A Kúria megsemmisítette egy jogegységi döntését


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria hatályon kívül helyezte egy a tizenkettedik életévet be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak büntető törvénykönyvi tényállásának értelmezésével kapcsolatos jogegységi határozatát hétfőn – tudatta a legfelsőbb bírói fórum sajtótitkársága.

 


Az Alkotmánybíróság (Ab) júliusban október 31-ei hatállyal megsemmisítette a jogegységi határozatot. Ezután a jogegységi eljárást a Kúria büntető kollégiumának vezetője indítványozta, és a kollégium jogegységi tanácsként eljárva a Kúria elnökének vezetésével hozta meg döntését hétfőn.

A jogegységi tanács a hatályon kívül helyezéssel egyidejűleg utalt arra, hogy indokolt az érintett büntető törvénykönyvi rendelkezés újraszabályozása, addig viszont az adott kérdésben az alkotmánybírósági határozat szerinti jogértelmezés követendő.

A jogegységi határozat megismerhető a Kúria honlapján és közzéteszik a Magyar Közlönyben – közölte a legfelsőbb bírói fórum hétfőn.

A kúriai döntés előzménye, hogy az Ab júliusban megsemmisített egy a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények egyes büntetési tételeivel kapcsolatos tavaly novemberi kúriai jogegységi határozatot, mert álláspontja szerint az nem értelmezte, hanem módosította a büntető törvénykönyvet.

[htmlbox jogtar_kepzes]

 

A törvény szerint 12 év alatti sérelmére elkövetett szexuális cselekmény esetén – ha az elkövető a sértett hozzátartozója vagy a sértett a nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt áll – a szankcióban különbséget kell tenni a szerint, hogy a cselekményt kényszerítéssel vagy a sértett beleegyezésével követték el. Az előbbi esetben a büntetés 5-től 15 évig, beleegyezés esetén 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés.

A Kúria tavaly novemberi – hétfőn hatályon kívül helyezett – jogegységi határozata szerint azonban attól függetlenül, hogy kényszerítéssel vagy a sértett beleegyezésével követte el a cselekményt a vádlott, 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A jogegységi határozatot konkrét ügyekben eljáró bírák támadták meg az Ab-n, mert álláspontjuk szerint az alaptörvény-ellenes.

Az Ab júliusban helyt adott a bírói indítványoknak és kimondta: nincs a büntető törvénykönyvnek olyan olvasata, amely a támadott jogegységi határozatban foglaltakat alátámasztaná. Ha a fenti bűncselekményt a sértett beleegyezésével követik el, a büntetés a hatályos törvény szerint legfeljebb 10 évig terjedhet.

Az Ab indoklásában rámutatott: a bírói hatalom nem veheti át a jogalkotás feladatát.

Az Ab júliusi döntésében ugyanakkor kitért arra is: ha a jogalkotó a törvény felülvizsgálatát indokoltnak tartja, nincs akadálya, hogy a Kúria által választott megoldást alkalmazza, csak ehhez parlamenti döntés szükséges.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 2.

NMHH: továbbra is az InfoRádió szólhat a Budapest 88,1 MHz-es frekvencián

Egyedüli pályázóként az InfoRádió Kft. nyerte meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (NMHH) által a Budapest 88,1 MHz-es frekvencia használatára kiírt rádiós pályázatot, így a médiaszolgáltató szeptember 1-je után is folytathatja működését – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága.

2024. május 2.

Az EJEB megerősítette Olaszország jogát az amerikai Getty Múzeumban tárolt szoborra

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) csütörtöki ítélete megerősítette Olaszország jogát arra, hogy visszaszerezze az amerikai Getty Múzeumban tárolt, i.e. 4. századból származó görög bronzszobrot, amelyet az olasz hatóságok szerint illegálisan vittek ki az országból – közölte a strasbourgi székhelyű szervezet.

2024. május 2.

Több évre visszamenőleg fizet jogdíjakat az előadóknak az EJI

A most lezárt jogosultkutatás során az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) csaknem 210 millió forint, 2016 és 2022 között beszedett jogdíj jogosultját azonosította be és fizette ki pótlólag. Az EJI folytatja a tavaly beszedett jogdíjak felosztását is.