevezetesen a „kettős felhasználású rendeletnek”, amely megtiltja a felhasználható termékek értékesítését a tekintélyelvű rezsimek, hogy elnyomják saját népüket.
In ’t Veld érvelése szerint a probléma az volt, hogy az Európai Bizottság elmulasztotta betartatni az uniós jogot, mivel nem tett fel kérdéseket és nem perelte bíróság elé a szabálysértő tagállamokat. „Ez tökéletesen szemlélteti, hogy az Európai Bizottság annyira fél feldühíteni a nemzeti kormányokat, hogy egyszerűen megtagadja a végrehajtást” – mondta, ismételve a régóta tartó kritikáját, miszerint a nemzeti kormányoknak túlságosan nagy befolyásuk van a nemzeti kormányok irányításában.
Az EP-képviselők állásfoglalása azt is megállapította, hogy az EU külügyi szolgálata, az Európai Külügyi Szolgálat bűnös az uniós jog megsértésében és hivatali visszásságban, amikor segített a Száhel-övezet országainak felügyeleti képességeik fejlesztésében. A bizottság 30 igen szavazattal, 5 nem szavazattal és két tartózkodással elfogadott ajánlásait várhatóan júniusban fogadja el az Európai Parlament teljes ülése.
A zárójelentés és az ajánlások listája a bizottság egy éven át tartó vizsgálatát követi, amelyet azután hoztak létre, hogy 80 újságíró, a Forbidden Stories nevű francia non-profit csoporttal együttműködve feltárta, hogy politikusokat és aktivistákat vettek célba a Pegasust megvásárló kormányok az NSO Group izraeli cégtől.
A kémprogram hatékonyan- tudtuk nélkül – figyelőeszközzé változtatja az emberek telefonjait, üzeneteket másol, fényképeket gyűjt és hívásokat rögzít. A Guardian és a konzorcium többi tagja úgy találta, hogy a francia elnök, Emmanuel Macron és szinte az egész kabinetje szerepel egy kiszivárgott listán, ami arra utal, hogy az NSO ügyfelei számára érdekesek. A leleplezések idején az NSO Group azt mondta, hogy a konzorcium „helytelen feltételezéseket” tett a technológiáját használó ügyfelekről.
2021 decemberében megígérte, hogy jogi lépéseket tesz a technológiájával „visszaélő” ügyfelek ellen. A hétfői szavazást megelőzően a jelentés legkeményebb részei Görögországot és Spanyolországot illették.
Mindkét kormány aggályosan használta a kémprogramokat, de az Európai Parlamentben erőteljes támogatást élveznek. A görög miniszterelnök, Kyriakos Mitsotakis megerősítette, hogy Nikosz Androulakisz ellenzéki vezetőt kémprogramokkal figyelték meg. Az EP-képviselők hibaként írták le, aminek soha nem lett volna szabad megtörténnie.
Az EP-képviselők állásfoglalásának egy korai tervezete szerint „nagyon valószínű”, hogy a Predatort, a Pegasus olcsóbb alternatíváját „a miniszterelnöki hivatalhoz nagyon közel álló személyek használták, vagy más személyek használták a nevükben”.
Mitsotakis a jobbközép Európai Néppárt tagja, amely az Európai Parlament legnagyobb képviselőcsoportja, bár a képviselőcsoportnak nincs többsége. Spanyolországban két kémprogram-botránnyal küzdenek a bírák: a spanyol szocialista miniszterelnök, Pedro Sánchez és egyik minisztere ellen zajló megfigyelés, valamint a madridi megfigyelés során több tucat katalán függetlenségi vezetőt is megfigyeltek.
Az EP-képviselők állásfoglalása szerint 65 katalán politikus, ügyvéd és aktivista vélhetően kémprogramok áldozata lett. A spanyol hatóságok elismerték, hogy a 65-ből 18-at bírósági engedély alapján figyeltek meg, a többiről azonban nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva megtagadták a tájékoztatást.
In ’t Veld szerint Spanyolországban „papíron a szükséges biztosítékok többsége megvolt”, de a gyakorlatban a kémprogramok célpontjai nehezen tudták bíróság elé vinni az ügyeket.
Spanyol forrásokkal folytatott beszélgetései alapján az EP-képviselő azt jósolta, hogy a marokkói kémkedéssel kapcsolatos spanyol nyomozást a szőnyeg alá söpörjük, mert „túl kínos a diplomáciai kapcsolatok miatt”.
A szavazást követő nyilatkozatában In ’t Veld elmondta, hogy a parlament munkája még nem fejeződött be: „A kémprogramokkal való visszaélés egyetlen áldozata sem kapott igazságszolgáltatást. Egyetlen kormányt sem vontak igazán felelősségre.”
