Mi is az a Time Out Market?
Bő tíz évvel az első, lisszaboni gasztro-látványosság megjelenését követően, Budapesten is megnyílik az első, kulináris örömöket kínáló Time Out piactér.
A mélység kalandora
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szép életrajzi mozifilm született Cousteau kapitányról, mely egyszerre állít emléket a nagy oceanográfusnak, természetfilm-készítőnek, miközben őszinteségével nem titkolja emberi hibáit sem.
Nagyon is jól ismert Jacques-Yves Cousteau neve a mai ötvenpluszos korosztály előtt, hisz tagjai ifjú korukban szinte az ő filmjein nőttek fel. Az egyetlen magyar csatorna vetítette televíziós sorozatait, melyekben feltárult az addig ismeretlen óceánok, tengerek világa, s megismerhettük a mélység titkait hihetetlenül gazdag állat- és növényvilágával. Ma is sok-sok család őriz Cousteau kapitánytól dokumentumfilmeket jó öreg VHS-kazettákon, szekrények hátsó polcain. Hiszen Magyarországon is megjelent szalagon a trópusi tengerekben fényképezett A csend világa (1956), mely Cannes-ban Arany Pálmát nyert a filmfesztiválon, Hollywoodban pedig Oscar-díjjal jutalmazták. Vagy A Nap nélküli világ (1964), amely bemutatta, hogyan élt Cousteau és csapata 15–20 méter mélyen általa alkotott tengeri házban és tett felfedező túrákat több száz méternyi mélységbe. (Ez a mű is Oscart ért.) Az Utazás a világ végére című alkotásában arról számolt be izgalmasan, miként tett a kapitány izgalmas felfedezőutat az Antarktiszra.
Jelenetek a filmből (Fotók: a film magyarországi forgalmazójától, az ADS Service-től)
A mélység kalandora (L’odyssée) című új francia játékfilmben, melyet a magyar mozik is vetítenek 2016 decemberétől, Jérôme Salle rendező az 1910 és 1997 között élt felfedező, feltaláló, kutató, filmkészítő kalandokban bővelkedő életét, sorsát tárja elénk. A direktor egyrészt magánéletén keresztül ábrázolja, amely összefonódott munkájával, másrészt alkotó- és tudományos tevékenysége bemutatásával, mely az utókor számára halhatatlanná tette. Salle találkozott is Cousteau unokáival: a tragikusan, 39 éves korában, balesetben elhunyt Philippe fia gyermekeivel, akiknek el is magyarázta: nem dokumentumfilmet fog készíteni, hanem egy játékfilmet, mellyel az a célja, hogy szórakoztasson, és megismertessen egy fantasztikus embert, akiről az ifjabb nemzedék már alig tud valamit. Ugyanakkor azt is feladatának tartja, hogy közben őszintén elmeséljen egy hibáktól sem mentes gazdag életutat. A rendező úgy véli, létezett egy csodálatra méltó Cousteau a maga felfedező vágyával, kalandorságával, bámulatra méltó kíváncsiságával és egyben bátorságával, valamint egy olyan esendő ember, aki mintha túlságosan is szerette volna önmagát, aki kedvelte a rivaldafényt, aki kicsit egoista volt, s olykor hajlamos volt átlépni mindenen és mindenkin céljai megvalósítása érdekében. A célja nem volt más, mint meghódítani, idővel oltalmazni a tengert, egyszerre megismerni és megismertetni mélységét, annak rejtelmeivel.
A filmben megelevenedik Cousteau ifjúkora, tengerimádata, ahogy megismerkedik későbbi feleségével, és ahogy már a negyvenes években foglalkoztatja a filmkészítés, a búvárkodás képi megragadása. Az erről az időszakról szóló jeleneteket Horvátország még ma is érintetlen tengerpartjain készítették, mivel Franciaországban már teljesen eltűntek ezek a vidékek – árulta el a rendező. De forgattak a Bahamákon, Dél-Afrikában, sőt az Antarktiszon is.
Lambert Wilsont, aki Cousteau kapitányt és Pierre Ninneyt, aki Philippe-et, Couestau fiát játssza, szintén elvarázsolták a forgatás hónapjai. Hihetetlen kalandként élték át, hiszen szinte az egész világot átszelték hajóval. Ők is alkalmazkodtak a természetes környezethez, hogy minél hitelesebbek lehessenek a játékfilmben. A legkeményebb helyszín az Antarktisz volt, ahová tizenkét tagú forgatócsoporttal érkeztek – és egy orvossal. A stáb tagja volt egy drónkezelő földi pilóta is. Olykor hatalmas szélviharokat kellett túlélniük, de a látvány mindenkit kárpótolt. Bálnák, cápák és pingvinek fogadták a csapatot, ugyanúgy, ahogy Cousteau-t és legénységét néhány évtizeddel korábban.
Audrey Taotou-t Simone, a feleség szerepében láthatjuk. Fiatalon és idősen egyaránt ő alakítja ezt a különleges asszonyt, az igazi kalandort, aki két fiút nevelt fel, s aki negyven évet töltött a Calypso kutatóhajó fedélzetén, hogy mindenben segítse társát. Mindeközben kénytelen volt elviselni, hogy férjének más nőkkel is voltak kalandjai. (Simone 1990-ben halt meg, Cousteau egy évvel később újra nősült, elvette Francine Triplet-t, akitől 1980-ban Diane lánya, 1982-ben Pierre-Yves fia született.)
Érdekes alkotást készített Jérôme Salle. Amolyan múltidéző életrajzi művet, amely ugyanakkor egy kicsit természet- és ismeretterjesztő film is. Az ötvenpluszosoknak pedig még nosztalgikus is.