Mesterséges intelligencia a jogszolgáltatásban
Németországban aggodalmat és ellenállást is kelt a mesterséges intelligencia egyre bővülő igazságügyi alkalmazása.
Török újságírók végtelen őrizetben
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az EJEB megállapította, hogy Törökország tíz volt újságíró előzetes letartóztatásával és őrizetben tartásával megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét.
Az alapügy
A török Cumhuriyet napilap tíz volt újságírója fordult az EJEB-hez, akiket 2016 novemberében a előzetes letartóztatásba helyeztek.
A bíróságok többek között megállapította, hogy alapos gyanú merült fel arra, hogy a kérelmezők felelősek a Cumhuriyet című újság kiadásáért, amely a Kurdisztáni Munkáspárt, a Kurdisztáni Közösségek Uniója fegyveres terrorszervezetek és a Fethullahista Terrorszervezet / Párhuzamos Államiapparátus propagandáját készíti és terjeszti.
A kérelmezők többször nyújtottak be kérelmet és kifogást a szabadon bocsátásuk érdekében, amelyeket mind elutasítottak.
Az EJEB döntése
Az EJEB megállapította, hogy a török bíróságok elrendelték és folyamatosan meghosszabbították a kérelmezők előzetes letartóztatását.
A kérelmezők fogva tartása puszta gyanún alapult, amely nem érte el a szükséges szintet.
Az EJEB szerint azok a cselekmények, amelyekért a kérelmezőket büntetőjogi felelősségre vonják, a már ismert tényekről és eseményekről folytatott nyilvános vita az Egyezményben garantált szabadságjogok hatálya alá tartozik, de nem tekinthető politikai indíttatású erőszaknak.
A kérelmezőkről nem állapítható meg, hogy hozzájárulnak a terrorszervezetek illegális tevékenységéhez.
A kérelmezők előzetes letartóztatása, illetve az ellenük folytatott büntetőeljárás és a súlyos büntetéssel fenyegetés közvetlenül kapcsolódik a kérelmezők újságírói munkájához, amely tényleges „beavatkozást” jelentett a véleménynyilvánításhoz való joguk gyakorlásába.
A kérelmezők véleménynyilvánítás szabadságához való jogainak gyakorlásába való beavatkozást nem írta elő jogszabály, mivel az EJEB szerint a török büntetőeljárási törvénykönyv 100. cikke előírja, hogy olyan kézzelfogható bizonyíték szükséges, amely alapján feltételezhető, hogy az érintett személy bűncselekményt követett el. A jelen ügyben az EJEB szerint ilyen nem állt rendelkezésre.
Az EJEB szerint bár az Alkotmánybíróság felülvizsgálata a jelen ügyben nem volt hétköznapi értelemben vett gyors eljárás, de a jelen ügy sajátos körülményeire tekintettel az Alkotmánybíróság eljárási ideje nem sérti az EJEE 5. cikk (4) bekezdését (a fogva tartás jogszerűségének gyors felülvizsgálatához való jog);
A jogkorlátozás megszorítása szempontjából nem történt egyezménysértés az EJEB szerint, mert minden kétséget kizáróan nem sikerült megállapítani, hogy a kérelmezők előzetes letartóztatását olyan célból rendelték el, amelyet az Egyezmény nem ír elő a 18. cikk alapján.
Végül az EJEB elutasította a Turhan Günay és Ahmet Kadri Gürsel eljárás elhúzódására vonatkozó panaszát, mivel az Alkotmánybíróság már megállapította az e kérelmezők által hivatkozott jogok megsértését.