Kétmilló óvadék fejében távozhat a gázoló


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A cserbenhagyó gázoló előzetes letartóztatásba került, kétmillió forint ellenében kerülhet szabadlábra.


A Budai Központi Kerületi Bíróság 2016. november 10-én egy hónapra elrendelte annak a nőnek az
előzetes letartóztatását, aki Budapesten 2016. november 7-én napközben személygépkocsival
elgázolt egy 85 éves férfit, aki a baleset helyszínén meghalt – közölte a Fővárosi Törvényszék.

A bíróság arról is rendelkezett, hogy az előzetes letartóztatást 2 millió forint óvadék befizetése ellenében megszünteti és egyben lakhelyelhagyási tilalmat rendel el nyomon követő technikai eszköz alkalmazásával.

A gyanúsított a baleset bekövetkezése után a személygépkocsival megállás és a tőle elvárható
segítségnyújtási kötelezettség teljesítése, valamint a rendőrség értesítése nélkül elhagyta a helyszínt.

Később jelentkezett telefonon a rendőrhatóságnál. Az ügyészség a gyanúsított előzetes letartóztatását indítványozta, szökésének vagy elrejtőzésének
veszélyére hivatkozva. A gyanúsított védője óvadék iránti kérelmet terjesztett elő, egyben indítványozta enyhébb kényszerintézkedés elrendelését.

A bíróság az ügyészi indítványt részben megalapozottnak, a védő indítványát megalapozottnak
találta. A bűncselekmény megalapozott gyanúját a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv, helyszínrajz, fényképmelléklet, tanúvallomások, rendőri jelentések, tanúvallomások és okiratok támasztják alá.

A bíróság indokolásában hangsúlyozta, hogy a gyanúsított baleset utáni magatartására, a
bűncselekmény jelentős tárgyi súlyára és a kiszabható büntetés nagyságára, valamint a közlekedési előéletére tekintettel megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsított jelenléte kizárólag csak kényszerintézkedés elrendelésével biztosítható. Ezt fokozza az a tény, hogy felmerülhet annak a lehetősége, hogy az elkövetett bűncselekmény súlyosabban minősülhet a további nyomozás
eredményeképpen.

Az előzetes letartóztatás a terhelt személyi szabadságát legsúlyosabban korlátozó, azt ténylegesen
elvonó kényszerintézkedés, azt csak az elkerülhetetlenül szükséges esetekben és mértékig szabad
elrendelni. Az előzetes letartóztatás ugyanakkor nem minősíthető előrehozott büntetésnek, hanem a
büntetőeljárás sikerének a biztosítását szolgáló intézkedés.

Az Európai Jogok Európai Egyezményének 5. cikke, a Polgári és Politikai Jogok
Egyezségokmányának 9. cikke, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának Határozatában és
Ajánlásában megfogalmazott elvek közül a legfontosabb: „a kényszerintézkedés alkalmazása ne
legyen automatikus, a szabadságelvonás kivételes eszköz, a megvonás vagy korlátozás csak a
feltétlenül szükséges esetben és csak a feltétlenül szükséges ideig tartson.”
Az emberi jogok fokozottabb tisztelete azt kívánja, hogy a bíró mérlegelése során keresse meg a
kényszerintézkedésnek azt a legenyhébb fajtáját, amely még alkalmas a büntetőeljárás sikerének
biztosítására.

Mindezek alapján a bíróságnak az eljárás minden szakaszában, így az elrendeléskor is kötelessége vizsgálnia azt a lehetőséget, hogy a gyanúsítottal szemben alkalmazható-e enyhébb
kényszerintézkedés.

A bíróság megállapította, hogy a védő óvadék elfogadása iránti kérelmének törvényi feltételei
fennállnak, elrendelte a terhelt előzetes letartóztatását és a gyanúsított védője által előterjesztett
óvadék elfogadására irányuló indítványának helyt adott. Az óvadék befizetéséről szóló értesítésnek
a bíróságra történő érkezését követően a gyanúsítottat azonnal szabadlábra kell helyezni.
A bíróság az óvadék összegének megállapítása során figyelembe vette a terhelt személyi
körülményeit, vagyoni helyzetét. A gyanúsított védője az óvadék összegének tekintetében
1.500.000,-Ft-ot ajánlott fel, de a bíróság figyelemmel a kiszabható büntetés nagyságára is,
indokoltnak látta az óvadék összegét magasabb mértékben megállapítani, amely már kellően
biztosítani tudja, hogy a gyanúsított az eljárási cselekményeken megjelenjen.

A bíróság a rendezett személyi körülmények mellett az óvadék elfogadását lakhelyelhagyási tilalom
elrendelése mellett látta indokoltnak, ezzel is fokozva az eljárási cselekményeknél való jelenlét
biztosítását. A lakhelyelhagyási tilalom életbe lépését követően a gyanúsított Budapest közigazgatási területét engedély nélkül nem hagyhatja el, tartózkodási helyét engedély nélkül nem változtathatja meg.

A végzés nem jogerős, a terhelt egyelőre előzetes letartóztatásban marad.
 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 2.

NMHH: továbbra is az InfoRádió szólhat a Budapest 88,1 MHz-es frekvencián

Egyedüli pályázóként az InfoRádió Kft. nyerte meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (NMHH) által a Budapest 88,1 MHz-es frekvencia használatára kiírt rádiós pályázatot, így a médiaszolgáltató szeptember 1-je után is folytathatja működését – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága.

2024. május 2.

Az EJEB megerősítette Olaszország jogát az amerikai Getty Múzeumban tárolt szoborra

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) csütörtöki ítélete megerősítette Olaszország jogát arra, hogy visszaszerezze az amerikai Getty Múzeumban tárolt, i.e. 4. századból származó görög bronzszobrot, amelyet az olasz hatóságok szerint illegálisan vittek ki az országból – közölte a strasbourgi székhelyű szervezet.

2024. május 2.

Több évre visszamenőleg fizet jogdíjakat az előadóknak az EJI

A most lezárt jogosultkutatás során az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) csaknem 210 millió forint, 2016 és 2022 között beszedett jogdíj jogosultját azonosította be és fizette ki pótlólag. Az EJI folytatja a tavaly beszedett jogdíjak felosztását is.