Moszkva feltételhez kötné az EJEB ítéleteinek elismerését


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Moszkva nem ismeri el az EJEB ítéleteit, amíg vissza nem kapja szavazati jogát az Európa Tanácsban.


Oroszország nem fogja elismerni az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítéleteinek legitimitását, ha nem szavazhat az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén (PACE) ülésein – jelentette ki Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke hétfőn a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva.

Matvijenko emlékeztetett rá, hogy az EJEB bíróit a PACE választja meg, akiknek személyét Oroszország nem fogja legitimnek elismerni, ha nem vehet részt a róluk tartott szavazáson.

Oroszországot a PACE 2014-ben fosztotta meg szavazati jogától az Ukrajnához tartozó Krím félsziget elcsatolása és a kelet-ukrajnai válságban játszott szerepe miatt. Matvijenko kijelentette, hogy az orosz küldöttség részvétele nélkül a PACE új főtitkárának jövő évi megválasztása nem lesz teljesen legitim.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

 

Pedro Agramunt, a PACE elnöke pénteken mondott le, amiért tavasszal orosz törvényhozókkal együtt kereste fel Szíriát. Utódját a tervek szerint hétfőn fogják megválasztani Strasbourgban.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács 47 országot tömörítő – az Európai Unió intézményrendszerétől teljesen különálló – szervezet, amely elsősorban a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok érvényesítése érdekében tevékenykedik. Az EJEB olyan ügyekben járhat el, amelyekben a panaszos már minden jogi lehetőséget kimerített a saját hazájában, és állítása szerint sérelmet szenvedett az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt valamelyik joga.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága