EUB: jogot sértett Magyarország

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarország megsértette az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy a közjegyzői hivatás gyakorlását állampolgársági feltételhez kötötte – mondta ki ítéletében az Európai Unió Bírósága szerdán.

A luxembourgi székhelyű bíróság megállapította: mivel a magyarországi közjegyzőknek az uniós bíróság által vizsgált tevékenységei nem járnak együtt a közhatalom gyakorlásával, a magyar jog által szabályozott közjegyzői hivatás gyakorlásához nem követelhető meg a magyar állampolgárság.

Az indoklásban a bírák arra emlékeztettek, hogy az uniós jog értelmében a tagállamok – a letelepedési szabadság elvének alkalmazása alóli kivételként – saját állampolgáraiknak tarthatják fenn azon tevékenységek gyakorlását, amelyek – akár csak időlegesen is – részt vesznek a közhatalom gyakorlásában.

 

A testület megállapította, hogy mivel a Magyarországon dolgozó közjegyzők főtevékenységként különböző szolgáltatásokat nyújtanak díjazás ellenében, rájuk főszabály szerint alkalmazni kell a letelepedés szabadságának az elvét.

A bíróság arra is kitért, hogy kivételként sem lehetséges az állampolgársági alapú korlátozás, mert a magyar közjegyzők hatásköre nem jelent a közhatalom gyakorlásában való közvetlen részvételt sem a fizetési meghagyások kibocsátásával kapcsolatban, sem a fizetési meghagyások végrehajtásának elrendelése terén, de hagyatéki ügyekben és a közjegyzőkre bízott hitelesítési tevékenység esetében sem.

Az uniós testület figyelmeztetett arra, hogy a közjegyzői „hivatás gyakorlására vonatkozóan a magyar jogban előírt állampolgársági feltétel a letelepedés szabadságának elve által tiltott, állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetésnek minősül”.

(MTI)

---