A felmondás indoklása, avagy „eltérő bánásmód” a munka világában
Európai ítélet született a határozott idejű munkaszerződés megszüntetése esetén elmaradt indoklás jogellenességéről.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az utóbbi időben döbbenetes számok láttak napvilágot a klímaváltozás kapcsán. 2016 februárja 1.35 °C fokkal volt melegebb, mint az utóbbi fél évszázad átlaga: ilyenre a történelemben eddig nem volt példa. Zimbabwe a 2016-os aszály következtében mintegy 1.6 milliárd USD kárt szenvedett, ami a GDP-je megközelítőleg 12%-át teszi ki. A Fidzsi Szigetek – szintén februárban, a Winston ciklon pusztítása következtében – mintegy 470 millió USD kárt szenvedett, ami GDP-jének megközelítőleg 10%-át teszi ki. Mindezek a számok is azt mutatják, hogy ütött az utolsó óra a hatékony cselekvésre.
2016. május 25-én a Magyar Közlöny 73. számában megjelent az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Feleinek 21. Konferenciáján elfogadott Párizsi Megállapodás kihirdetéséről szóló 2016. évi L. törvény, amelyet az Országgyűlés egy nappal korábban egyhangú szavazással fogadott el, elsőként az Európai Unió tagállamai közül.
Magát a megállapodást közel kettőszáz – ide értve az OPEC tagországait is – ország fogadta el Párizsban, 2015. december 12-én.
A megállapodás elfogadása a nemzetközi klímavédelmi rezsim több szempontból kiemelkedő jelentőségű mérföldköve, egyrészt azért, mert a megegyezés sokáig számos okból lehetetlennek tűnt. Ennek okai – a teljességre törekvés nélkül -: a klímaváltozás hatásaitól legjobban sújtott országok nem azonosak azokkal, amelyek a klímaváltozás káros hatásaiért felelősek, és nem is azok, akik a legtöbbet tudnának tenni ellene, így a felelős országok „nem voltak rászorítva” hatékony lépések megtételére.
I. Magyar Energetikai Jogi Konferencia |
---|
Early bird akció: 25.990 + 27% áfa/fő ebéd nélkül 2016. július 30-igÍzelítő a konferencia témáiból: Hazai energiaszabályozás a nemzetközi és európai elvárások tükrében Bővebb információ >> |
Továbbá, néhány nagyhatalom, így Kína és az Egyesült Államok tradicionálisan nem vesz részt olyan nemzetközi szabályozási rezsimben, amely alapján felelősségre vonható lenne. Ezen túlmenően nem lehetett olyan „feladatleosztást” definiálni, amely minden érintett fél számára elfogadható lett volna, és végezetül – nem meglepő módon – az olaj- és szén-nagyhatalmak módszeresen blokkolták a folyamatot.
Másrészt azért is, mert soha nem fordult még elő, hogy egyszerre 150 államfő összegyűljön egy fedél alatt: a nemzetközi politikai színtér olyan „kulcsfigurái”, mint például az Egyesült Államok külügyminisztere a tárgyalásokon mindvégig jelen volt, és aktívan részt is vett. Senki nem gondolta volna, hogy ennyire ambiciózus megállapodást sikerült tető alá hozni.
Természetesen a „párizsi csodához” jelentős mértékben hozzájárultak a közelmúlt természeti katasztrófái (néhány példára lásd a cikk bevezetőjét).
A megállapodás célja – többek között – a globális átlaghőmérséklet emelkedésének jóval az iparosodás előtti átlaghőmérsékletnél 2 °C-kal magasabb hőmérsékletszint alatt tartása azzal az egyidejű törekvéssel, hogy a hőmérsékletemelkedés az iparosodás előtti átlaghőmérséklet feletti 1,5 °C mértékre korlátozódjon; ennek érdekében a részes felek törekednek arra, hogy mielőbb elérjék az üvegházhatású gázok kibocsátásának globális tetőzését.
A részes feleknek nemzeti hozzájárulásokat (vállalásokat) kell meghatározni, amelyekkel el is kell számolniuk. A fejlett részes országok pénzügyi forrásokkal támogatják a részes fejlődő országokat a kibocsátás-csökkentésben és az alkalmazkodásban.
A megállapodás azon naptól számított harmincadik napon lép hatályba, amelyen a Keretegyezmény legalább 55 részes fele – akik együttesen az üvegházhatású gázok összes globális kibocsátásának becslés szerinti legalább 55%-áért felelnek – letétbe helyezte megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratát.
Ami a megállapodásnak a világgazdaságra valószínűsíthetően várható hatásait illeti: vélhetően csökkenni fogak a fosszilis iparágakba irányuló beruházások, ennek ellenpontjaként azonban jelentős beruházásokra lesz szükség a fosszilis tüzelőanyagok helyettesítése valamint az energiaigények csökkentése érdekében. Ezen túlmenően jelentős pénzáramlások várhatók a fejlődő országok felé, amelyek egyben új lehetőségeket is jelenthetnek a befektetések számára. Olyan új üzleti modellekre lesz szükség, amelyek a jól-létet kevesebb erőforrás felhasználásával képesek biztosítani (pl. üzleti utazások helyett videokonferencián keresztül bonyolított értekezletek, távmunka), az információs technológia fejlesztésével szükséges lesz a források felhasználásának optimalizálása (pl. a nagyvárosi dugók csökkentése, hiszen minden „szükségetlen” kerülőút igénybe vétele többlet-üzemanyag felhasználással jár).
Public Governance, Administration and Finances Law Review |
---|
A lap angol nyelvű nemzetközi közigazgatási és közpénzügyi folyóiratként került megalapításra. Tematikáját, tartalmát tekintve alapvetően tudományos jellegű, de a kiadványban helyet kap a joggyakorlat- és jogesetelemzés, szakmai fórumok is. Megrendelés >> |
„1980. február 4., Oxford, Egyesült Királyság
Elnézem, ahogy fagyos kezeimre fújva, gőzölögve áramlik meleg leheletem. Aztán durr! A szomszéd szobából robaj hallatszik, reccsenés, csattanás és puffanás hangja keveredik. „Apa!” – hangzik a kétségbeesetten síró kiáltás. Berohanok. Kicsi Jess ott áll a széldzsekijében, és nézi a mennyezetet, amely kékre fagyott bokái körül hever a földön. A folyamatosan csöpögő víz sárrá dagasztja a törmelékrakást. A vízvezetékek szétrepedtek a tetőn. Fűtés nélkül befagytak és a jég szétfeszítette őket.” […]
Miniszter úr, miért nem tudják a világítást és az ország működését biztosítani? Azért, mert az olaj ára az egekbe szökött. A bányászsztrájk hatása romboló. Mindennek az OPEC és a szakszervezetek kapzsisága az oka. Nem a mi hibánk.”
Jeremy Leggett: A fele elfogyott
Európai ítélet született a határozott idejű munkaszerződés megszüntetése esetén elmaradt indoklás jogellenességéről.
Az EU Bírósága arra kereste a választ, összeegyeztethető-e a vonatkozó uniós irányelvvel az a német jogszabály, melynek értelmében egy bank az „aktívák-passzívák” számítási módszere alapján tart igényt előtörlesztési kompenzációra.
Ismét terítékre került Luxembourgban a csoportos létszámleépítésre vonatkozó európai uniós irányelv értelmezése egy spanyol jogvita eldöntésével kapcsolatban.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!