Jogsértés volt megkötözni az óvodást


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem kisebb hibát, hanem jogsértést követett el az az óvónő, aki Kaskantyú településen úgy reagált egy fegyelmezetlen gyermek agresszivitására, hogy összekötözte az óvodás kezeit – szögezte le közleményében Székely László ombudsman.


Székely László úgy fogalmazott, hogy soha nem lehet válasz a „megalázó, rossz bánásmód”.

Az ombudsman úgy vélekedett, hogy a megkötözést kiváltó helyzet kialakulása megelőzhető lett volna, ha az óvoda még időben kezdeményezi a problémás gyermek szakértői vizsgálatát.

Az alapvető jogok biztosa sajtóhírekből értesült az esetről, és hivatalból indított vizsgálatot; megkereste az óvoda vezetőjét, az önkormányzatot és a rendőrséget is. Az ombudsmani jelentés kiadását késleltette, hogy több szerv hiányos vagy el nem fogadható választ küldött – jegyezte meg a biztos.

A vizsgálat feltárta, hogy az óvoda kettős problémával szembesült: egyrészt kezelnie kellett az óvodai együttélés szabályait átlépő és a többieket zavaró, bántó gyermek magatartását, másrészt valamennyi gyermek számára meg kell teremtenie a biztonságos óvodai nevelés feltételeit. E problémák „kezelésére” döntött úgy az óvónő, hogy az étkezést közvetlenül megelőzően, fegyelmezési eszközként összeköti a gyermek két kezét.

Székely László jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy az emberi méltósághoz való jog a köznevelés intézményeiben is minden gyermeket életkorra tekintet nélkül megillető alapjog, amelynek alapján tilos a gyermekek testi és lelki bántalmazása. Egy kiszolgáltatott helyzetben lévő kisgyermek mindig többletvédelmet igényel, és még az agresszív magatartás sem indokolhat megalázó bánásmódot – tette hozzá.

Az ombudsman rögzítette, hogy az óvodás két kezének összekötése megalázó bánásmódnak minősül, mivel alkalmas volt arra, hogy megszégyenítse őt a többi gyermek előtt. Az intézkedés összességében nem tekinthető kisebb nevelési hibának vagy mulasztásnak – állapította meg Székely László.

[htmlbox BDT]

 

Jelentésében a biztos ismételten nyomatékosította, hogy az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek speciális igényeinek figyelembevétele a köznevelés alapfeladatai közé tartozik.

A gyermek számára állapotának megfelelő pedagógiai ellátást kell biztosítani attól kezdve, hogy jogosultságát a szakértői vélemény megállapította.

Székely László kiemelte, hogy a szakértői vizsgálat főszabályként a szülő kérelmére, illetve egyetértésével indulhat. Amennyiben az óvoda megítélése szerint szakértői vizsgálat szükséges, ezt az indok közlésével javasolja a szülőnek. A szülői egyetértés hiányában ugyanakkor az óvoda köteles a járási hivatal eljárásának megindítását kérni a szakértői vizsgálat elrendelése érdekében.

A kaskantyúi esetben az óvónő csak szóban jelezte az édesanyának, hogy szükségesnek tartja a gyermek vizsgálatát, de erre vonatkozó irat nem szerepelt a dokumentumok között. Az ombudsman szerint az óvoda nem a gyermekek legjobb érdekének megfelelő eljárást választotta és nem tett eleget a kötelezettségének, amikor nem kérte az eljárás megindítását.

A közlemény szerint az alapvető jogok biztosa felhívta az óvoda vezetőjének figyelmét, hogy a jövőben a nevelési eszközök kiválasztása során maradéktalanul biztosítsa a gyermekek emberi méltósághoz fűződő jogát. Székely László azt is kezdeményezte, hogy az intézmény jogszerűen járjon el, amikor felmerül egy gyermek szakértői bizottsági vizsgálatának szükségessége.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek