Darák: változik, alkalmazkodik az igazságszolgáltatás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az utóbbi időszakot a változás, az alkalmazkodás és a reformok korrekciója jellemezte az igazságszolgáltatásban – mondta a Kúria elnöke a bíróságok napja alkalmából tartott hétfői budapesti ünnepségen.

Darák Péter példaként említette a bírósági ügyáthelyezést és a bírák nyugdíjazását, amelyeknek a változó szabályai nagy kihívást jelentettek a bíróságoknak, a bírósági vezetőknek.

Az utóbbi időben megújult a magyar jogrendszer is, július elseje óta új büntető törvénykönyv van hatályban, jövő március 15-étől pedig már az új polgári törvénykönyv alkalmazandó. Ezekkel összhangban a Kúria megkezdte korábbi iránymutatásainak felülvizsgálatát – mondta a főbíró.

A Kúria büntetőkollégiuma a napokban az élet és testi épség elleni bűncselekményekkel, valamint a jogos védelemmel kapcsolatban két új jogegységi határozatot hozott. Ezek szerint a jogos védelem korlátja lehet például, hogy nem lehet megtorlásszerű, nem előzheti meg a támadás kiprovokálása, a kölcsönös kihívás elfogadása vagy csupán javak elleni közvetett támadás – ismertette.

Darák Péter kiemelte: tavaly 16 fontos, magas szakmai színvonalú alsóbb fokú határozatot emelt kúriai döntés rangjára a legfelsőbb bírói fórum, hogy ezek is orientálhassák a bírósági gyakorlatot.

A főbíró köszönetet mondott az Országos Bírósági Hivatalnak (OBH) is, amely szavai szerint sokat tett az igazságszolgáltatás társadalmi hatékonyságáért, és erősítette a bírósági szempontok érvényesítését a jogszabályalkotás előkészítésében.

Handó Tünde, az OBH elnöke azt emelte ki, hogy a bírósági igazgatás modellváltása óta eltelt rövid idő ellenére már látszanak az első eredmények: országszerte csökkent a folyamatban lévő ügyek száma – ebben jó példával jár elő a Fővárosi Törvényszék -, és nőtt a bírósági igazgatás átláthatósága. Az állami szervezetrendszerben másutt nem tapasztalható elszámoltatás és kölcsönös visszacsatolás működik a bírósági vezetőség vonatkozásában is, amely becsületesen végzi a dolgát, próbálja a munkájába beépíteni a kritikákat, hogy növelje elfogadottságát – tette hozzá.

Handó Tünde kitért arra is, hogy a rendszerváltás előtt a jogszabályok nyelvtani értelméhez ragaszkodott a bíró, ami ma már sokszor kisszerű, leszűkítő jogalkalmazáshoz vezethet. Ezzel szemben az alaptörvény sokkal nagyobb szabadságot és egyúttal felelősséget ró a bírákra a jogalkalmazás, jogértelmezés terén. Az alaptörvény kimondja: „A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy azok a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak”.

Fazekas Sándor, az Országos Bírósági Tanács (OBT) soros elnöke, a legnagyobb magyar bíróság, a Fővárosi Törvényszék vezetője a tavaly óta formálódó új bírósági igazgatási struktúráról elmondta: a korábbi szervezeti megoldások anomáliái változásért kiáltottak, a testületi vezetés nehezen volt összeegyeztethető a felelősségvállalással, az OBT azonban érdemi jogkörökkel rendelkezik és kidolgozta a döntéseihez szükséges szempontrendszert. Az OBT nem támogatja például négy-öt cikluson keresztül azonos elnöki posztra az újraválasztást, vagy azt, hogy hozzátartozók egy bíróságon alá-fölérendeltségi viszonyban dolgozzanak együtt – mondta Fazekas Sándor.

A bíróságok napján több mint száz bíró, bírósági vezető és tisztviselő kapott különféle elismerést. Ez a nap munkaszüneti nap a bíróságon dolgozók számára. A bíróságok napját 2001 óta tartják meg minden év július 15-én, a független bírói hatalmat megalapozó 1869. évi IV. törvénycikk kihirdetésének évfordulóján.

(Forrás: MTI)

---