Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Igazságügyi Minisztérium cáfolta, hogy a szabálysértési törvény „közjogi érvénytelenségben szenved”, ahogy azt szerintük a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja sugallta.
A tárca arra reagálva juttatott el közleményt szerdán az MTI-hez, hogy a csoport vezetője, Feleky István kúriai bíró által tartott keddi háttérbeszélgetésen elhangzott: a szabálysértésekről szóló törvény vizsgálata során az is felmerült, hogy „az Országgyűlés nem a törvénytervezet végső változatát fogadta el, a Magyar Közlöny 2015. évi 195. számában mégis a véglegesített törvénytervezet került kihirdetésre”.
A joggyakorlat-elemző csoport azonban leszögezte, hogy – a jogalkotásról szóló 2010. évi törvény alapján – a közlönyben kihirdetett jogszabályt kell hitelesnek tekinteni, és az esetleges közjogi érvényesség kérdésében kizárólag az Alkotmánybíróság dönthet.
Public Governance, Administration and Finances Law Review |
|---|
|
A lap angol nyelvű nemzetközi közigazgatási és közpénzügyi folyóiratként került megalapításra. Tematikáját, tartalmát tekintve alapvetően tudományos jellegű, de a kiadványban helyet kap a joggyakorlat- és jogesetelemzés, szakmai fórumok is. Megrendelés >> |
Az IM szerdán azt közölte: az ügy vizsgálatát követően rögzíti, hogy a Magyar Közlöny kiadásának eljárása teljes mértékben megfelel a jogszabályoknak.
„Magyarország hivatalos lapja a Magyar Közlöny, amely minden esetben az Országgyűlés elnöke és a köztársasági elnök által aláírt törvények szövegét hirdeti ki. A Kúria szabálysértési ügyek bírói gyakorlatát vizsgáló joggyakorlat-elemző csoportja ezt kérdőjelezte meg, amikor azt sugallta, hogy a szabálysértési törvény közjogi érvénytelenségben szenved, majd ezt a sajtóban megerősítette. A Magyar Közlöny kiadásáért felelős Igazságügyi Minisztérium értetlenül áll a sajtóban megjelent állítás előtt és azt a leghatározottabban cáfolja” – áll a közleményben.
Mint írták, a csoport által említett törvényszöveget a Magyar Közlöny 2015/195. száma abban a formában tartalmazza, ahogy azt az Országgyűlés elfogadta és az arra jogosultak azt aláírták. E tényt az Országgyűlés honlapján közétett nyilvános irományok is alátámasztják – tették hozzá.
(MTI)
A holland ügyvivő kormány nem szándékozik visszavonni azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné a transzneműek számára, hogy könnyebben megváltoztathassák bejegyzett nemüket az országos nyilvántartásban, annak ellenére, hogy a parlament megszavazta annak érvénytelenítését – írta az NlTimes hírportál.
A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá? Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
