Szlovén mediáció a bírósági közvetítés árnyékában – 1. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bíróságokhoz kötődő közvetítés összességében csökkentette a szlovén mediációs gyakorlat társadalmi hatékonyságát.

A mediáció története Szlovéniában 2001-ben kezdődött a Ljubljanai Kerületi Bíróság próbaprojektjével. A 2008/52/EC számú európai mediációs irányelvnek nagy hatása volt az igazságügyi közvetítés fejlődésére, amit a 2008. június 21-én hatályba lépett, a Mediáció polgári és gazdasági ügyekben című törvény megalkotásával ültettek át a nemzeti jogba. A jelenleg is hatályban lévő mediációs törvény célja, hogy ösztönözze a viták békés rendezését, valamint elősegítse az ADR- (Alternative Dispute Resolution) eljárásokhoz való könnyebb hozzájutást a közvetítői és a bírósági eljárások közötti kiegyensúlyozott kapcsolat biztosításának révén. A szlovén jogszabály különös rendelkezései kitérnek a mediáció reguláira a polgári, gazdasági, munkaügyi, családi, illetve a tulajdonjogi vitákban. Ezen ügycsoportok ismérve, hogy tekintettel a felek közötti szoros emberi, jogi vagy szakmai érdekviszonyra, a kapcsolat valamelyes működése mindkét fél közös érdeke a jövőre nézve – ez a cél pedig leginkább a konfliktus bírósági tárgyalótermen kívüli, de mégis hivatalos keretek közötti feloldása, az ellentétes érdekek humánus körülmények között való mediálása, illetve az azt a lehető legrövidebb időn belül záró békés egyezség útján érhető el.

A Szlovéniában egy év alatt lefolytatott, bírósághoz kötődő mediációk számát 2500-ra becsülték 2011 novemberében (Mediációs Szakemberek Gyűlése, Milánó). Szlovénia, Olaszország, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Bulgária, Románia, Görögország is résztvevője az Európai Unió által támogatott Eirene Projectnek, amelynek célja a fenntartható és hatékony európai mediációs kultúra fejlesztése. ,,Azért választottuk Eiréné, a béke ókori görög istennőjének nevét, mert hiszünk abban, hogy a mediáció a megfelelő eszköz a konfliktusok és az erőszak leküzdésére” (Mediation Europe, Eirene Project) A kép forrása: Wikipedia Commons

A 2009. december 15-én hatályba lépett, az Alternatív vitarendezés bírósági ügyekben című törvény egyrészt az úgynevezett ADR-programok bevezetésével forradalmasította a szlovén polgári igazságszolgáltatást az első- és másodfokú bíróságokon, másrészt a már folyamatban lévő perekben ösztönzi a jogviták ADR-eljárások, így mediáció útján történő feloldását. Egyéb jogszabályok rendelkeznek az alternatív vitarendezésről a közigazgatási eljárás, a közigazgatási per, a munkajog, a biztosítási jog, a szerzői jog, illetve a büntetőeljárás területén. Ez utóbbi esetében például a mediáció igénybevételekor lehetőség nyílik a vád felfüggesztésére is egyes esetekben. A betegjogi törvény is bevezette a mediációt mint egy, a beteg és az egészségügyi szolgáltató közötti jogviták rendezésére szolgáló eszközt, amelyet a Betegjogvédelmi Bizottság biztosít a felek számára. Ezeken kívül Szlovéniában 2009 óta zajlik a szlovén Fogyasztóvédelmi jogviták alternatív rendezése című törvény előkészítése is.

Per közbeni mediációra utalás

A szlovén Polgári Eljárásjogi Törvény szerint a bíróság köteles az eljárás minden szakaszában vizsgálni a bírósági egyezség lehetőségét (306. cikk), legalább egy egyezségi ülés pedig kötelező része az eljárásnak (305. a. cikk). Az egyezségi ülés legfőbb célja a jogvita békés rendezésének elősegítése többek között azzal, hogy a bíró tájékoztathatja a feleket a mediáció mint alternatív vitarendezési eljárás lehetőségéről, illetve ennek menetéről. A bíróság emellett felfüggesztheti a polgári eljárást legfeljebb 3 hónapra, ha a felek beleegyeznek, hogy az ADR-eljárások egyikével próbát tesznek vitájuk peren kívüli megoldására (305. cikk).

Az Alternatív vitarendezés bírósági ügyekben nevű törvény rendelkezései ösztönzőket és szankciókat is tartalmaznak. Amellett, hogy a speciális, mediációról szóló tájékoztató ülésen való részvétel a bíróságok által kötelezővé tehető, a mediáció költségmentes a felek számára családjogi és egyes munkajogi vitákban, egyéb jogvitákban pedig az első három óra ingyenes lehet. Ez az állami támogatás nem vonatkozik a kereskedelmi jogvitákra.

Ptk. Mesterhármas – Családjog
Élettársi kapcsolat, mint szerződés; az élettársi kapcsolat családjogi hatásai; házastársi és élettársi tartás; rokontartás Szülői felügyeleti jog szabályozása, gyakorlásának elvei; gyermek elhelyezése harmadik személynél; kapcsolattartás szabályozása Házassági vagyonjogi rendszer 2015. március 24., Budapesti Ügyvédi Kamara Részletek és jelentkezés >>

Az informális tájékoztató ülés a polgári peres eljárás szabályai szerint bármikor megtartható a per folyamán, amit a bíró vagy az asszisztense vezet le (18. cikk). A bíróság intézkedése lehet a mediációra utalás. Erre először akkor van lehetőség, amikor a keresetlevél a bírósághoz érkezik. Ilyenkor a keresetlevelet a bíróság az alperesnek már egy, a közvetítői eljárásra való hivatkozással és tájékoztatással küldi meg. A mediációra utalásra az első tárgyaláson is sor kerülhet, miután a bíró már tájékoztatta a feleket. Eme ülés után tehát bíróság dönthet úgy, hogy ,,erősen javallja” a vita mediálásának megkísérlését. Ez azért nem tekinthető kötelezésnek, mert a felek tiltakozhatnak e döntés ellen. Ebben az esetben a közvetítői eljárást nem lehet elkezdeni, azonban az a fél, aki ésszerűtlenül utasítja vissza a mediáció alkalmazását az adott jogvitában, a bírósági gyakorlat szerint elmarasztalható lehet a perköltségben, pernyertességtől függetlenül (19. cikk).

A szlovén mediációs törvény 16. cikke alapján következménnyel jár, ha a felek mediációban egyeztek meg, illetve kifejezetten felvállalták, hogy nem indítanak keresetet az adott jogvitában meghatározott ideig vagy bizonyos esemény bekövetkeztéig, és ezt nem tartják be. A bíróság az alperes kifogása esetén elutasítja az ennek ellenére benyújtott keresetet, kivéve, ha a felperes bizonyítja, hogy ez számára visszafordíthatatlan kárral járna. A bíróság ezen kívül akkor is elutasítja a keresetet, ha törvény kötelező mediációt ír elő.

Az egyezség végrehajthatósága

A szlovén szabályozás különlegessége, hogy a felek akkor is köthetnek bíróság előtt egyezséget, ha nem történt keresetindítás. A Polgári Eljárásjogi Törvény alapján, aki keresetet szándékozik indítani, megpróbálhat egyezséget kötni egy helyi bíróságon (306. cikk). A bíróság ilyenkor is vizsgálja az illetékességét, amit a másik fél lakóhelye határoz meg. Az a bíróság, amelyhez egyezségi kezdeményezés érkezik, megidézi a másik felet, és közli vele az egyezség feltételeit. A felek együtt is kezdeményezhetik a ,,bírósági egyezség” megkötését, ami az ítélethez hasonlóan végrehajtható.

A közvetlenül végrehajtható közjegyzői okirat egy másik lehetőség azok számára, akik a közvetítői eljárás útján tető alá hozott egyezségüknek érvényt akarnak szerezni. A közjegyzői törvény szerint egy közjegyzői okirat végrehajtható, ha az a személy, akinek az okiratban előírt kötelezettsége van lejárt követelés teljesítése iránt, hozzájárul annak közvetlen végrehajthatóságához ugyanazon vagy másik közjegyzői okiratban (4. cikk).
Madocsai Kinga Blanka

Források, tanulmányok a szlovén mediációról

Szlovén egyéni mediátorok és mediációs szervezetek publikációi: http://www.sodisce.si/mma_bin.php?static_id=20100702130542 http://www.socialnidialog.si/UserFiles/File/mediacija/Mediacija.pdf http://www.sodisce.si/mma_bin.php?static_id=20100602101640 A szlovén Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium honlapja a mediáció jogi kereteiről, a mediáció gyakorlati kivitelezéséről és a bírósági programokban részt vevő, közel 350 tagot tartalmazó mediátorok nyilvános központi jegyzékéről: http://www.mp.gov.si/si/obrazci_evidence_mnenja_storitve/alternativno_resevanje_sporov/mediacija_v_praksi/ További angol nyelvű források: Eirene Project http://www.mediation-eirene.eu/summary/?lang=en mediation.net: http://mediation-net.eu/index.php?option=com_content&view=section&id=6&Itemid=6&lang=en

---