Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Akár az Alkotmánybíróságon landolhat a köznevelési törvény, ha az ombudsmani hivatal elindított vizsgálata és a beérkező panaszok alapján ez indokolt. Valószínűleg ilyen kifogásolt passzus lehet a diákok kötelező, nyolcórás iskolában tartásának kérdése – értesült az ugyvedvilag.hu.
Nem kizárt, hogy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az Alkotmánybíróságtól kéri a szeptember elsejével módosított köznevelési törvény egyes rendelkezéseinek, így például a diákok nyolcórás, kötelező iskolában tartására vonatkozó előírás felülvizsgálatát – legalábbis erre enged következtetni a hivatal lapunkhoz eljuttatott válaszlevele, amelyben az ugyvedvilag.hu által feltett kérdéseinkre válaszoltak. Annyi bizonyos, hogy a hivatal – ahogy írják – „megkezdte a köznevelést érintő jogszabályi környezet és az annak nyomán kialakuló gyakorlat együttes vizsgálatát és értelmezését”.
A köznevelési törvény szeptember elsejétől hatályos változásaival kapcsolatban arra tekintettel fordultunk az ombudsmani hivatalhoz, hogy a közoktatásban résztvevők (diákok, szülők, pedagógusok) száma összességében sok százezer embert jelent, ezért társadalmi méretű és súlyú változásokról van szó. A módosításokról pedig szakmai szervezetek, jogászok és civilek máris számos aggályt, jogi kérdést fogalmaztak meg. a Pedagógusok Szakszervezetének szakértője, dr. Horváth Péter pedig az ugyvedvilag.hu-nak nyilatkozva a napokban egyenesen „a közoktatás kollektív kriminalizálásának” nevezte az átalakításokat.
Ezért egyebek mellett azt tudakoltuk az alapvető jogok biztosától, a diákok kötelező, délután négy óráig való kötelező iskolában tartásával sérül-e a szülők és a gyermekek bármilyen alapvető, alkotmányos vagy állampolgári joga. Példaként említettük az oktatási forma (egész napos, napközis vagy csak a tanrendhez igazodó) szabad megválasztásának szülői jogát, a családban nevelés jogát (otthoni étkezés, szülővel való délutáni tanulás stb.), az intézményen kívüli szabadidő vagy egyéb foglalkozáshoz (különórák, sportolás, nyelv- vagy zenetanulás stb.) való akadály nélküli hozzájutás jogát. Továbbá arra is kíváncsiak voltunk, a kötelező nyolcórás benntartás sért-e bármilyen európai vagy hazánkban is kihirdetett nemzetközi egyezményt (például az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét vagy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát stb.) Utaltunk egyúttal arra, hogy Vekerdy Tamás pszichológus, oktatáskutató szerint nemzetközi normákat sért ez a rendelkezés.
A továbbiakban arra is választ kértünk az ombudsmani hivataltól, hogy az iskolarendőr intézménye sérti-e a szülők, a diákok és a pedagógusok (az oktató-nevelő munka) bármilyen alapvető, alkotmányos vagy állampolgári jogát? Továbbá: a kötelezően választható hittan vagy erkölcstan bevezetésével sérül-e a közoktatás világnézeti-felekezeti semlegességének alapvető garanciája? Végül azt kérdeztük: a felsorolt problémákra tekintettel tervez-e bármilyen vizsgálatot, esetleg alkotmánybírósági beadványt a köznevelési törvény egészét vagy egyes részeit illetően az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala?
Válaszukban azt írják: a kötelező általános iskolai tartózkodás előírásával kapcsolatban már érkeztek panaszok az AJBH-hoz, ezek elemzése és áttekintése már folyamatban van. „Ugyanakkor a hatályos törvényi szabályozás értelmében arra van lehetősége a szülőnek, hogy az igazgatónál kezdeményezze azt, hogy meghatározott esetben (pl. különóra) a gyereket engedjék el”. A fent idézett kérdésünkre – miszerint a kötelező nyolcórás benntartással sérül-e a szülői vagy a diákjog – a hivatal emlékeztetőül hozzáfűzte: „a kötelező óvodai nevelés kapcsán már volt ombudsmani indítvány, amit azonban az AB elutasított 2013 elején”. Ez egyes értelmezések szerint jelentheti azt is, hogy a hivatal az iskolai előírást is alaptörvény-ellenesnek tartja, ezért újra az AB-hez fordul, de akár az ellenkezőjét is: tekintettel a taláros testületnek az óvodai előírásra vonatkozó beadvány elutasítására, az ombudsman ezúttal nem tesz újabb kísérletet. Bár – fűzik hozzá – ez utóbbinak van a kisebb esélye, ismerve Szabó Máté ombudsman elkötelezett aktivitását.
Szabó Máté ombudsman
A hivatal mindezzel kapcsolatban azt is írja: „a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 55.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján az iskolában – kivéve, ha az intézmény e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként működik – az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól. Egyéb foglalkozáson az Nkt. alapján a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozásokat kell érteni, amelyek a tanulók fejlődését szolgálják, vagyis ideérthető pl. az iskolai napközi megszervezése, a tanulószoba stb. Mivel nincs meghatározva még példákkal sem a kérelem lehetséges oka, és a jogszabály a szülőt a felmentési kérelem megindokolására sem kötelezi, e kérdés esetleg az iskola belső szabályzatában rendezhető. A törvény 37.§ (2) alapján pedig az iskola döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a tanuló, a szülő – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat”.
Az AJBH válaszában kitér arra is: az „iskolaidőben (8h-16h) történő utcai rendőri ellenőrzésekkel kapcsolatban az ombudsman már korábban hangot adott ellenvéleményének, amelyet a jogalkotás során részben vettek csak figyelembe. Megjegyzendő, hogy az ’iskolakerülőkkel’ szemben alkalmazandó rendőri intézkedéseket előíró szabályokat is kifogásolta a biztos az Alkotmánybíróságnál, de az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította. Az AB-döntés nyomán konkrét panasz, gyakorlati probléma esetén, a hatásköri szabályoknak megfelelően dönthet a biztos a vizsgálat megindításáról. Ilyen témájú panasz mindez idáig nem érkezett”.
A hivatal válaszát így folytatja: „Figyelemmel arra, hogy a hittan választható lehetőség, továbbá az erkölcstan, mint olyan eredendően nem sérti a vallási vagy világnézeti szabadságot, maga a rendszer alkotmányos szempontból nem kifogásolható, az erkölcstantárgy tartalma esetében ugyanakkor fokozott figyelemmel kell eljárni és az állami oktatás világnézeti semlegességének elvét követni kell. Konkrét panasz, gyakorlati probléma esetén, a hatásköri szabályoknak megfelelően dönthet a biztos a vizsgálat megindításáról. A hitoktatás és erkölcstan kérdésével összefüggésben érkeztek a hivatalhoz panaszok, de eddig egyik sem az iskolai gyakorlatot kifogásolta, hanem magát a jogszabályt.
Mindezekre tekintettel a köznevelést érintő jogszabályi környezet és a gyakorlat együttes vizsgálata és értelmezése megkezdődött, a hivatalunkhoz érkező beadványok alapján folytatunk konkrét esetekben vizsgálatot”.
