Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Számos civil szervezet számára okoz gondot a 2016. március 15-éig teljesítendő törvényi kötelezettség kapcsán a jogszabályoknak és a bírói gyakorlatnak való megfelelés, ehhez nyújt segítséget cikksorozatunk a fenti című konferencián elhangzottak ismertetésével.
Ahogy korábban ígértük, részletesen beszámolunk a Páneurópai Jogász Unió által Budapesten idén november 6-án szervezett Jogi GPS elnevezésű, civileknek szóló konferencia előadásairól. A rendezvény hátterében az áll, hogy a civil szervezeteket terhelő törvényi kötelezettség szerint 2016 márciusának közepéig módosítani kell létesítő okiratukat, valamint az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hatálya alá kell helyezni jövőbeni működésüket. Sok egyesület és alapítvány számára okoz gondot a jogszabályok és a bírói gyakorlat feltérképezése, ami a jogászok számára is sok esetben komoly kihívást jelent, ezért a szervezők olyan előadókat hívtak meg, akik a témában jártasak.
A meghirdetett program szerint a rendezvényen dr. Mayer Erika vezető ügyvéd bevezető gondolatait követően négy előadást hallhattunk:
– dr. Csehi Zoltán: Alapítvány az új Ptk.-ban;
– dr. Pázmándi Kinga: Mindennapi civil valóság – A civil szervezetek státusznyilvántartásának jelene és lehetséges jövője;
– dr. Gáspár Mónika: Civil szervezetek a bírói gyakorlatban;
– Mohos Lászlóné: Civil szervezetek könyvelése és számvitele.
Dr. Csehi Zoltán egyetemi tanár az alapítványokra vonatkozó szabályozást ismertette. Több jogszabály rendelkezéseire kell figyelemmel lennünk az alapítványokkal kapcsolatban. A 2013. évi V. törvényen, az új Ptk.-n kívül ismernünk kell a 2011. évi CLXXV. törvényt, az úgynevezett Civiltörvényt, az 1991. évi XLIX. törvényt a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, a 2006. évi LXV. törvényt az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról, a 350/2011. (XII. 30.) számú kormányrendeletet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről, továbbá a következő kapcsolódó jogszabályokat: 1996. LXXXI. törvény (TAO), 1995. CXVII. törvény (Szja), 1996. évi CXXVI. törvény (a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról), 2000. évi C. törvény (a számvitelről), 224/2000. (XII. 19.) számú kormányrendelet (a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól).
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény értelmében közhasznú tevékenységnek számít minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. Az előadó az új Ptk. III. Könyvének 1. Részét, a jogi személy általános szabályait (1-48. §) és a vállalatcsoportra vonatkozó rendelkezéseket (49-62. §) is megemlítette, továbbá kiemelte természetesen ugyanezen könyv 6. részét (alapítvány: 378-404. §).
Csehi professzor utalt az új általános szabályokra, mely 48 új paragrafust jelent. Többek között kiemelte a létesítés szabadságát, valamint az alapítók vagyoni felelősségét. A jogi személyre vonatkozó szervezeti kérdéseknél idézte az új Ptk. 3:1. § (5) bekezdését, miszerint a jogi személynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal, valamint az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie, de felhívta a hallgatóság figyelmét a diszpozitivitásra is, s ennek kapcsán az alapítói felelősségre.
Több jogszabály rendelkezéseire kell figyelemmel lennünk az alapítványokkal kapcsolatban
A jogi személy létrehozásának szabadsága a törvény értelmében (3:4. §) azt jelenti, hogy a jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban szabadon rendelkezhetnek. A jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg. A jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban – a törvényben felsoroltak kivételével – eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól.
Kivételek: a jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha az eltérést e törvény tiltja, vagy az eltérés a jogi személy hitelezőinek vagy munkavállalóinak jogait nyilvánvalóan sérti, a tagok kisebbségének jogszabályban biztosított jogait súlyosan csorbítja, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.
A jogi személy a jogi személy típusának megfelelő létesítő okiratán alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A jogi személy nyilvántartásba való bejegyzését a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott okból tagadhatja meg. A jogi személy határozott vagy határozatlan időre jöhet létre. Ha a létesítő okirat a jogi személy fennállásának időtartamáról nem rendelkezik, a jogi személy határozatlan időre jön létre.
Az alapítványra vonatkozó szabályok szerint (3:378. §) az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét. Ha valaki kötelezettséget vállal arra, hogy általa meghatározott közérdekű célra ingyenesen vagyoni szolgáltatást teljesít, megállapíthatja azokat a feltételeket, amelyek szerint a szolgáltatást a meghatározott célra kell fordítani, és kijelölheti azt a személyt, akinek javára a szolgáltatást fordítani kell (6:589. §).
Az előadó kitért az alapítvány tevékenységének korlátaira (3:379. §). A rendelkezések értelmében alapítvány nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására, de az alapítvány az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Alapítvány nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak, nem létesíthet alapítványt, nem csatlakozhat alapítványhoz és nem juttathat vagyont más alapítvány részére. Az új Ptk. mellett a Civiltörvény további korlátozásokat tartalmaz azzal, hogy meghatározza, mit jelent az elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet. Ennek értelmében azon szervezet, amelynek éves összes bevétele hatvan százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevételét, az elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül.
Vajon mit jelent a gazdasági-vállalkozási tevékenység? Nos, a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenységet jelenti, ide nem értve az adomány (ajándék) elfogadását, továbbá a bevétellel járó, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti, valamint a közhasznú tevékenységet.
|
HMJ – Hatályos Magyar Jogszabályok három nyelven |
|---|
|
Több mint 350 jogszabály, több mint 120 Legfelsőbb Bírósági határozat rendelkező része, a kettős adóztatásról szóló egyezmények jelentős része, több mint 100 Legfelsőbb Bírósági állásfoglalást, több mint 120 Versenytanácsi határozat három nyelven. Az új Jogtáron online módon is elérhető. |
A civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható – emelte ki az előadó. A civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A civil szervezet alapítója, tagja – a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl – a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel. A civil szervezet a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet – ideértve a közhasznú tevékenységet is – folytathat és – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, ha ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. Visszatérve az új Ptk. Könyveihez, a 3:379. paragrafus szerint alapítvány nem hozható létre az alapító, a csatlakozó, az alapítványi tisztségviselő, az alapítványi szervek tagja, valamint ezek hozzátartozói érdekében. Nem sérti a törvényt ellenben az alapítvány tisztségviselőinek szerződés szerint járó díjazása, továbbá a Ptk. ettől a szabálytól eltérően is rendelkezhet.
Az alapítvány vagyonának kezeléséről, védelméről (3:384. §) szóló résznél az előadó kiemelte a törvény ama részét, melynek értelmében az alapítvány vagyonát céljának megfelelően, az alapító okiratban meghatározott módon kell kezelni és felhasználni. Az alapító és a csatlakozó az alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza; az alapító okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.
Cikksorozatunk következő részéből megtudhatják, milyen szabályok vonatkoznak arra az esetre, amikor az alapító és hozzátartozója a kedvezményezett.
Ezt törvény írja elő számukra, ugyanis jogszabályi előírás szerint az új Ptk. hatálya alá kell helyezni a civil szervezetek jövőbeli működését. Az egyesületek és alapítványok nagy részének nehézséget okoz, hogy az új szabályok mellett a bírói gyakorlathoz is igazodjanak.
Néhány információ a Páneurópai Jogász Unióról: az egyesületi formában működő szervezet létrejötte az európai jognak köszönhető, mivel az alapítók szerint az európai jogharmonizációs folyamatból gyakran kimaradtak/kimaradnak azok a jogászok, akik a gyakorlatban dolgoznak, vagyis az igazi jogalkalmazók. A jogalkotó nem mindig tudja, hol van az a joghézag, amely ténylegesen szabályozást igényel. A Páneurópai Jogász Unió olyan egyesület, amely egyben fórum is a gyakorló jogászok ötletei, véleményei, javaslatai számára. A nem kormányzati szervezetek, az NGO-k az Unión belül mindig szerepet kaptak az uniós döntéshozatali folyamatban. A hazai társadalmi szervezetek nálunk is igyekeznek hangsúlyosabb szerepet kapni ezen a területen. A Páneurópa Jogász Unió is arra törekszik, hogy szakértőként, véleményalkotóként közreműködjön a magyar jogalkotásban és az európai uniós jogharmonizációs folyamatban. Az egyesület további célja, hogy európai jogi vagy más nemzetközi jogi vonatkozású ügyekben konkrét tanácsot adjon.
|
HMJ – Hatályos Magyar Jogszabályok három nyelven |
|---|
|
Több mint 350 jogszabály, több mint 120 Legfelsőbb Bírósági határozat rendelkező része, a kettős adóztatásról szóló egyezmények jelentős része, több mint 100 Legfelsőbb Bírósági állásfoglalást, több mint 120 Versenytanácsi határozat három nyelven. Az új Jogtáron online módon is elérhető. |
A Páneurópai Jogász Unió által szervezett konferencia délelőtti és délutáni programjára két-két előadót kértek fel. Az első Dr. Csehi Zoltán, aki az alapítványokról beszélt, majd Dr. Pázmándi Kinga következett, aki a civil szervezetek nyilvántartásának problémáira hívta fel a hallgatóság figyelmét. Az ebédszünet után Dr. Gáspár Mónika a bírói gyakorlat kérdéseit vetette fel, és válaszként megoldási lehetőségeket is kínált az egybegyűlteknek.
A konferencia utolsó előadója, Mohos Lászlóné a non profit szervezetek adózási kérdéseiről beszélt. Előadásának pontos címe a civil szervezetek számvitele és könyvelése. Azokra a speciális szabályokra hívta fel a figyelmet, amelyekre a számvitel és a könyvelés során figyelnünk kell.
Az előadásokat követően a szervezők lehetőséget nyújtottak a résztvevők és az előadók közötti konzultációra.
A konferencián elhangzottakról, az itt felvetett kérdésekről és az ezekre adható válaszokról részletesen beszámolunk.
